A joghurt már a múlté – a dietetikus szakértő most egy új tejterméket ajánl!
A tejfogyasztás hozzájárul a bélmikrobiom sokféleségének növeléséhez, míg egyes tejtermékek viszont képesek csökkenteni bizonyos mikrobák mennyiségét.
A tej gazdag kalciumban és D-vitaminban, ami miatt kiemelkedő táplálékforrásnak számít. Legújabb kutatások azonban új perspektívákat nyitnak meg az emésztőrendszer mikrobáival kapcsolatosan. A Baylor Orvosi Egyetem tudósai által végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a tejfogyasztás kedvezően befolyásolja a jótékony baktériumok szaporodását, míg a sajt fogyasztása esetlegesen csökkentheti azon mikrobák mennyiségét, amelyek elengedhetetlenek a bélflóra egészségének megőrzéséhez - számol be erről a Nutrients szaklap.
A tejtermékek interakcióba lépnek a bélrendszer mikrobiomjával, amely a testünkben található mikroorganizmusok sokféleségét képviseli, és kulcsszerepet játszik a tápanyagok lebontásában. Érdekes módon a tej hozzájárul a bélmikrobák változatosabb spektrumának fenntartásához, ami a bélrendszer alkalmazkodóképességének növekedését jelzi.
A kutatók megfigyelései alapján a tejfogyasztás következtében egyes baktériumfajták szaporodása figyelhető meg, ami gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint hozzájárul a bélrendszer védőrétegének megerősítéséhez. Ez a jelenség összefüggésben lehet a tejtermékek szénhidráttartalmával is.
A tejtermékekhez kapcsolódó mikrobák közül kiemelkedő szerepet játszik a Faecalibacterium. Ez a baktérium különféle jótékony anyagokat termel, amelyek hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez és a gyulladások mérsékléséhez. Egy másik jelentős mikroba az Akkermansia, amely kulcsszerepet játszik az egészséges testsúly fenntartásában és a vércukorszint stabilizálásában. Kutatások alapján úgy tűnik, hogy a növekvő tejfogyasztás elősegítheti e baktériumok elszaporodását a bélrendszerben, ami kedvező hatással lehet az emésztésünkre és a metabolizmusunkra.
A sajt fogyásztása úgy tűnik, más következményekkel jár. Csökkenti a vastagbél állapotát befolyásoló Bacteroides baktériumok számát, ahogyan az anyagcsere során szerepet játszó Subdoligranulum bacik számát is.
A kutatók megfigyelték, hogy a probiotikus hatású Bifidobacterium törzsek mennyisége a bélflórában fokozódhat bizonyos tejfogyasztási szokások következtében.
Bár a joghurtot gyakran emlegetik jótékony probiotikus hatásai miatt, a jelenlegi kutatás nem tudott egyértelmű kapcsolatot felállítani a joghurtfogyasztás és a bélmikrobiota változásai között. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a résztvevők által jelzett joghurtfogyasztás rendkívül alacsony volt, ami megnehezítette az alapos elemzést. Az adatok hiányossága miatt a kutatók nem tudták megválaszolni, hogy a joghurt valóban hasonló hatást gyakorol-e a fontosabb baktériumokra, mint például az Akkermansia vagy a Faecalibacterium.
A tej gazdagabb laktóztartalma hozzájárulhat az egészséges bélflóra baktériumainak szaporodásához. Ezzel szemben az erjesztéssel készült sajtok alacsonyabb laktózszinttel rendelkeznek, és emellett olyan egyéb tápanyagokat is magukban foglalnak, amelyek különböző módon befolyásolják a bélrendszer működését.
Fontos megjegyezni, hogy a napi tejtermék-fogyasztási ajánlások jelentős eltéréseket mutatnak az életkor, az életmód és az egészségi állapot figyelembevételével. A laktózérzékeny egyének, valamint azok, akik emésztési problémákkal küzdenek, különös figyelmet kell, hogy fordítsanak a tejtermékek kiválasztására.
A kutatók újabb izgalmas lépéseket tesznek a tejtermékek és a bélmikrobák kapcsolatának feltárásában. Céljuk, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolják a különböző korú és háttérrel rendelkező egyének bélflóráját a különféle tejtermékek. Emellett arra is kíváncsiak, hogy milyen tápanyagok, mint például a kalcium vagy a fehérje, miként működnek együtt a bélmikrobákkal, és hogyan segítik elő az emésztés zökkenőmentes folyamatát. E kutatás eredményei a Nutrients című szakmai folyóiratban láttak napvilágot.
