A Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények folyamatosan erősítik kapcsolataikat, és egyre inkább összekapcsolódnak egymással.

A magyarság határokon átívelő összetartozásának hirdetése és erősítése 2010 óta az egyik legfontosabb kormányzati program. Ehhez a folyamathoz csatlakozott tíz éve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) külhoni programja, amely kiemelkedő sikereket ért el és példaértékű munkát folytat - jelentette ki Varga-Bajusz Veronika államtitkár szombaton Budapesten.

Szeretnénk, ha Kárpát-medence-szerte olyan oktatási-képzési lehetőségek várnák a magyar fiatalokat, amelyek mind a saját karrierjüket, mind a magyarság megmaradását, erősítését szolgálják, mert hisszük, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere

- emelte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikai képviselője a HÖOK külhoni programjának tízéves jubileuma alkalmából rendezett workshop-hétvége megnyitóján osztotta meg gondolatait.

Varga-Bajusz Veronika megosztotta velünk a gondolatait arról is, hogy...

A környező országokban található magyar nyelvű és magyar nyelvű képzést nyújtó felsőoktatási intézmények nem csupán a helyi közösségek identitásának megőrzését támogatják, hanem kiemelkedő nemzetközi teljesítményeket is felmutatnak, melyek révén széles körben ismertek és elismertek.

A külhoni intézményekkel folytatott egyeztetések nyomán egy átfogó javaslatcsomag került kidolgozásra, amely a külhoni és a magyar felsőoktatás harmonikusabb együttműködését célozza meg.

- tette hozzá.

Mint hangsúlyozta, ennek a kezdeményezésnek több fontos célja van. Elsősorban az a szándéka, hogy a külhoni hallgatók számára hozzáférhetővé váljon a magas színvonalú felsőoktatási képzés. Fontos, hogy a képzési programok összetétele a helyi és regionális munkaerőpiaci igényeknek megfelelően alakuljon, és támogassa a magyar fiatalok karrierterveit, figyelembe véve lehetőségeiket. Ezen kívül a reform célja, hogy a helyben elérhető képzések segítsenek a tehetségek kibontakozásában, valamint erősítsék a magyar identitást és a kulturális örökség megőrzését. Továbbá, szeretnék elérni, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményei folyamatos kapcsolatot ápoljanak egymással, beleértve mind az anyagországi, mind a külhoni intézményeket.

Varga-Bajusz Veronika elmondta: ezek alapján tervezik az ösztöndíjrendszer fejlesztését is, például megerősítik a Makovecz-programot, ami az intézmények közötti kapcsolatépítés és a részképzési mobilitás egyik legfontosabb eszköze a Kárpát-medencében. A Hunyadi János-ösztöndíj azokat a magyarországi teljes képzéseket támogatja a jövőben, amelyek az adott külhoni területen nem vagy nem megfelelő módon érhetőek el.

Ezen felül egy új ösztöndíjprogram kidolgozását tervezik, amely célja, hogy támogassa a külhoni magyar fiatalokat abban, hogy a legkiválóbb helyi egyetemeken folytathassák tanulmányaikat. Hazatérve pedig hozzájáruljanak a külhoni magyarság fejlődéséhez a megszerzett tudásukkal. Emellett erősítik az oktatói utánpótlás biztosítását célzó ösztöndíjprogramokat, továbbá bővíteni kívánják a szakkollégiumi rendszert, valamint a külhoni magyar oktatási lehetőségeket is fejleszteni fogják.

Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a HÖOK külhoni programja már egy évtizede működik. Ezt az időszakot minden résztvevő számára lehetőségként értékelte, amely során értékeket teremthetünk. Arra buzdította a workshop résztvevőit, hogy a következő tíz év során is az értékálló események és közösségek létrehozására összpontosítsanak, és vigyázzanak a külhoni program örökségére.