Debrecenben a helyi rádióhallgatók száma duplája az országos Rádió 1 népszerűségének.

A vármegyeszékhelyek rádiói, noha az országos elérésű adók nyomásával kell szembenézniük, mégis a hazai médiapiac kiemelkedő és versenyképes szereplőiként meg tudták őrizni pozíciójukat. A közszolgálati műsorokat sugárzó közösségi rádiók képesek hosszabb időre lekötni a hallgatók figyelmét, szemben a zenei csatornákkal, így jelentős szerepet játszanak a helyi közönség tájékoztatásában és szórakoztatásában.

A 2024. első félévi hallgatottsági adatok alapján a vizsgált vármegyeszékhelyek rádiói nemcsak a helyi színtéren, hanem nemzeti szinten is versenyképesnek bizonyultak a népszerű Rádió 1, Retro Rádió és Petőfi Rádió mellett. A helyi adók közül sok nem csupán elérésben, hanem a hallgatással töltött idő tekintetében is megállja a helyét a legnagyobb kereskedelmi és közszolgálati csatornák mellett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása szerint szinte minden lokális rádióra igaz, hogy a hétvégéken, hétköznapokon, vagy akár egy átlagos napon is a legnagyobb hallgatottsággal bírnak, hiszen műsoraikat a leghosszabb ideig követik a hallgatók.

A legfrissebb elemzés, amely a nyolc helyi rádiócsatorna elérhetőségét három népszerű országos könnyűzenei adó teljesítményével hasonlítja össze, arra a következtetésre jutott, hogy a debreceni Best FM a legsikeresebb lokális rádió. A cívisvárosban ez a csatorna vonzotta a legtöbb hallgatót, közel kétszer annyit, mint a második helyezett Rádió 1. A debreceniek a legtöbb időt is a helyi rádió adásán töltötték, mind a hétköznapokon, mind a hétvégéken. Emellett a tatabányai Forrás Rádió is figyelemre méltó számokat produkál, átlagosan 14 ezer helyi hallgatót érve el naponta - ez másfélszer több, mint a Rádió 1 hallgatótábora, és kétszer annyi, mint a Retro Rádióé.

A helyi adók hallgatottsági adatai 2019 óta alapvetően stabilak maradtak, ugyanakkor egyes médiumok esetében világosan megfigyelhetők érdekes trendek. Például a miskolci Rádió M elérése szinte folyamatosan csökken, míg a kaposvári Rádió Most közönsége, miután hosszú ideig csökkenő tendenciát mutatott, 2024-re először tapasztalt növekedést.

A helyi közösségi adók átlagosan csaknem 70 százalékban közszolgálati műsorokat sugároznak, míg a lokális kereskedelmi rádiók programkínálatának alig 13 százalékát teszik ki az efféle tartalmak. Figyelemre méltó, hogy ezzel együtt a több közszolgálati és kevesebb zenei tartalmat nyújtó csatornák jellemzően szűkebb, de hűségesebb réteget tudnak megszólítani. Egerben például a vallási és kulturális tartalmakat sugárzó Szent István Rádió ugyan a vizsgáltak közül a legkisebb elérésű helyi adó, hallgatói azonban rendkívül elkötelezettek: egy átlagos hétköznap több mint négy órán át követik a csatorna programját, ami a legmagasabb érték a városban.

Az eredményekből kitűnik, hogy a saját közösség iránti kötődés, a lokális tartalom és az emberközeli műsorvezetés a mai napig olyan értékek, amelyeket a közönség nagyra becsül. Ennek köszönhetően a lokális rádiók mindmáig fontos részét képezik a helyben élők médiafogyasztásának, a helyi vonatkozású médiatartalmakra pedig továbbra is nagy igény mutatkozik az egyes városokban.