Felejthetetlen bűnügyi élmény: A Broadchurch című sorozat csúcsra járatja a feszültséget és a rejtélyt. A kis tengerparti városban zajló történet nemcsak a bűnüldözés szövevényes labirintusába vezet, hanem mélyen belemerül az emberi kapcsolatok, a titkok

Az angol Broadchurch egy 2013-as, három évadot megélt krimisorozat. Furcsa évadok ezek, mert csak részben egymás folytatásai, mindegyik középpontjában egy új eset áll, de a régiek is továbbgyűrűznek, és beleszövik magukat a megváltozott történetszálba.

Az első évad egy tragikus eseménnyel indul: a 11 éves Danny Latimer holttestének felfedezésével, amely a festői Broadchurch angol kisváros tengerpartján történik. Maga a helyszín olyan varázslatos, hogy szinte el sem tudjuk képzelni, hogy egy ilyen nevű település valóban létezik. A lenyűgöző tengerpart nem csupán a díszletmesterek ügyességének eredménye, hanem a valóságban is létező Dorset partjainál készült, ahol a sorozat lenyűgöző képei megelevenítik a természet szépségét.

A gyilkossági eset körüli nyomozásban részt vesz egy helyi nyomozónő, Ellie Miller (Olivia Colman), aki nemrég tért vissza szülési szabadságáról, valamint a helyi rendőrség új tagja, Alec Hardy (David Tennant). Kettőjük együttműködése során izgalmas feszültségek és váratlan fordulatok bontakoznak ki.

Az eset körülményei, a benne rejlő személyes vonatkozások, valamint a gyászoló család fájdalmának mélysége révén tárul fel előttünk a feldolgozhatatlan veszteség élménye: egy gyermek, egy barát és testvér hiánya, amely mindannyiunk számára megdöbbentő és szívszorító tapasztalat.

A sorozat széleskörű kritikai elismerést kapott az Atlanti-óceán mindkét partján, 2013-ban elnyerte a legjobb drámának járó BAFTA-díjat, míg Olivia Colman a legjobb színésznőnek járó díjat kapta meg Miller nyomozó alakításáért, David Bradley pedig a legjobb mellékszereplőnek járó díjat Jack Marshall újságárus szerepéért.

Olivia Colman által megformált Ellie Miller nyomozó karaktere már a nyomozás kezdetén is szinte hibátlan intuíciónak örvend, ám egyben bátortalan és érzelmes nő is, akit Hardy könnyedén dominál a munka során. A történet elején Ellie számára szinte felfoghatatlan, hogy gyilkosság történhet a városban, ami teljesen idegen a mindennapjaiktól. Azonban ahogy a nyomozás előrehalad, ő maga is átalakul; a kezdeti naivitás helyét átveszi egy határozott és tapasztalt nyomozó személyisége, aki nemcsak a bűnügyekben, hanem a családi életében is erős kezű vezetővé válik.

David Bradley lenyűgöző méltósággal ábrázolja Jack Marshallt, az újságárust, akit a "közösség" kegyetlenül a halálba kerget, miután pedofilként és Danny gyilkosaként bélyegzik meg. Pauline Quirke, aki néhány évvel a sorozat befejezése után Alzheimer-kór diagnózisával nézett szembe, hihetetlen hitelességgel formálja meg Susan karakterét, ezt az erőszakosan ellenséges, mégis mélyen sérült lelkű titokzatos asszonyt. A két színész játéka együtt egy sötét, feszültséggel teli atmoszférát teremt, amely a nézőt mélyen megérinti.

De ez nem azt jelenti, hogy minden zökkenőmentesen zajlott. Az első évadban például megjelenik egy médium, akit nehezen tudok hová sorolni; folyamatosan azt várom, hogy a cselekmény egy különös irányba terelődik, de végül semmi sem történik, és sosem derül ki, miért volt ott a filmben. A gyilkos kilétét egészen az utolsó részéig homály fedi, még csak sejtésünk sincs arról, ki lehet ő.

Még nem szóltam David Tennantról, aki a Broadchurch című sorozatban lenyűgözően formálja meg Alec Hardy nyomozóját. Nemcsak itt, hanem a Doktor Who-ban és az Elveszett próféciákban is kiemelkedőt alkot. Hardy karaktere egy bonyolult figura, akit sújt a múltja, tele megoldatlan ügyekkel és titokzatos egészségügyi gondokkal.

A média hatalmas erővel bír, hiszen lehetőséget ad arra, hogy fontos ügyeket világításba helyezzen, de ugyanakkor számos nehézséget is okozhat, különösen egy rendőrségi nyomozás során. Miller riporter unokaöccse, Olly, mindent tudni szeretne a helyi újságnak, és ezen a szálon keresztül követhetjük a nyomtatott sajtó fokozatos eltűnését a három évad folyamán. Éppen ezért különösen értékesnek találom a sorozatot, mert törekszik arra, hogy átfogó képet adjon a helyi közösségről, nem csupán a nyomozás eseményeire összpontosítva.

Az első évadban rendkívüli feszültség kíséri az újabb és újabb gyanúsítottak megjelenését. A látszólag mintaszerű család, amely a halott fiú mögött áll, vagy a helyi lelkész, esetleg a gyászoló apa munkatársa, mindannyian rejtegetnek valamit. A dolgok nem mindig azok, aminek első ránézésre tűnnek.

Érdemes még megemlíteni a sorozat zenéjét, ami hitelesen és alázatosan szolgálja a tartalmat. Szerettem a főcímzenéket, melyet Olafur Arnalds izlandi zenész készített a produkció számára. Arra, hogy mekkora sztár, csak akkor jöttem, rá, amikor hazafelé sétáltam a MÜPÁból egy Kiasmos koncertről. Arnalds a Kiasmos egyik tagja, Janus Rasmussenel. 2014-óta működik a minimal elektro zenekar, nagyjából a sorozat idején alakultak tehát. Teltházas koncertet adtak Budapesten, és hatalmas élmény volt.

A második évadban a Latimer-gyilkosság tárgyalásának izgalmas eseményei mellett Hardy korábbi ügyének részletei is felszínre kerülnek. A harmadik évad pedig úgy ragadott magával, hogy nem csupán rafinált gyilkosságok izgalmát élhettem át, hanem egyetlen súlyos nemi erőszak ügyének körüljárásával találkozhattam lenyűgöző karakterekkel és gyanúsítottakkal. Az esetek mélyebb megértéséhez az érintettek lelki állapotát is figyelembe vehetjük minden újabb évadban, nem csupán a két nyomozó bonyolult vizsgálódása révén. A nemi erőszakot ugyanolyan borzalmas és elítélendő cselekménynek látjuk, mint egy sorozatgyilkosságot, és a nyomozás során szembesülünk a bűncselekmények által okozott lelki sebekkel. Mindez a kiváló színészi alakítások és az izgalmas karakterek révén válik igazán megrázó élménnyé.

Jelenleg hazánkban nem elérhető a Broadchurch című sorozat, de online platformokon könnyedén letölthető.