Hoppál Péter a Mandinernek elmondta, hogy azon fáradoznak, hogy az együttműködés lehetőségét kiterjesszék minden türk államra.

Eredeti célunk az volt, hogy mindkét országban 100-100 programot valósítsunk meg, de a valóság felülmúlta várakozásainkat: végül 160 magyar eseményt rendeztünk. A török fél szintén túllépte az 1000-es küszöböt, hiszen 130-140 programot szervezett Magyarország területén. Törökországban zajló programjainkon – legyen szó kiállításokról, koncertekről vagy konferenciákról – másfél millió érdeklődő vett részt. E rendezvényekről több száz cikk született, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar kultúra híre eljusson a 80 milliós török közönséghez.

A magyar-török kapcsolatok kapcsán sokak számára a történelem sötét fejezetei, különösen a százötven éven át tartó török hódoltság emléke élénken él a köztudatban.

Célunk, hogy megváltoztassuk ezt a negatív képzetet. A török uralom alóli felszabadulás után a Habsburg Birodalomhoz való csatlakozás egy újabb megszállást hozott magával, amely ellen már másfél évtizeddel később, 1703-tól 1711-ig szabadságharcot indítottunk. A harc végül kudarcot vallott, és II. Rákóczi Ferenc, valamint több híve Rodostóba emigrált, a korábbi megszállóikhoz. Ezt követően, több mint egy évszázaddal később, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eltiprása után...

Az oszmán megszállás koráról érdemes azt is felidézni, hogy a törökök nem erőltették ránk az iszlámot. Emlékezetes, hogy Európában elsőként Erdélyben, a tordai országgyűlésen hirdették ki 1568-ban a szabad vallásgyakorlást; ez a három részre szakadt országban a hódoltsági területtel sok szempontból szimbiózisban virágzó Erdélyi Fejedelemségen kívüli részekre is hatással volt. Érdekes adalék, hogy a modern korban a Török Köztársaság fővárosa felépítésénél sok magyar szakember segédkezett.

Agócs Gergely népzenekutatónk két évtizeden keresztül gyűjtötte a népdalokat a török-türk kultúrájú népek között. Ez a lenyűgöző, ötezer dalból álló gyűjtemény most a Hagyományok Háza kezei között formálódik, és már most is megfigyelhető, hogy hihetetlen párhuzamok vannak a magyar, a Bartók által is rögzített török, valamint a nogaj, kazah és azerbajdzsáni népdalok között. A népművészeti díszítőminták terén is számos hasonlóságra bukkanhatunk. Ha a hazai oktatás nagyobb figyelmet szentelne a magyar-török és magyar-türk kapcsolatok bemutatására, talán jobban megérthetnénk saját kulturális gyökereinket és barátságosabb kapcsolatokat építhetnénk a szomszédos népekkel.

A kulturális évad során is arra igyekeztünk rámutatni, hogy sokkal több minden köt minket össze e népekkel, mint amennyi elválaszt.

A Türk Államok Szervezetének tagjaként Magyarország számos előnyt élvezhet, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez és a gazdasági fejlődéshez. Először is, a szervezet lehetőséget biztosít a kulturális és nyelvi kölcsönhatások fokozására, hiszen a tagállamok közötti közös gyökerek és értékek erősítik a magyar identitást a globális színtéren. Továbbá, a gazdasági együttműködés terén is jelentős előnyökhöz juthat Magyarország. A Türk Államok Szervezetének keretein belül erősíthetők a kereskedelmi kapcsolatok, amelyek új piacokat nyithatnak meg a magyar vállalkozások számára, és ösztönözhetik a befektetéseket. Ezen kívül a tagállamok közötti tudományos és technológiai együttműködés is gyümölcsöző lehet, hiszen a közös kutatási projektek és innovációs kezdeményezések révén új lehetőségek nyílhatnak meg. A politikai párbeszéd során Magyarország aktívan részt vehet a térségi kihívások kezelésében, és hozzájárulhat a stabilitás előmozdításához. A Türk Államok Szervezete keretében való részvétel lehetőséget ad arra is, hogy Magyarország hangot adjon érdekeinek és véleményének a nemzetközi színtéren. Összességében a Türk Államok Szervezetéhez való tartozás Magyarország számára nem csupán egy új kapcsolatrendszert teremt, hanem lehetőséget ad a fejlődésre, a kulturális gazdagodásra, valamint a politikai és gazdasági befolyás növelésére is.

Hazánk 2018 óta a Türk Államok Szervezetének társult tagjaként vesz részt a nemzetközi együttműködésben. Különösen figyelemre méltó diplomáciai esemény zajlott idén, amikor Orbán Viktor miniszterelnök meghívására május 21-én Budapestre érkeztek a TÁSZ-országok vezetői, hogy informális csúcsértekezletet tartsanak.

Néhány héttel ezelőtt Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter, vendégül látta a türk országok kulturális minisztereit és miniszterhelyetteseit egy jelentős esemény keretében. A kétnapos konferencián mélyrehatóan vizsgáltuk a kulturális, oktatási és innovációs együttműködés lehetőségeit. Emellett bejelentettük, hogy 2025-ben új programot indítunk a török partnerekkel, amely ezúttal a tudomány és innováció területeire összpontosít.

A Hunor program keretében, amely lehetővé teszi, hogy negyvenöt év után ismét magyar űrhajóst küldjünk a Nemzetközi Űrállomásra, jelentős előrelépéseket tettünk az űripar fejlődésében. Ezzel párhuzamosan a török védelmi ipar is kiemelkedő szintre emelkedett. Ezen a két területen közösen támogathatjuk egymást kutatóintézeteink révén, és a jövőbeli együttműködéseket tovább gazdagíthatjuk olyan egyetemi ösztöndíjprogramokkal, mint a Stipendium Hungaricum.

Az áprilisi rendezvényen szóba került egy nagyszabású Attila-kiállítás megszervezése is. Jelenleg milyen szakaszban tart a projekt?

A Magyar Nemzeti Múzeum egy izgalmas kiállítással készül Budapesten, számos nemzetközi partner közreműködésével. Eredeti terveink szerint a kulturális évad keretében, 2024-ben szerettük volna bemutatni a tárlatot, de a legfrissebb információk alapján a megnyitóra várhatóan csak 2025 végén kerül sor. A türk országok kulturális miniszterei már most is nagy lelkesedéssel fogadják az eseményt, ami reményeink szerint lehetőséget ad arra, hogy a Turksoy szervezetével közösen több TÁSZ-államba is eljuttathassuk ezt az izgalmas és egyedi kiállítást. Ezen kívül számos jelentős kultúrdiplomáciai program is készül, mint például

a rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a résztvevők mélyebb bepillantást nyerjenek az ország gazdag kulturális örökségébe és a népi kézművesség varázslatos világába. Különösen figyelemre méltó a magyar szervezésű Ősök napja és a Kurultáj, melyek nem csupán a honfoglalás kori hagyományok megőrzésére irányulnak, hanem nemzetközi szinten is népszerűsítik ezt a hagyományőrző szellemiséget. Külön köszönet illeti a Magyar-Turán Alapítványt és Bíró András Zsolt fő szervezőt, akik fáradhatatlan munkájukkal hozzájárulnak e csodálatos események sikeréhez.