A vérvizsgálatoktól kezdve a hitelmoratóriumokig – így fest jelenleg a hazai vírushelyzet.

Március 7-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma első ízben jelentette be, hogy a Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírusát észlelték egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Az országos főállatorvos sürgős hatósági intézkedéseket rendelt el a betegség elterjedésének megakadályozására, mivel az súlyos gazdasági következményekkel járhat. Érdemes megjegyezni, hogy ez a rendkívül fertőző betegség több mint 50 év elteltével ismét megjelent Magyarország területén.

Azóta eltelt több mint egy hónap, és

A jelenlegi vírushelyzet áttekintése érdekében érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen állapotban van a helyzet itthon. Emellett fontos, hogy tisztában legyünk a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos leglényegesebb információkkal.

"A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés Magyarországon eddig eredményesnek bizonyult, és a betegség terjedését sikerült kordában tartani" - jelentette be Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy a betegség elsődleges gócpontjaiban, négy telepen, már sikerült megkezdeni a fertőtlenítést, és a hétvégére befejeződhet a mentesítés. Két telep már mentesítést nyert, míg a másik két telepen a felszámolás és mentesítés folytatódik.

A védekezés érdekében az agrártárca különböző intézkedéseket hozott.

több mint hatvanezer vérvizsgálatot végzett el 749 telepen, és mindegyik eredmény negatív volt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy intenzív járványügyi nyomozás zajlik annak kiderítésére, hogyan került a vírus Magyarországra.

A védekezés érdekében a kormány újabb intézkedéseket hozott: Csemeztanyán megkezdik a monitoringkutak fúrását, és elindítják a vezetékes ivóvíz kiépítését. A cél az, hogy megnyugtassák a helyi lakosokat, biztosítva, hogy a vírus nem veszélyezteti a környezeti állapotot és az ott élőket.

A miniszter arra kérte a nyilvánosságot, hogy ne terjesszenek rémhíreket, és kerüljék el a politikai spekulációkat a betegség kezelésével kapcsolatban. Az operatív törzs döntése értelmében elhalasztották a Gerecse túrát, mivel a túra a veszélyeztetett területek szélén halad, ami fertőzési kockázatot jelenthetett volna.

Nagy István hangsúlyozta, hogy...

a fertőzött telepeken végzett mentesítést teljes állami kártalanítás mellett végzik, és a telepek dolgozóinak bérét az állam átvállalja. Az érintett telepek dolgozóit továbbá hiteltörlesztési moratóriummal is támogatják, hogy mielőbb helyreálljon az állattenyésztés.

A miniszter emellett a legfontosabb feladatként említette a személyi mozgások minimalizálását, a fertőtlenítési szabályok szigorú betartását és azt, hogy tilos eszközöket egyik telepről a másikra vinni. A helyzet kezelésében külön figyelmet kell fordítani a szakemberek alkalmazására, ezért az operatív törzs döntése értelmében minden fertőzött telepen önálló állatorvosokat kell biztosítani.

A fertőzött telepeken, mint Dunakiliti és Darnózseli, az állatokat továbbra is a Bábolnán található ATEV telepén földelik el. Az állategészségügyi védekezés mellett a határforgalmat is érintette a vírushelyzet, hiszen az osztrák fél lezárta kishatárátkelőit, míg a nyitva tartó átkelőkön várakozási idő alakult ki. Az illetékes hatóságok folyamatosan egyeztetnek az osztrák hatóságokkal a helyzet kezelésére.

A helyi operatív törzs folyamatos koordinációja mellett az a célunk, hogy rugalmasan és hatékonyan válaszoljunk a vírus terjedésére, és minden szükséges lépést megtegyünk a fertőzés megfékezése érdekében.

Mindeközben Szlovákia kormánya rendkívüli ülésén döntött arról, hogy április 7-én éjféltől

Egy hónapos időtartamra bezárják a 17 kishatárátkelőt a magyar-osztrák határon, hogy megakadályozzák a ragadós száj- és körömfájás vírus elterjedését.

Richard Takáč mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a lezárások révén felszabaduló rendőrök és állategészségügyi szakemberek a gócpontok 10 kilométeres körzetében ellenőrzik a tenyészeteket, ahol több mint 20 ezer szarvasmarha és 50 ezer sertés található. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter szerint a magyarországi intézkedések nem elégségesek a járvány megfékezésére, ezért szükségesek a szlovák korlátozások.

A kormány két új határozatot hozott a ragadós száj- és körömfájás járvány megfékezésére. Az egyik határozat értelmében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyszeri, 307 millió forintos többletforrást kap az idei költségvetésből a védekezési intézkedések finanszírozására. Emellett a járvány felszámolásához szükséges beszerzéseket mentesítik a korábban elrendelt tilalmak alól.

A másik határozat célja a hatósági állatorvosi rendszer megerősítése, amelyhez idén 2,76 milliárd forintos többletforrást biztosítanak, és ezt az összeget a jövő évi költségvetésbe is beépítik.

A Nébih támogatásának célja a gyors és megbízható laborvizsgálatok biztosítása, a gazdálkodók, az élelmiszeripar és a közvélemény tájékoztatása, valamint az exporttevékenység mielőbbi helyreállítása.

Rusvai Miklós virológus szerint a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus magyarországi megjelenése komoly nyomás alá helyezi az állategészségügyet és a hatósági állatorvosokat. Minden új fertőzés három hónapos exporttilalmat von maga után, amely a teljes régióra, így Csehországra és Szlovákiára is kiterjed. A szlovákiai helyzet különösen aggasztó, mivel már öt fertőzött telepet azonosítottak, és a vírus könnyen terjedhet szél, emberek, madarak és járművek révén. Bár az RSZKF vírus emberre is átterjedhet, az emberi megbetegedések általában enyhe tünetekkel járnak, mint például kézen és száj környékén megjelenő hólyagok és enyhe hőemelkedés.

A fogyasztóknak nem kell tartaniuk fertőzött hús fogyasztásától, mivel a fertőzött állományokat teljes mértékben felszámolják, így fertőzött hús nem kerülhet a piacra.

Ha a vírus terjedését nem sikerül megállítani, az összes érintett állatállományt el kell pusztítani, ami akár a teljes magyar hasított körmű állatfajok felszámolását is jelentheti.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a keddi húsvéti sajtótájékoztatón elmondta, a ragadós száj- és körömfájás vírus terjedésének megállítása érdekében elengedhetetlen a szolidaritás, fegyelem és szigorú ellenőrzés.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

a szakemberek teljes erőbedobással dolgoznak a vírus terjedésének megakadályozásán, azonban humán- és anyagi erőforrások szűkében vannak.

Kiemelte, hogy a hatósági működésnek nagyobb költség- és emberigénye van, különösen akkor, amikor egyszerre több járvány, mint például a madárinfluenza és az RSZKF is jelen van az országban. Éder hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak további erőforrásokat kell biztosítaniuk a hatósági munka megfelelő elvégzéséhez, különben a vírus terjedése beláthatatlan következményekkel járhat a hazai húsiparra nézve.