A nyugdíjasok egyharmada a létminimum szintjénél alacsonyabb jövedelemben részesül.

A 13. havi nyugdíj érezhetően javította a nyugdíjasok helyzetét, de a reálbérek emelkedése miatt így is távolabb kerülnek a dolgozóktól.

Nem véletlenül követelik a nyugdíjas szervezetek évek óta a nyugdíjemelés rendszerének a megváltoztatását. Az évről évre romló statisztikai adatok is alátámasztják, amit az egyik képviselőjük mondott a Blikknek: minél tovább nyugdíjas valaki, annál jobban elszegényedik.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatokat tett közzé a januári nyugellátások összegéről és megoszlásáról. A jelentésből világosan kiderül, hogy idén több mint 2,267 millió ember részesül nyugdíjban, ám közülük több mint 2 millióan olyan pénzbeli ellátásban részesülnek, amely nem éri el a mediánbért, vagyis egy tipikus munkavállaló jövedelmét.

A mediánbér sokkal megbízhatóbb összehasonlítási alapot nyújt az átlagbérhez képest, hiszen az átlagbért gyakran torzítják a rendkívül magas jövedelmek. Ezzel szemben a mediánbér az a középérték, ahol az alkalmazottak fele ennél többet, míg a másik fele kevesebbet keres. A nyugdíjasok viszont a teljes nyugdíjas populáció 88,82%-a a viszonylag alacsony nyugdíjakból él, és mivel ezek az összegek évről évre csupán a hivatalos infláció mértékével emelkednek, míg a munkabérek általában gyorsabban növekednek, a nyugdíjasok helyzete egyre inkább elmarad az átlagos jövedelmektől.

2025 januárjában a legtöbb nyugdíj a 160-180 ezer és a 180-200 ezer forintos sávban mozgott, miközben az átlagbér nettó 459 000, a mediánbér pedig 373 600 forint volt.

Ez azonban még nem feltétlenül jelenti, hogy sok idős ténylegesen nagyon nehéz anyagi körülmények között él, mivel a fogyasztási szokásaik és fogyasztói kosaruk is eltér az aktív életkorúakétól.

Bár a KSH 2015-óta nem publikál adatot arról, hogy hány idős élhet a létminimum alatt, a Policy Agenda független kutatóintézet 2020-ig elvégezte ezeket a számításokat.

Egy 2023-ban publikált kutatás eredményei szerint 2020-ban az egyedül élő nyugdíjasok számára havi legalább 112 300 forint nettó jövedelemre volt szükség ahhoz, hogy biztosítani tudják a létminimumhoz szükséges megélhetési költségeiket.

A Bankmonitor szakértői a következőképpen határozták meg, hogy 2025-ben mekkora jövedelmet igényelnek a háztartások ahhoz, hogy elérjék a létminimumot. A számítások során a 2020-as évet alapul véve, a nyugdíjasok számára mért inflációt figyelembe vették, míg 2025-re az MNB inflációs előrejelzésének középértékével korrigálták az adatokat. A nyugdíjas infláció az alábbi mértékekkel alakult: 2021-ben 4,6%, 2022-ben 15,2%, 2023-ban 18,3%, 2024-ben pedig 3,7%. A becslések szerint 2025-re a nyugdíjas infláció várhatóan 4,8% körül alakul.

A legfrissebb adatok alapján az idei évben a nyugdíjas létminimum eléréséhez szükséges havi összeg körülbelül 174 ezer forint. Ez a szám nem tűnik túl magasnak, ha figyelembe vesszük, hogy például egy átlagos lakás rezsijének költségei alig több mint négyszeresét teszik ki ennek az összegnek. Érdekes módon, ha csirkeszárnyat vásárolnánk árrésstoppal, ebből az összegből körülbelül 174 kilogrammnyit tudnánk beszerezni. Azonban, ha az adott hónapban vízórát is cserélni kell, a megmaradó összeg már csak a 67 százalékát jelenti a rezsire, gyógyszerekre és élelmiszerekre fordítható költségeknek.

Ez az összeg nem éri el a KSH nyugdíjas jövedelmi sávjának határvonalát, ám a Bankmonitor becslése szerint körülbelül 800 ezer nyugdíjas kaphat ennél alacsonyabb havi juttatást. Ez a nyugdíjas populáció 35,3%-át, azaz körülbelül egyharmadát jelenti. Pozitív hír viszont, hogy a Bankmonitor legújabb, 2023-as elemzése alapján körülbelül 100 ezer fővel csökkent azoknak a számra, akiknek a nyugdíja nem éri el az aktuális létminimum szintjét.

A különböző kiegészítő juttatások révén a helyzet javulását várják, különösen kiemelve a 13. havi nyugdíjat, amelyet az idősek idén ismét megkaptak. Továbbá, novemberben várható egy nyugdíjkorrekció is, hiszen az idei januári, 3,2 százalékos nyugdíjemelésnél drasztikusabban emelkedtek az árak.

A gazdaság idei teljesítménye alapján a nyugdíjprémium kifizetése sajnos nem tűnik reálisnak, mivel a GDP növekedése továbbra is jelentősen elmarad a várakozásoktól, és a kormány által beharangozott gyors fellendülés is elmaradt.