A bőnyi rendőrgyilkosság ügyében a vádlott továbbra is azt állítja, hogy Pálvölgyi Péter őrnagyot nem ő, hanem saját társai lőhették le, ezért perújrafelvételt kér. A történteket egy videó is dokumentálja, amelyben a vádlott kifejti nézeteit. - PestiSráco

A bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán a gyanúsított továbbra is fenntartja, hogy a saját társai voltak azok, akik Pálvölgyi Péter őrnagy halálát okozták. Ennek érdekében perújrafelvételt kezdeményez. A fejleményekről Szemán László János számolt be 2024. december 27-én készült videóban.

Beperelte a magyar államot a strassbourgi nemzetközi bíróságon id. Győrkös István, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek Pálvölgyi Péter rendőrőrnagy megöléséért. Az idén 85 éves, nyilas eszméket valló Győrkös legkorábban 101 éves korában szabadulhatna feltételesen. A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű, neonyilas félkatonai szervezet alapító-vezetője már aperben is azt állította, hogy nem ő lőtte le a rendőrt, aki szerint baráti tűz áldozata lehetett. Most ezt és a fegyházkörülményeket is felemlíti kerestében, ám a nemzetközi bíróság nem vizsgálhatja felül a jogerős ítéletet, csak a fogvatartás körülményeit.

Id. Győrkös István, a rendőrgyilkos, bepanaszolta a magyar államot a strasbourgi nemzetközi bíróság előtt, hivatkozva a nyomasztó börtönviszonyokra és arra, hogy véleménye szerint megsértették a védelméhez fűződő jogait. A hírt elsőként a Blikk tette közzé.

Győrkös István, aki idén 85 éves, a nyilas eszmék elkötelezett híve és Szálasi Ferenc nemzetvezető példaképe, legkorábban 101 éves korában nyerheti el a lehetőséget a feltételes szabadulásra. Az ügy részletei szerint 2016. október 26-án, bőnyi otthonában illegálisan birtokolt kalasnyikov gépkarabéllyal végzett Pálvölgyi Péter őrnaggyal, aki házkutatásra érkezett. A Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozója súlyos sérüléseket szenvedett el, és azonnal életét vesztette. Győrkös ellenállásba ütközött, de a helyszínre érkező rendőrök, köztük Pálvölgyi bajtársai, végül képesek voltak megsebesíteni őt, míg a Terrorelhárító Központ (TEK) végül elfogta.

A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű félkatonai, nemzeti szocialista szervezet vezetője, Győrkös, a bírósági eljárás során azt állította, hogy nem ő volt a rendőrfőtiszt halálának okozója. Szerinte a tiszt baráti tűz áldozataként vesztette életét, mivel állítása szerint a saját társai lőtték le őt a lövöldözés közben. Az ítéleti tényállás szerint Győrkös illegálisan birtokolt kalasnyikov gépkarabélyával tüzet nyitott a kiérkező nyomozókra, akik viszonozták a lövéseket.

A bőnyi rendőrgaztett gyanúsítottját 2016. október 27-én szállítják el a győri kórházból, mentőszolgálat és a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársainak kíséretében. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Az igazságügyi fegyverszakértő szerint Pálvölgyi Péterrel kalasnyikov - 7,62 mm kaliberű - lövedék végzett, Győrköst 9 mm kaliberű lövedék terítette le. Utóbbi a rendőrségen rendszeresített szolgálati lőfegyverből, előbbi a Győrkös által használt kalasnyikovból származott.

Ennek ellenére Győrkös István és védője határozottan képviselték azt a nézetet, hogy a tragikus esemény mögött baráti tűz állt. A vádlott és jogi képviselője számára egyáltalán nem volt zavaró, hogy Pálvölgyi Péter halála 7,62 mm-es lövedékkel következett be, és nem a várt 9 mm-es lőszerrel.

Pálvölgyi Péter posztumusz alezredes és végső nyughelye (Fotó: MW/Czerkl Gábor)

Alapvetően a helyzet nem változott, Győrkös István és védője továbbra is fenntartják álláspontjukat. A strassbourgi nemzetközi bírósághoz benyújtott keresetükben hangsúlyozzák, hogy Győrkös nem a rendőrgyilkos, és ezt a jogerős ítélet ellenére is vallják. Ugyanakkor azt állítják, hogy az eljárás során a hatóságok és a bíróságok súlyosan megsértették a védelemhez való jogukat. Továbbá a beadványban kritikát fogalmaznak meg a sátoraljaújhelyi fegyház körülményeivel kapcsolatban is, kifejezve elégedetlenségüket a nehéz és embertelen viszonyok miatt.

Id. Győrkös István a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) elnevezésű, nemzeti szocialista irányultságú félkatonai szervezet megalapítója és vezetője volt. (Forrás: MNA)

Fontos elismernünk, hogy a sátoraljaújhelyi fegyház nem éppen a kényelmes üdülőhelyek közé tartozik, és messze áll a leánynevelde fogalmától is. Ennek ellenére, a magyar jogi kereteknek megfelelően biztosítja a fogvatartottak számára a szükséges ellátást és körülményeket. A törvény által előírtakat a fogvatartottak megkapják, azonban a nemzetközi bíróság esetleges elmarasztalása sem változtat azon, ami nem tartozik a jogszabályok által biztosított jogok közé.

A nemzetközi bíróság hatásköre nem terjed ki a magyar bíróság jogerős döntéseinek felülvizsgálatára. Ezért id. Győrkös István és jogi képviselője hiábavalóan álmodozik a szabadlábra helyezésről; erre a lehetőségre nem kerülhet sor.

A jogerős ítélet megfellebbezése kizárólag magyar bíróságon lehetséges, és ahhoz perújrafelvételt kell kérni. Ehhez azonban új bizonyítékra van szükség, amely korábban nem volt jelen a büntetőeljárás során. Például, ha valaki szemtanúként azt vallaná, hogy Pálvölgyi Péter halála baráti tűz következménye volt. Azonban a házkutatás során a Győrkössel összecsapó nyomozók folyamatosan azt állították, hogy a halálos lövések Győrkös irányából érkeztek.

Persze, szívesen segítek! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás minta: "🌟 Ma egy különleges nap van! 🌈 A napfény és a jókedv találkozása mindig inspiráló. 💖 Ti hogyan töltitek el a szabadidőtöket? Osztozzatok velem a kedvenc pillanataitokban! 📸✨ #Boldogság #Élmények" Ha szeretnél valami mást, csak szólj!

A baráti kapcsolatok és a tragikus események összefonódása egy különös, drámai képet fest a társadalom árnyoldaláról. Az állambőnyi rendőrgyilkosság, amely mély nyomot hagyott a közvéleményben, egy olyan történetet mesél el, amely a bűn és a büntetés határvonalán egyensúlyoz. Győrkös István, mint a főszereplő, nem csupán a bűncselekmény elkövetője, hanem egy olyan figura is, aki sokak számára a baráti kötelékek és a hűség kérdését is felveti. Az életfogytiglani fegyházbüntetés nemcsak a törvény szigora, hanem egyben a társadalmi reflexió és a morális dilemmák tükre is. Mindezek a tényezők együtt formálják a történetet, amely túlmutat a puszta bűnügyi eseményeken, és mélyebb kérdéseket vet fel az emberi kapcsolatok és a felelősségvállalás természetéről.