A magyar oktatás helyzetéről aggasztó statisztikák kerültek napvilágra, amelyek komoly figyelmeztetésként szolgálnak: ha a trendek folytatódnak, súlyos problémák elé nézhetünk - figyelmeztet a Pénzcentrum.

A friss, nem reprezentatív kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a pedagógusok körében aggasztóan magas a tartósan levertnek, ingerlékenynek vagy szorongónak érzők aránya: tízből hatan tapasztalják ezeket az érzéseket. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) által végzett felmérés eredményeit az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával közösen rendezett szakmai napon ismertették. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a pedagógusok közötti szakmai párbeszéd és tapasztalatcsere kulcsfontosságú, hiszen nemcsak a munkájuk minőségét javíthatja, hanem a kiégés kockázatát is jelentősen mérsékelheti.

"Amikor egy pedagógus néhány napig fáradtnak vagy levertnek érzi magát, az általában normálisnak tekinthető. Azonban ha ez az állapot több héten át fennáll, akkor az már a kiégés jele lehet. A felmérés során megkérdezett pedagógusok 60%-a tapasztalt már hasonló időszakot, és 62%-uk arról számolt be, hogy hosszabb ideig érezte magát ingerlékenynek vagy folyamatosan szorongónak" - nyilatkozta Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnöke egy közös szakmai napon, amelyet az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával szerveztek.

Bajor Péter elmondta, hogy a nevelőtestület belső feszültségei - amit a felmérés alapján minden második pedagógus rendszeresen megtapasztal -, valamint a kommunikáció hiánya nagyban hozzájárul a pedagógusok rossz közérzetéhez és akár az elszigetelődésükhöz is. A kiégés megelőzésében fontos szerepe van az intézményen belüli rendszeres szakmai beszélgetéseknek és tapasztalatcserének - ennek köszönhetően a pedagógusok a "nem vagyok egyedül", a "csapatként dolgozunk", a "ha kell, merek és tudok segítséget kérni" érzését tapasztalhatják meg.

A Matehetsz kutatásából egyértelműen kiderül: a pedagógusok kifejezetten fontos tartják szakmai tapasztalataik megbeszélését, 98 százalékuk szívesen meghallgatja kollégáit, 97 százalékuk pedig saját élményeit, szakmai problémáit is örömmel osztja meg munkatársaival.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora hangsúlyozta, hogy azok számára, akik nap mint nap emberekkel dolgoznak, elengedhetetlen a mentális támogatás. Akár coaching, mentálhigiénés tréning, vagy stresszkezelési program formájában, a segítség nélkülözhetetlen. A pedagógusok számára különösen fontos, hogy a munkájuk során felmerülő kihívásokat megfelelő módon tudják kezelni, hiszen hosszú távon csak így lehetnek hatékonyak. A jelenlegi jogszabályok azonban jelentős terheket jelenthetnek az oktatók számára, így nehezen találnak alkalmat a szükséges tréningekre és konzultációkra. A Matehetsz által végzett kutatás rávilágít arra, hogy az intézményekben havonta átlagosan 6,4 órát szánnak esetfeltárásra és szakmai megbeszélésekre, de az egyes iskolák között nagy eltérések tapasztalhatók.

A tapasztalatcserére szánt idő tekintetében meglehetősen széles skálán mozogtak a válaszok. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezett tíz pedagógusból hárman úgy vélik, munkahelyükön nem elegendő időt szánnak a szakmai megbeszélésekre. Ezzel szemben minden második résztvevő azt hangsúlyozta, hogy több ilyen jellegű találkozóra lenne szükség. A kutatás eredményeit bemutató Bajor Péter kiemelte, hogy az óvodákban és iskolákban az irányított szakmai párbeszédeknek még nem alakult ki egy jól definiált keretrendszere.

Ezek a beszélgetőkártyák, amelyeket a Matehetsz készített, izgalmas keretet adhatnak a pedagógusok és hallgatók számára. A szakmai napon részt vevők lehetőséget kaptak arra, hogy felfedezzék e kártyacsomagok sokszínűségét, amelyek kifejezetten óvodapedagógusok, tanítók és tanárok igényeire lettek szabva. A kártyák négy kulcsfontosságú témakörre összpontosítanak: a gyermekekkel és tanulókkal való teendők, a szakmai közösségben való aktív részvétel, a szülőkkel való kapcsolatépítés, valamint a saját szakmai identitás és szerepfelfogás.