Bár a geopolitikai feszültségek enyhülnek, az arany árának növekedése továbbra is várható.
Az arany árára hat a geopolitikai feszültség. Természetesen a most folyó orosz-ukrán háború lezárására irányuló erőfeszítések is befolyásolják az arany árát.
Egy tűzszünet vagy egy átfogó politikai konszenzus a felek között mérsékelheti az arany iránti keresletet, azonban nem garantált, hogy megállítja a 2022 óta tartó árnövekedést. Van azonban egy kulcsfontosságú tényező, amely a geopolitikai események mellett még jelentősebb hatással bír a nemesfém piacára: ez pedig a belső érték nélküli valuták várható további leértékelődése.
Ha alaposan szemügyre vesszük a globális eseményeket, egyértelművé válik, hogy a jelenlegi deglobalizációval járó lassulás kezelésére a kormányok ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint az elmúlt negyed évszázad során. Ez a megközelítés a pénzkínálat bővítésére összpontosít, amely a költségvetési hiány növelésén keresztül az állami adósságállomány gyarapodásához vezet.
Donald Trump vámbejelentései is lényegében adók, amivel ezt a folyamatot lassítani szeretné, de szinte biztos, hogy változik a politika, ha az amerikai gazdasági aktivitás negatív irányba vált. A japán gazdaság eladósodottsága rekord magas, a GDP 235%-a, míg Kínában az önkormányzatok és a magánszemélyek úsznak nyakig a hitelekben. Európa pedig a mostani fegyverkezési és az infrastruktúra fejlesztési politikájával lendít az adósságplafonon.
Ezek az óriási adósságok – főleg ha az implicit adósságot, azaz a szociális és egyéb programok keretében tett ígéreteket is figyelembe vesszük – gyakorlatilag visszafizethetetlennek tűnnek. Az állam egyetlen lehetősége, hogy mesterségesen alacsony, vagy akár negatív reálkamatokat tart fenn, amivel lényegében elinflálja a terhet. Mivel a megtakarítók száma mindig alacsonyabb, mint a fogyasztóké, ennek a gazdasági stratégiának folyamatos támogatottsága lesz.
Természetesen a megtakarítók sem hagyják magukat – a politikai döntések fényében egyre inkább próbálják csökkenteni az államadósságban való részesedésüket, vagy éppen ellenkezőleg, magasabb kamatot követelnek. Az egyik lehetséges menekülési stratégia a nemesfémek vagy más reáleszközök beszerzése, hiszen ezek értéke hosszú távon a tényleges inflációval párhuzamosan emelkedik.
Ezért úgy vélem, hogy a geopolitikai események ellenére az arany ára továbbra is emelkedni fog. Nem mellesleg, meg vagyok győződve arról, hogy a befektetők túlzottan optimisták az orosz-ukrán háború befejezésének lehetőségeivel kapcsolatban. Valószínű, hogy ez a konfliktus inkább egy befagyott állapotba kerül, még ha rövid távon tűzszünet is létrejöhet. Sajnos ez a helyzet hosszú távon is rontani fogja az európai gazdasági környezetet.
