A világ népességének arcképe egyetlen vállalat keretein belül.

A cikk megosztásához egyszerűen kattintson ide, vagy másolja ki a következő linket, és küldje el emailben: https://demokrata.hu/vilag/a-kepek-ura-1013546/

A Clearview AI Inc. egy amerikai székhelyű vállalat, amely 2017-ben alakult, még a mesterséges intelligencia iránti nagy érdeklődés előtt. A cég fő célja a tömeges arcfelismerő technológia fejlesztése. Szoftverük lehetővé teszi, hogy egy feltöltött arcképet egy hatalmas, az interneten összegyűjtött adatbázissal összehasonlítsanak, amely 2025 júniusára már több mint 60 milliárd fényképet tartalmaz - nyilatkozta a Demokratának a Jaczkovics Ügyvédi Iroda mesterséges intelligencia szakértője.

Krámli Gergely szerint a Clearview AI a képeket olyan népszerű közösségi oldalakról gyűjti, mint a Facebook, Instagram, Twitter, YouTube és LinkedIn, ezen kívül más nyilvános weboldalakról, beleértve híroldalakat, oktatási intézmények honlapjait, munkahelyi honlapokat, kereshető bűnügyi adatbázisokat. Ezek nem profilképek, bárki, aki rajta van, bekerül a rendszerbe.

A The Washington Post jelentése szerint a Clearview AI adatbázisának legfőbb problémája abban rejlik, hogy a közösségi médiából és más online platformokról, a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjti a képeket. A Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube többször is felszólította a céget, hogy azonnal állítsa le a fotók letöltését, és törölje az eddig összegyűjtött anyagokat. A Clearview azonban azt állítja, hogy adatgyűjtési tevékenységét az amerikai alkotmány első módosítása védi.

Az első alkotmánymódosítása a szólás-, vallás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot, valamint a petíciós jogot biztosítja. A módosítás szövege a következő: "A kongresszus nem hozhat törvényt, amely vallásalapítást szorgalmaz; vagy amely megtiltja a szabad vallásgyakorlást; vagy amely korlátozza a szólásszabadságot vagy a sajtószabadságot; vagy a nép jogát a békés gyülekezésre és a kormányhoz intézett panaszok orvoslása végett petíció benyújtására."

A Washington Post megkereste a Clearview AI-t, azonban csak egy tömör nyilatkozatot kaptak Hoan Ton-Thattól, a cég alapító-vezérigazgatójától. Ebben Ton-That hangsúlyozta, hogy a Clearview AI adatbázisa, amely nyilvános képeket tartalmaz, jogszerűen kerül összeállításra, akárcsak más keresőmotorok, például a Google esetében. A cég adatbázisát bűnüldöző hatóságok használják a bűncselekmények elkövetőinek azonosítására.

Krámli Gergely szerint eredetileg valóban az volt a magasztos cél, legalábbis így állították be, hogy a bűnüldözési hatóságok munkáját segítsék olyan emberek megtalálásában, ahol már például a rendőrségi adatbázisok nem segítenek. Itt nem arra kell gondolni, hogy kifejezetten portréfotókat keresne az algoritmus, hanem olyan képeket, amelyen emberi arcok találhatók. Tehát ha valaki nem is akar fenn lenni a közösségi médiában, akkor is bekerülhet az adatbázisba, ha az ismerősei róla is osztanak meg képet.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az adatbázis működése mögött jogszerűtlenségek gyanúja áll, hiszen folyamatosan bővül, és gyakorlatilag bárki számára, bármilyen szándékkal elérhető. Az érintettek hozzájárulása nélkül épül fel, és a felhasználókat sem tájékoztatják a működéséről. Mindössze annyira van szükség, hogy valaki regisztráljon, és máris hozzáférhet a rendszerhez. Ez különösen aggasztó, hiszen a céljaik éppenséggel ellentétesek lehetnek a bűnüldöző hatóságok törekvéseivel. Politikai ellenfelek, diktatórikus rezsimek is kihasználhatják ezt a rendszert, hogy nyomon követhessék vagy üldözhessék az ellenzéket. Ráadásul Kanadában előfordult, hogy a rendőrség úgy alkalmazta az algoritmust, hogy még saját vezetőik sem voltak erről informálva. A Clearview AI-t az orosz-ukrán konfliktus során is aktívan használják, többek között az orosz ügynökök és katonák, valamint holttestek azonosítására. A vállalat már kétmilliárd fényképet gyűjtött be orosz közösségi platformokról.

Az algoritmus nem csupán az emberi arcok felismerésére képes, hanem különféle metaadatokat is kapcsol hozzájuk, mint például a kép forrásának URL-je vagy a geolokációs adatok. Ezek az információk jelentős segítséget nyújthatnak egy adott személy azonosításában. Így könnyedén megtalálhatjuk a keresett egyént, és nyomon követhetjük, hogy például Colorado államban, milyen szórakozóhelyeken tartózkodott.

