Az AfD elnöke nem személyesen jelent meg a szavazásra, hanem levélben adta le voksát.

Olaf Scholz, aki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) élén áll, valamint Friedrich Merz, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és annak bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, együtt szavaztak a németországi előrehozott választásokon, amelyre vasárnap került sor. Szintén részt vett a voksoláson Markus Söder, a bajor tartomány kormányfője.

Scholz Potsdamban, míg Merz Arnsbergben gyakorolta szavazati jogát. Mindkét politikai vezető a házastársuk kíséretében érkezett a szavazóhelyiségbe, így még inkább hangsúlyozva a családi támogatás fontosságát a demokratikus folyamatban.

Markus Söder Nürnbergben szavazott, és azt mondta, "nagyon bizakodó" a választás kimenetével kapcsolatban.

Söder kifejezte reményét, hogy a jövőben olyan kormány alakul meg, amely képes lesz valóságos változásokat végrehajtani, és nem folytatódik a dolgok régi, megszokott menete.

A zöldek társelnöke, Robert Habeck már a választások előtt előre leadta szavazatát egy levél formájában.

Az uniópártok jobbján elhelyezkedő Alternatíva Németországnak (AfD) prominens képviselője, Alice Weidel, már a választások napját megelőzően levélben adta le szavazatát.

Tino Chrupalla, az AfD másik társelnöke, vasárnap reggel Gablenz városában adta le szavazatát Kelet-Szászországban. Bizakodóan nyilatkozott, kiemelve, hogy pártja várakozásai szerint "jelentős, több mint 20 százalékos eredményt fog elérni".

A szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb adatai alapján Németországban 59,2 millió választásra jogosult állampolgár adhatja le voksát, emellett több mint 3 millió külföldön élő német is részt vehet a szavazásban. A 2023 márciusában életbe lépett új választási törvény értelmében a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) 630 képviselői helyről fognak dönteni. A választások során összesen 4506 jelölt méreti meg magát.

Eredetileg ősszel terveztek parlamenti választásokat Németországban, azonban a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején megbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépése miatt, ami a gazdasági és költségvetési politikával kapcsolatos vitákra vezethető vissza. Miután Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya bizalmi szavazást vesztett el az alsóházban, az államfő december végén döntött a törvényhozás feloszlatásáról, és előrehozott választásokat hirdetett meg.