Fedezd fel a képzőművészet titokzatos világát – MS mester és kora a Szépművészeti Múzeum falain belül. E különleges tárlat lehetőséget nyújt arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a művész életébe és alkotásainak hátterébe, miközben a korszak szellemiség

Július 20-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása, amely a középkori művészet egyik legmisztikusabb figurájának, MS mesternek és annak korának titkait tárja fel. Ez a téma már önmagában is rendkívüli kaland, hiszen a különös és rejtélyes monogram mögött megbúvó művész kiléte a mai napig ismeretlen.

A Szépművészeti Múzeum új, április 9-én megnyitott és július 20-ig látható kiállítása inkább művészettörténeti megközelítésű tárlat, mint képzőművészeti, de ezt nem mint problémát említjük, hanem mint sajátosságot emeljük ki. Hasonló a Nemzeti Galéria tavalyi biedermeier tárlatához, amely tárgyakon, illetve a korból kiemelt jellegzetes figurákon keresztül mesélt az 1800-as évek polgárosuló társadalmának hétköznapjairól, érintve a politika főbb fordulatait, kitérve az életmódbeli változásokra és nagy figyelmet fordítva az átalakuló kulturális életre is. Az MS mester és kora hasonló vállalkozás, viszont itt mindössze egyetlen ember áll a középpontban - legalábbis látszólag -, és az ő rejtélyes személye köré rendeződik minden.

Kicsit meg kell csavarni a dolgot: az 1400-1500-as évek már a késői középkor időszakához tartoznak, nem pedig a sötét középkorhoz, még ha a téma (MS mester) szempontjából a kifejezés használata indokolt is. A "sötét középkor" kifejezés inkább a korai időszakra vonatkozik, főként azért, mert viszonylag kevés ismeretünk van róla. MS mester személyéről is hasonlóan szegényes információink vannak, mintha legalábbis a 900-as években élt volna, ahelyett, hogy az 1400-as évek végén vagy az 1500-as évek elején.

Az MS mester munkái két fő kategóriába sorolhatók. Az első csoportban található alkotások esetében szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a monogramos festő keze munkáját dicsérik – sok esetben a képek szignója is megerősíti ezt. A második csoport viszont már árnyaltabb megítélés alá esik; itt a szerzőség kérdése számos kétséget felvet, noha ezekről a művekről is azt feltételezik, hogy MS készítette őket. A kiállítás egyik figyelemre méltó aspektusa, hogy nemcsak a korrajzot igyekszik bemutatni, hanem a festő utáni kutatások részleteit is feltárja. Ezen kívül érinti azokat az elméleteket is, melyek nem mindenki által elfogadottak, vagy már cáfolatot nyertek.

Hogy MS mikor és hol született, illetve mikor és hol halt meg, nem tudni pontosan. Annyi bizonyos, hogy a Jagelló-korra tehető az élete és a működése. Bár a lengyel uralkodóház már korábban feltűnt a magyar politikában és országvezetésben, a fontos időszakuk 1490-től az 1526-os mohácsi vereségig tartott (II. Ulászló és II. Lajos uralkodása), aminek Buda 1541-es elfoglalása és az ország három részre szakadása lett a következménye. Mindezek dacára a Jagelló-korban virágzott a kultúra, az itáliai reneszánsz és a délnémet gótika párhuzamosan élt egymás mellett, és szerte az országban folytak az építkezések. A művészek már nem arctalan alkotók voltak, mint a középkor első századaiban, hanem jól ismerték a nevüket, ugyanis gyakran szignózták is a képeiket. Ennek ellenére MS arctalan és jórészt felderítetlen maradt, de talán a Szépművészeti Múzeum most megnyitott kiállításának köszönhetően egy kicsit közelebb kerülhetünk hozzá.

A kiállítás egy figyelemfelkeltő, színes puttószoborral kezdődik, amely bár kissé szokatlan, remekül tükrözi azt az időszakot, amikor a pufók, szárnyas angyalkák rendkívül népszerűek voltak. Ezt követően, mielőtt a középpontba állna MS mester, lehetőségünk nyílik megismerkedni a korabeli budai Vár és Visegrád aprólékos makettjeivel, valamint a korszak kiemelkedő uralkodóinak festett és faragott portréival. Emellett egy monumentális, idővonalas ábra is vár ránk, amelyen jól nyomon követhetjük a világ és a kultúra lényeges átalakulásait az 1400-as évek közepétől az 1500-as évek közepéig. Tehát először a történelmi kontextust ismerhetjük meg, amelyben MS mester és kora létezett, mielőtt a figyelem a főszereplőre irányulna.

MS mesterről szinte alig áll rendelkezésünkre információ: nemcsak a születésének és halálának pontos időpontja ismeretlen, hanem a nemi identitása is kétséges (bár a férfi mivolta valószínűnek tűnik). A nemzetiségét illetően is csak találgatásokra támaszkodhatunk; elképzelhető, hogy magyar gyökerekkel rendelkezett, de német, osztrák vagy cseh származás sem kizárt. A kutatók egy dologban biztosak: Itáliában tanult, ahol az ottani művészeti stílus hatását is felfedezhetjük munkáiban. Emellett tudható, hogy jelentős időt töltött Magyarországon, és valószínűleg Bécsben működött, de Nürnbergben is élt, ahol szoros barátságot ápolhatott Albrecht Dürerrel, akinek a stílusa szintén nyomot hagyott képein. MS mestert a korának virágzó bányavárosai, mint Besztercebánya és Selmecbánya, is vonzották. Azok a művek, amelyekről biztosan tudjuk, hogy az ő keze alól származnak, szinte kivétel nélkül Selmecbányához köthetők.

MS mester készítette a selmecbányai templom főoltárának szárnyképeit, melyekből eredetileg összesen nyolc volt, de csak hét maradt fenn, és ezeket is a világ legkülönbözőbb tájairól gyűjtötték össze a 20. század első felében. Volt, ami egy padlásról került elő, és volt, ami templomból, kastélyból vagy éppen a lille-i Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. A kiállítás része az a két, embernagyságú, Selmecbányán megmaradt szobor is, melyek szintén az oltárhoz készültek. Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a tárlat végén található egy plusztartalom: az utolsó teremben az oltárképkészítés folyamatát ismerhetjük meg, ami kellőképpen körülményes, hosszú és bonyolult volt.

Az MS mester és kora egyfelől felvonultatja a titokzatos alkotó festményeit és grafikáit, illetve olyan munkákat is, amikről csak valószínűsítik, hogy ő készítette. Ezek mellett megtekinthetjük a kortársai munkáit is - köztük ismert és kevésbé ismert alkotók egyaránt szerepelnek (például elég sok a Dürer-alkotás). Hogy mindez mennyire visz közelebb MS rejtélyéhez? Annyiban mindenképp, hogy eddig mindössze egy kontúrt láttunk a figurából, most viszont a körvonalon belüli vonásokkal gazdagszik a képzeletbeli rajz. Az biztos, hogy MS mester életre kel előttünk a Szépművészeti Múzeum kiállításán. Az pedig, hogy milyen arcot képzelünk hozzá, már kinek-kinek a saját ügye.