Amerikai támadás Irán ellen: Olaj a tűzre, vagy a végső csapás?

A hétvégén az amerikai légierő precíziós támadást indított Irán nukleáris létesítményei ellen. Az akció során több mint 125 légi jármű működött együtt, köztük hét B-2 bombázó, amelyek 14 bunkerrobbantó bombát vetettek be, hogy hatékonyan megsemmisítsék a célpontokat.

Az akció keretében három föld alatti nukleáris létesítmény, nevezetesen Fordow, Natanz és Isfahan vált célponttá, amelyek ellen az izraeli hadsereg nem rendelkezik hatékony fegyverzettel. Ebből adódóan a történtek egyik lehetséges értelmezése az, hogy az Egyesült Államok e lépéssel próbálta rövidre zárni a helyzetet, megelőzve ezzel egy hosszan elnyúló konfliktus kialakulását.

A Trump-adminisztráció nyilvánvalóan próbálja megerősíteni ezt a narratívát azzal, hogy a hadműveletet lezártnak tekinti. Bár jelenleg még nem világos, hogy pontosan mekkora károkat okoztak a bunkerekben, az biztos, hogy ezek az események minimum évekre, sőt, talán jóval hosszabb időre is hátráltatták Irán atomprogramját.

Érdekes, hogy a közelmúltban először használták éles körülmények között a bunkerrobbantó bombákat. Ezeknek a bombáknak a tervezésénél kifejezetten az volt a cél, hogy képesek legyenek elpusztítani a fordow-i létesítményt.

A következő néhány nap kétségtelenül rendkívül mozgalmasnak ígérkezik a közel-keleti térségben. Szinte biztosra vehető, hogy az Izrael ellen irányuló támadások száma jelentősen megnő. Az igazán lényeges kérdés azonban az, hogy Irán közvetlenül vagy közvetve, valamelyik helyettesítőjének segítségével, milyen lépéseket tesz a régióban található amerikai támaszpontok ellen. Ezen kívül gazdasági szempontból még fontosabb aggály, hogy Irán megpróbálja-e lezárni a Hormuzi-szorost, ami nemcsak saját érdekeit sértené, hanem az öböl-menti államok ellenállását is kiválthatná.

Az 1980-as évek óta Irán többször is hangoztatta, hogy lezárja a stratégiai tengerszorost, ám eddig sosem tette meg. A hétvégén az iráni parlament szavazása alapján javasolták a szoros szigorúbb ellenőrzését, de ez csupán ajánlás marad, mivel a végső döntés a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hámenei hatáskörébe tartozik. Ezen felül kérdéses, hogy Irán valóban képes lenne a szoros lezárására, különösen figyelembe véve az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

A részvény-és nyersanyagpiacok egyelőre összességében nyugodtan reagáltak, sőt a közel-keleti tőzsdéken, ahol jellemzően péntek és szombat a szünnap tegnap még enyhe emelkedés is felfedezhető volt, főként az izraeli tőzsde esetében, ami azt mutatja, hogy a piac aktuális értékítélete alapján a rövidtávú kockázatok emelkedtek ugyan, de a hosszútávúak viszont csökkentek a hétvége eseményeinek hatására. (forrás: ERSTE)