Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás a béremelési elképzelésekről 2025-re: **Béremelési Tervek 2025-re** A 2025-ös évre vonatkozó béremelési elképzeléseink célja, hogy a munkavállalók elégedettségét és motivációját növeljük, miközben biztosítjuk

A Jobtain által végzett felmérések szerint 2025-re a munkáltatók 88%-a legfeljebb 10%-os béremeléssel tervez, míg a munkavállalók körében ez az arány 86%-ra rúg, akik minimum 11%-os növekedést remélnek. Érdekes, hogy a válaszadók körülbelül fele 20%-ot meghaladó bérnövekedésre számít.

A vállalatok számára az infláció hatásainak kezelése óriási kihívást jelent a bérpolitikájuk kialakításában.

A Jobtain 2025 márciusában végzett felmérést partnerei körében többek között arra a kérdésre vonatkozóan, hogy leginkább mi határozza meg a bérpolitikájukat. Kutatásuk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása. A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná azt. Ez utóbbi arány azért érdekes, mert egyébként az EU bértranszparencia irányelveinek való megfelelés meglehetősen komoly feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásnak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek kell a bérpolitikáját átalakítani. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának jelent hatalmas kihívást.

A bérek helyzetéről készített felmérésünk során megkérdeztük a munkavállalókat, és az eredmények meglehetősen árnyalt képet festenek. A válaszadók több mint ötven százaléka jelenleg 300 000 forintnál alacsonyabb fizetést kap, míg egyharmaduk a 300 000 és 500 000 forint közötti sávban keres. Csak a válaszadók 6 százaléka érte el a 700 000 és 1 000 000 forintos bérkategóriát. A dolgozók több mint fele nem részesült béremelésben az előző évben, és egyötödüknek a bére 5 százaléknál alacsonyabb emelést jelentett. Ugyanakkor a munkavállalók háromnegyede arról számolt be, hogy a megélhetési költségeik emelkedtek. A bérigények terén a betanított munkások 500 000 forint feletti fizetést várnak el, míg a szellemi foglalkozásúak körében ez az összeg közel 700 000 forintra nő. Az egyéb juttatások tekintetében a pénzbeli és természetbeni juttatások is kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen a betanított munkások közel fele számára ezek egyaránt fontosak - állapítja meg a Jobtain szakértője.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók béremelési igényeinek legfőbb hajtóereje az utóbbi időszakban tapasztalt jelentős áremelkedés. Amennyiben az árak csökkennének, a dolgozók kevesebb emelést várnának el a fizetéseikben. Ennek ellenére a Jobtain felmérése alapján a vállalatok legnagyobb része nem az inflációt tartja a bérfejlesztés alapvető szempontjának; sokkal inkább a versenytársaik helyzetét figyelik. Ugyanakkor a válaszadók 32%-a úgy véli, hogy az infláció jelenti a legnagyobb kihívást a bérpolitika kidolgozásában.

Bérpolitika és bértranszparencia 2025-ben

A vállalatok bérpolitikáját számos tényező alakítja, amelyek gazdasági, társadalmi, valamint munkaerőpiaci jellegűek. A munkaerő megtartása és motiválása, az infláció kedvezőtlen hatásainak minimalizálása, a tehetséges szakemberek bevonzása, valamint a toborzási folyamatok mind kulcsszerepet játszanak. Emellett a társadalmi egyenlőség megteremtése és a vállalati teljesítmény javítása is jelentős hatással van a gazdaság egészére. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet, amely szakemberhiányt mutat, arra ösztönzi a cégeket, hogy versenyképes béreket kínáljanak. A munkaerő kereslete és kínálata szoros összefüggésben áll a bérpolitika formálásával; hiányzó szakemberek esetén magasabb bérek szükségesek a tehetségek vonzásához. Ugyanakkor a vállalatok nem csupán a versenyképesség szempontjait mérlegelik, hanem figyelembe veszik a munkahelyi légkört, a fenntartható működés lehetőségeit és a közösségi kezdeményezésekhez való hozzájárulást is. Az alkalmazottak igényei és elvárásai szintén jelentős hatást gyakorolnak a bérpolitikára, így a cégeknek rugalmasan kell reagálniuk a folyamatosan változó igényekre.

A bértranszparencia napjainkban egyre fontosabbá válik. A vállalatok fokozatosan áttérnek arra, hogy nyíltan bemutassák bérezési struktúrájukat és fizetési skáláikat. Céljuk, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a különböző pozíciók bérviszonyaival. A globalizáció következményeként a cégek egyre szélesebb körben alkalmaznak nemzetközi munkaerőt, ami új kihívásokat és lehetőségeket hoz a bérpolitikájukban. A helyi munkaerőpiacok bérkülönbségeit is figyelembe véve versenyképes kompenzációs csomagokat kínálnak, amelyek vonzóak lehetnek a különböző földrajzi területeken élő szakemberek számára – hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A bérbenchmarking szerepe felértékelődik

A bérbenchmarking kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel lehetőséget teremt a vállalatok számára, hogy feltérképezzék, hol állnak a bérezés terén a saját iparágukban és a piacon. Ez a folyamat segít abban, hogy a cégek versenyképes, motiváló és fenntartható bérpolitikát alakítsanak ki. A bérbenchmarking során a vállalatok összehasonlítják saját bérszintjeiket a versenytársakéval, így lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék a piaci normákat. Ezen kívül a belső bérezési egyenlőtlenségeket is kezelhetik, mivel lehetőség nyílik az azonos munkakörben dolgozók béreinek összevetésére. Az elért eredmények széleskörű előnyökkel járnak: csökkennek a bérkülönbségek, és létrejöhet egy igazságos, egyenlő bérezési politika, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak. Emellett a bérköltségekkel kapcsolatos kiadások áttekintésére is sor kerülhet, lehetőséget teremtve azok optimalizálására. Mihályi Magdolna szavaival élve: "A jó bérpolitika nem csupán pénzügyi kérdés; hozzájárul a vállalati kultúra formálásához, növeli a munkavállalók elégedettségét és elkötelezettségét. Emellett segít dinamikusan alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez, így erősítve a vállalat piaci versenyképességét."