Egy új fejezet kezdődik: a Bundestag megfosztotta bizalmát a Scholz-kormánytól, ezzel egy korszak lezárult.

A bizalmi szavazást a hivatalban lévő kancellár saját kezdeményezésére indította el, kifejezetten a bukásának megerősítése céljából. E lépés következtében Olaf Scholz kancellár számára lehetőség nyílt arra, hogy az SPD kancellárjelöltjeként egy új koalíció élén törekedjen a hatalomra jutásra. Az eredmények alapján

Olaf Scholz mellett 207 képviselő voksolt, míg 394-en ellene szavaztak. A tartózkodó szavazók között pedig 116-an voltak, akik túlnyomórészt a zöldpárt színeiben politizálnak.

A kormány pozíciójának megőrzéséhez, vagyis az abszolút többség eléréséhez összesen 367 szavazatra lett volna szükség.

A korábbi harmadik koalíciós partner, a szabad demokraták (FDP) most már a kormány ellen voksoltak, ami valójában a párt november eleji koalíciós kizárására adott válasz.

A szavazást megelőző vitában a kancellár határozottan az FDP-t okolta a kormány megbukásáért, míg a liberálisok Olaf Scholzra hárították a felelősséget, úgy vélekedve, hogy ő túl gyenge kezű a helyzet kezeléséhez.

Ralf Mützenich, a szociáldemokraták frakcióvezetője úgy véli, hogy a Bundestag határozata "világos helyzetet" teremt. Kiemelte, hogy az SPD határozottan támogatja Olaf Scholzot, és teljes mértékben mögötte áll.

A Zöldek Pártja, amely tartózkodik a szavazástól, saját kancellárjelöltet is indított Robert Habeck, a jelenlegi gazdasági miniszter személyében. Felszólalásában Habeck nem kritikával illette a kancellárt, hanem hangsúlyozta, hogy a február végén esedékes előrehozott parlamenti választásokig a kormányzatnak ügyvezetőként felelősségteljesen kell irányítania az országot. A miniszter megjegyezte, hogy a kormány bukása nem számít rendkívülinek, utalva ezzel a franciaországi kormányváltásra, valamint arra, hogy Ausztriának és Belgiumnak már régóta nincs működő kormánya.

A bizalmi szavazás eredményei után Olaf Scholz kancellár a Bellevue Palotában, a hivatalos elnöki rezidencián tájékoztatta Frank-Walter Steinmeier államfőt az eseményekről, egyúttal kérte a Bundestag feloszlatását. Ez a lépés az elnök hatáskörébe tartozik, és a bizalmi szavazás után 21 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalához. Bár a hivatalos megerősítést még nem kaptuk meg, források szerint a feloszlatás időpontja várhatóan december 27-re tehető.

A Scholz-kormány, hiába szenvedett el hivatalos bukást, továbbra is ügyvezetőként működik a választásokig és az új kormány megalakulásáig. Olaf Scholz máris kifejezte szándékát, hogy minél előbb, lehetőleg még karácsony előtt, szeretné keresztülvinni a parlamenten az általa lényegesnek tartott javaslatokat.

A fő kihívó, aki a legnagyobb eséllyel pályázik a kancellári posztra, Friedrich Merz, a kereszténydemokrata CDU elnöke, máris kifejezte, hogy pártja nem kíván szerepet vállalni ebben a folyamatban. Ennek ellenére szakértők szerint aligha kerülheti el a kötelező tárgyalásokat olyan fontos kérdésekről, mint a gyermektámogatás vagy az adók és bérek közötti egyensúly megteremtése, különösen az utóbbi javára.

A bizalmi szavazást követően elemzők arra számítanak, hogy a hetek óta zajló választási kampány egyre fokozódik. Információk szerint a parlamenti pártok a hét során tervezik, hogy bemutatják választási programjaikat a nagyközönség előtt.

A hétfői bizalmi szavazás az ötödik volt az ország háború utáni történetében, az öt közül három vezetett új választásokhoz.