Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Egy felmérés margójára" témában: --- A legújabb felmérés eredményei új fényben tüntetik fel társadalmi trendjeinket és preferenciáinkat. Az adatok mélyebb megértése nem csupán számok halmaza: mögöttük egy-e
Egy széleskörű európai ifjúsági felmérés eredményei azt mutatják, hogy a Z generáció, azaz az 1995 és 2010 között születettek, sokkal kevésbé bízik a demokráciában, mint elődeik. Az Index beszámolója szerint bár a válaszadók 57 százaléka még mindig a demokratikus rendszert preferálja, ez az arány jelentősen elmarad a korábbi generációkétól. Érdekes módon a fiatalok 26 százaléka az autoriter, vagyis a tekintélyelvű kormányzást részesítené előnyben. A TUI Foundation Youth Study 2025-ös kutatása szerint a fiatal európaiak sürgetik a változást. Miközben 57 százalékuk a demokráciát választaná más kormányzati formák helyett, a tekintélyelvűséggel kapcsolatos preferenciák is megjelennek. Ráadásul 53 százalékuk kritizálja, hogy az Európai Unió túl sokat foglalkozik lényegtelen ügyekkel, és nem a fontosabb kérdésekre összpontosít. Mindössze 42 százalék véli úgy, hogy az EU a világpolitikai színtér három legmeghatározóbb szereplője közé tartozik. A fiatalok és a lakosság többi része közötti igény a közvetlen demokrácia és a politikai intézmények nélküli állampolgári részvétel iránt gyakran süket fülekre talál. A képviseleti demokrácia kritikai megközelítése, valamint a tudatosabb állampolgárok megjelenése kétélű kard: egyrészt erősítheti a demokratikus tudatosságot, másrészt pedig táplálhatja a populizmus különböző formáit, elősegítve ezzel a gyors terjedését.
Nincs okunk feltételezni, hogy egy franciához hasonló magyar felmérés gyökeresen más eredményt hozna, ezért a tanulságok is hasonlóak lehetnek.
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy nem állítjuk, hogy a magyar nép a szabadság iránti vágyban felülmúlná más nemzeteket, vagy hogy a szolgaság elutasítása markánsabb lenne nálunk. Inkább azt tapasztaljuk, hogy a magyar emberek tűrőképessége talán erősebb. Erre egy példa a gellérthegyi Szabadság-szobor körüli események: a közvélemény szinte észrevétlenül, mindenféle felháborodás nélkül nézte végig, ahogy a hatalom sunyi módon, a jogutódok tudta nélkül, a tiltakozások ellenére rákényszerítette a keresztet az emlékműre. Ezzel a szobor elvesztette eredeti, szakrális jelentését. Azért került oda a kereszt, hogy egy következő hatalomnak legyen mit ledöntenie, ezzel is alátámasztva elődje barbárságát.
A francia példa elgondolkodtató, hogy a tekintélyelvű hatalomgyakorlás mennyire fenyegeti a világ demokráciáit, csakhogy belássuk Donald Trump és Amerika esete korántsem volt volt és maradt egyszeri történelmi kisiklás. Vagy Orbán Viktor politikai berendezkedése történelmi zsákutca. Meggyőződésünk, hogy a történelemnek nincs célja, hogy az ember maga képes megválasztani azt a közösségi formát, amelyben él, s az nem az autoritrer berendezkedés.
Az Orbán-rendszer fokozatos hanyatlása mellett egyre inkább napirendre kerül a kérdés: mi következik majd ezt követően?
Sajnos nem áll módunkban biztos jövőképet festeni, hiszen a jövő rejtélyes, és senki sem lát a fátyolon túl. Azonban egy dolog világos: belső aggodalmaink között ott bujkál a félelem, hogy a magyar politikai elit újra megmutatja gyengeségét és bátortalanságát, és könnyedén átengedi a hatalmat az első jónak tűnő, ámde önjelölt "demokratának".
