A kémiai szúnyogirtás olyan, mintha folyamatosan lángra lobbantanánk az erdők zöld szívét.

A Duna áradása következtében a katasztrófavédelem újabb kémiai szúnyogirtást hirdetett meg a közeljövőre. Szakértők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a jelenleg használt módszerek nem csupán a szúnyogok populációját érintik, hanem a rovarvilág egészét, így az ökoszisztéma stabilitását is súlyosan veszélyeztetik. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője osztotta meg velünk véleményét a témáról.

"Elképesztő önsorsrontás, amire nincs magyarázat. Olyan, mintha rendszeresen felgyújtanánk az erdőket" - mondta a Magyar Hangnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője a kémiai szúnyogirtásról. A szakembert azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a katasztrófavédelem erre a hétre megint szúnyogirtást jelentett be. Mint közölték, a Dunán levonult árhullám nyomán kialakult szúnyoginvázió miatt elsősorban a folyó menti területeken dolgoznak, ezért a Szigetközben, Komárom térségében, Budapest érintett kerületeiben, valamint Dunaújváros és Szekszárd térségében gyérítik a rovarokat. Továbbá Baranya megyében, Sopron térségében és a Sajó mentén lesz szúnyogirtás. Ezúttal a települések lakott területein, az esti, éjszakai órákban, platós gépjárműről juttatják a környezetbe a vegyszert.

Mint Orbán Zoltán elmondta, Nyugat-Európában a szúnyogirtás 98 százalékát biológiai módszerrel végzik: egy talajban és vízben élő baktérium termelte fehérje-toxin segítségével, ez kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el. A módszer szelektív, nem veszélyezteti a beporzókat, a halakat vagy a madarakat.

Magyarországon azonban továbbra is a kémiai irtás dominál, elenyésző a biológiai irtás aránya. Hozzátette, a néhány éve használt szer esetében ezer elpusztított rovarból mindössze egy volt szúnyog, a jelenlegi szereknél százból kettő. Többek között beporzók, lepkék, vízirovarok és a tápláléklánc többi tagja. A vegyszeres irtás ráadásul nemcsak rovarokat pusztít, hanem közvetetten a madárállományt is megtizedeli. Egy-egy nagyobb permetezési hullám után az egyesület rendszeresen kap bejelentéseket, arról, hogy egyik napról a másikra kiürülnek a kertek: elpusztulnak a rigófiókák, cinegék, mert egyszerűen nincs táplálékuk. Ráadásul a kijuttatás során használt hordozóanyagok - például fehérolaj, parafinszármazékok - közvetlenül is károsíthatják a természetet. Kimutatták, hogy a növényzetre ülepedve beborítják a madártojásokat, és megfojtják az embriókat.

A nyugat-európai gyakorlatban a szúnyogirtás célzott: folyamatosan monitorozzák a szúnyogbölcsőket, és csak akkor alkalmaznak biológiai szert, ha a lárvák száma átlép egy küszöbértéket. Ezt általában háti permetezőkkel, drónokkal végzik, a munkát rengeteg önkéntes segíti.

Magyarországon gyakori gyakorlat, hogy a vegyszert repülőgépekről juttatják a területre, függetlenül attól, hogy éppen van-e jelentős lárvaforrás a közelben. A szóvivő ehhez egy figyelemfelkeltő hasonlatot fűzött: mintha egy szálkát próbálnánk eltávolítani stílfűrésszel.

Hozzátette, a felmelegedés miatt a szúnyogszezon egyre hosszabb - márciustól akár októberig is tarthat. Ráadásul új, invazív fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog is megjelent, amelyek nappal is csípnek, és kis vízgyűjtőkben is képesek szaporodni. Ezek potenciálisan veszélyes betegségek - például dengue-láz - terjesztői lehetnek. Orbán Zoltán szerint épp ezért lenne még fontosabb a hatékony és fenntartható védekezés. A jelenlegi tömeges rovarirtás azonban nemcsak a szúnyogok ellen hat, hanem minden repülő és vízi rovarra, hosszú távon összeomlással fenyegetve az ökológiai hálót.

Hivatalos magyarázatot nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy miért nem vált át az ország a nyugat-európai modellre. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az állam számára sokkal kényelmesebb és anyagilag "jövedelmezőbb" a jelenlegi, repülőgépes vegyszeres módszer alkalmazása, mint egy országos, szakszerűen működő biológiai irtószer-hálózat kiépítése. "Egy nemrégiben megjelent tanulmány rámutatott, hogy a német védett területeken a repülő rovarok biomasszája 75 százalékkal csökkent, részben a vegyszerek használata miatt. Sok helyen a lakosság már nem engedélyezi a biológiai beavatkozást, mert egyszerűen nincs mit védeni. Magyarország még mindig gazdag rovarvilággal büszkélkedhet – de ha nem lépünk, ezt is kockáztatjuk. Amikor végre ráébredünk, hogy milyen súlyos károkat okoztunk, lehet, hogy már nem marad semmi, amit megmenthetnénk" – figyelmeztetett a szakértő.

Több olvasónk is jelezte, hogy a közelmúltban a Balatonnál hatalmas árvaszúnyog-rajok jelentek meg, élvezhetetlenné téve a part menti kikapcsolódást. Orbán Zoltán elmondta, az árvaszúnyog nem csíp, és a tömeges rajzás a víz tisztaságát jelzi - hasonlóan a dunavirágzás jelenségéhez. Kiemelte, hogy ez egy ökológiai kincs, amiből akár turisztikai látványosság is lehetne. "Olyan, mintha valaki a Balaton vizére panaszkodna, és azt mondaná: tessék leereszteni. Elképesztő hozzáállás" - tette még hozzá.