A folyamat a következőképpen zajlik: Az adatokat automatizált eszközökkel, nagy mennyiségben gyűjtik össze, amit a "scraping" módszernek neveznek – ez magyarul a "lekaparás" kifejezéssel fordítható. Az algoritmus matematikai szempontból értelmezhető vektorokká alakítja az emberi arcokat ábrázoló képeket, majd a saját adatbázisában keres, hogy azonosítsa az adott személyt más fényképeken is. Ezt követően a megtalált képeket ennek megfelelően csoportosítja.

Az arcfelismerés a mesterséges intelligencia egyik izgalmas ága, amely képes az emberi arcok azonosítására, mimikát és arcvonásokat utánozva. A technológia úgy működik, mint egy emberi agy: a szoftver az arc különböző elemeit rögzíti, és arcfelismerési mintákat állít elő, amelyeket az egyes személyek beazonosítására vagy csoportosítására használ. A hétköznapi értelemben az arc részeinek egyedi kombinációjából készít egyfajta "térképet", hiszen bár a szemek, orrok és fülek mérete sok esetben hasonló lehet, a teljes kép sosem egyezhet meg teljesen. Az egész folyamat alapja pedig a hatalmas mennyiségű adat, amely elengedhetetlen a mesterséges intelligencia fejlődéséhez. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a tévedés lehetősége sosem zárható ki; például a biztonsági kamerák gyakran gyenge minőségű felvételeket rögzíthetnek, ami megnehezíti a pontos azonosítást - hívta fel a figyelmet egy szakértő.

Felmerül a kérdés, miért nem alakítanak ki hasonló rendszert például az FBI vagy a DEA. A válasz mögött az áll, hogy a szolgáltatás éves költsége csupán 18 ezer dollár, ami viszonylag könnyen megfizethető. Ezen kívül, noha az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében eddig körülbelül 40 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki többek között brit, olasz, francia és holland adatvédelmi hatóságok által a Clearview AI-ra, ez a cég számára nem jelent visszatartó erőt.

A vállalat azzal érvel, hogy a Facebook, a Google és a Messenger is hasonló módon működik, hiszen ők is személyre szabott üzeneteket és hirdetéseket küldenek az internetes tevékenységeink, böngészési szokásaink alapján, mindezt pedig anélkül, hogy bárkinek is kérnék az engedélyét. De mit tehetünk ebben a helyzetben? A Föld 8 milliárd lakosához képest a Clearview AI már 60 milliárd fényképet gyűjtött össze, és havonta másfél milliárd új képet ad hozzá az adatbázisához. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a világ népességének arca felett rendelkeznek. Vajon beleesünk abba a csapdába, hogy a közösségi médiában mindig a legjobb oldalunkat próbáljuk mutatni, és ennek érdekében folyamatosan posztolunk? Milyen megoldásokat találhatunk a helyzet kezelésére?

Krámli Gergely véleménye szerint az önkorlátozás lehet az egyik leghatékonyabb módszer, amellyel tudatosan alakíthatjuk online jelenlétünket. Fontos, hogy alaposan mérlegeljük, mit osztunk meg és miért. A közösségi média platformokon, mint például a Facebook, elérhetők adatvédelmi beállítások, amelyek lehetővé teszik, hogy a feltöltött képeinket csak egy szűk baráti kör láthassa, így védve magunkat az idegenek elől. A Clearview AI által keresett teljesen nyilvános profilok esetében azonban kockázatosabb a helyzet: ezeknél nagyobb a potenciális információgyűjtés, és a kontrollálatlan képek megszerzése révén könnyen kerülhetünk veszélyes helyzetbe. Egy kis odafigyeléssel azonban védelmi vonalat húzhatunk magunk köré, amely megnehezíti az adatokhoz való hozzáférést. Ezenfelül Krámli rámutatott egy régóta fennálló problémára is: a technológiai fejlődés üteme olyan gyors, hogy a jogalkotás nem képes lépést tartani vele; ahol egy problémát sikerül megoldani, ott újabbak bukkannak fel.

A Proton AG szeretné felhívni a felhasználók figyelmét egy fontos kérdésre: minden egyes feltöltött képpel bizonyos kockázatokat vállalunk. A megosztott fotók fölött már nem gyakoroljuk az irányítást, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia modellek a felhasználók beleegyezése nélkül is tanulmányozhatják azokat. Ez azt jelenti, hogy algoritmusok képesek lehetnek kiértékelni az információkat, mint például az emberek öltözködését, hajszínét, vagy akár azt is, hogy hol készült a fénykép. Ez pedig egy kicsit ijesztő, hiszen az így megszerzett adatok nemcsak eladhatók, hanem célzott hirdetésekhez is felhasználhatók.