A Mars-expedícióhoz hasonló, hosszabb űrutazások jelentős mértékben befolyásolhatják az asztronauták szellemi teljesítményét, és akár lassíthatják is a gondolkodásuk folyamatát.
A Frontiers in Physiology folyóiratban november 20-án bemutatott tanulmány aggasztó eredményeket tárt fel a hosszú távú űrutazások kognitív hatásairól. A kutatás rámutatott, hogy a munkamemória, a feldolgozási sebesség és a figyelem jelentős romlásnak van kitéve az űrben eltöltött idő során - számol be a New Scientist.
Az amerikai űrügynökség, a NASA kutatói a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) huzamosabb időt eltöltő 25 asztronauta kognitív teljesítményének vizsgálatával jutottak a Marsra tervezett missziók tekintetében nem éppen elhanyagolható eredményre.
A kutatók az indulás előtt, a küldetés ideje alatt és a landolás után tesztelték a kiválasztott űrhajósokat. Az vizsgálati eredmények szerint a feldolgozási sebességet, a munkamemóriát és a figyelmet felmérő tesztek elvégzése szignifikánsan több időt vett igénybe az űrben, mint a Földön, miközben a megoldások pontosságában nem mutatkozott különbség. A gondolkodás lelassulása a kutatók szerint nem párosult a kognitív képességek romlásával, ugyanakkor az eredmények felhívják a figyelmet a szélsőséges környezetben jelentkező negatív pszichológiai folyamatokra, amelyekkel az űrmissziók tervezői és tagjai sem igazán voltak eddig tisztában - szemben az olyan negatív fiziológiai folyamatokkal, mint amilyen például az izomvesztés vagy a szív- és érrendszert érintő kóros irányú változások.
A kutatók állítása szerint a teszteken elért eredményeknél sokkal lényegesebb, hogy az asztronauták képesek-e észlelni a saját képességeikben bekövetkező változásokat. Számos tanulmány rámutat arra, hogy az emberek többsége gyakran nem veszi észre a kialvatlanság teljesítményre gyakorolt negatív hatását. Ezért a tudatosság e téren rendkívül hasznos pszichológiai eszközként szolgálhat a hosszú, akár hónapokig vagy évekig tartó űrmissziók során.
