Az Nvidia továbbra is forgalmazhatja chipjeit Kínában, miután Jensen Huang részt vett egy vacsorán Donald Trump ingatlanán.

Úgy tűnik, hogy a leglényegesebb döntések továbbra is a vacsoraasztal körül születnek.

Az Nvidia folytathatja H20 típusú grafikus feldolgozóegységeinek értékesítését Kínában, miután vezérigazgatója, Jensen Huang, Donald Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban járt, ahol egy exkluzív vacsorán vett részt - értesült róla az NPR. Az esemény, amelyen a részvétel ára egymillió dollár volt, pénteken zajlott. Jelenleg nem tisztázott, hogy Huang és Trump közvetlenül beszéltek-e, de a látogatás után a tervezett exporttilalmat állítólag eltörölték. A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a döntést, viszont belső források szerint a korlátozások bevezetése rövid időn belül megtörtént volna. Az NPR információi szerint Huang a vacsora során kifejezte hajlandóságát arra, hogy növelje az Nvidia befektetéseit amerikai mesterséges intelligencia adatközpontokba, éppen akkor, amikor más technológiai óriások, mint például a Microsoft, visszafogják a tevékenységeiket ezen a területen, és az új vámintézkedések következtében a beruházási költségek is emelkednek.

Az Egyesült Államok már korábban megtiltotta az Nvidia csúcskategóriás H100 chipjeinek Kínába történő exportját, attól tartva, hogy azok hozzájárulnak a kínai hadászati technológiai fejlesztésekhez és a tömeges megfigyeléshez - utóbbi nem alaptalan félelem, tekintve az ujgur kisebbség elleni elnyomó intézkedéseket. Mégis, a piaci érdekek gyakran felülírják az elveket, és mivel Kína az Nvidia egyik legnagyobb felvevőpiaca, a vállalat kompromisszumos megoldásként korlátozott teljesítményű chipek, például a H20 értékesítésére kapott engedélyt. A H20 fontosságát jól jelzi, hogy a The Information szerint kínai cégek 2025 első három hónapjában 16 milliárd dollár értékben vásároltak ezekből a chipekből, felkészülve az esetleges tiltásra. Ilyen szempontból a vacsorára kifizetett egymillió dollár igazán megtérülő befektetésnek tűnik.

Ahogyan Tim Cook az Apple irányításában, úgy Jensen Huang is körültekintően navigál a Kínát érintő témákban. Az év elején csendben tett látogatást az országban, ahol kiemelte, hogy több mint másfél millió kínai fejlesztő használja az Nvidia CUDA nevű szoftvereszköztárát mesterséges intelligencia képzéséhez. Emellett a vállalat több mint háromezer helyi startup céggel működik együtt. Huang hangsúlyozta, hogy az Nvidia az utóbbi két évtized során jelentős mértékben hozzájárult Kína technológiai fejlődéséhez, és büszkék arra, hogy aktívan részt vehetnek ennek az innovatív ökoszisztémának a formálásában.

Az exportkorlátozások hatása egy igazi kettős élű kardként mutatkozik meg. Míg kétségtelen, hogy gátat szabhatnak a kínai katonai innovációknak, a helyi technológiai ipar gyorsan alkalmazkodott, és képes lett egyre innovatívabb modellek kifejlesztésére, még a szűkebb erőforrások ellenére is. Erre kiváló példa a DeepSeek R1 AI modell, amelyet mindössze két hónap alatt, csupán hatmillió dollárból hoztak létre, és amelyhez engedélyezett H800 chipeket használtak. Különösen figyelemre méltó a H20 chip, amely kiemelkedően teljesít olyan feladatokban, mint az inferencia – vagyis abban a következtetési képességben, amelyet az OpenAI o1 és a DeepSeek R1 modellek egyaránt megmutattak.

A Huawei is megtalálta a maga megoldását az amerikai szankciók által támasztott kihívásokra. 2020 után a vállalat elvesztette a hozzáférést a nyugati gyártók processzoraihoz és szoftvereihez, de tavaly bemutatta első olyan okostelefonját, amely saját tervezésű chipet és operációs rendszert alkalmaz – ami sokak számára meglepetés volt, hogy ilyen gyors ütemben sikerült. Az Nvidia esetében Huang látogatása talán rövid távon elérte a kívánt eredményeket, de kérdéses, hogy más technológiai vezetők is meg tudják-e ismételni ezt a sikert, ha Mar-a-Lagóba zarándokolnak. Donald Trump adminisztrációja továbbra is bizalmatlan a technológiai iparral szemben, mivel úgy vélik, hogy ezek a cégek cenzúrázzák a konzervatív hangokat. Például a Meta hamarosan versenyjogi eljárással néz szembe az FTC részéről, még annak ellenére is, hogy Mark Zuckerberg már próbálta szorosabbra fűzni a kapcsolatát Trumppal.

Ez az újabb fejlemény világosan szemlélteti, hogy az amerikai kormányzat mennyire fogékony a pénzügyi motivációkra. Ha Kína valóban komoly fenyegetést jelent a nemzetközi politikai színtéren, akkor miért engedélyezik neki az AI chipek beszerzését? Talán a válasz a kereskedelmi egyensúly megteremtésében rejlik, ahol a chipeladásokból származó jövedelmek legalább részben kompenzálhatják a kínai importtermékekre kivetett vámok által okozott kereskedelmi hiányt.