Lenyűgöző felfedezés: újabb lépést tettünk egy titokzatos civilizáció megértésének irányába!

Egy újonnan készült kutatás izgalmas összefüggéseket tárt fel két, csomóírással készült kipu között, amelyeket a 15-16. századi Inka Birodalomban alkalmaztak információk rögzítésére. Eddig soha nem sikerült ilyen összetett kapcsolatokat felfedezni az inka csomóírásos emlékek között. A zsinórokból és csomókból álló, hálószerű eszközök tartalma még mindig sok kérdést vet fel a tudósok számára, akik folyamatosan próbálnak rájönni a titkaikra – számolt be róla a ScienceAlert.

Az Inka Birodalom, amely 1438-tól 1532-ig terjedt, a civilizáció egyedülálló vívmányaként a kiput alkalmazta, mint a betűírás alternatíváját. A kipu rendszere színes zsinórokból és az azokon elhelyezett csomókból állt, melyek mindegyike különböző jelentéseket hordozott. A színek nem csupán esztétikai szempontból voltak fontosak, hanem egy adott információs kontextust is képviseltek. A csomók elhelyezkedése és mérete pedig a számok nagyságrendjét tükrözte – így a tízes, százas vagy ezres értékek könnyen kódolhatóvá váltak. Az inka társadalom bonyolult adminisztratív rendszere mögött a kipukamajokok álltak, akik e különleges írásmód mesterei voltak. Feladatuk nemcsak a számok nyilvántartása volt, hanem a birodalom gazdasági és társadalmi információinak hatékony kezelése is. A kipu tehát nem csupán egy egyszerű adatkezelési eszköz volt, hanem a birodalmi identitás és a kulturális örökség szerves része.

Ezzel a módszerrel rögzítették életük minden aspektusát.

Karen Thompson, a Melbourne-i Egyetem kutatója egy friss tanulmányban felfedezett egy izgalmas összefüggést két korábban megismert kipu között. Az egyik az eddigi legnagyobb kipu, amely lenyűgöző öt méteres hosszával és több mint 1800 zsinórjával tűnik ki, míg a másik a legbonyolultabb elrendezésű kipu, amelyet valaha is felfedeztek.

A kutató véleménye szerint a kisebb, de összetettebb csomóírás valójában a nagyobb méretű kipu információt sűríti magába.

Ez a legkomplexebb numerikus összefüggés, amelyet a tudósok eddig az inkák csomóírásos dokumentumai között azonosítottak.

Bár a kipuk pontos jelentése továbbra is homályban marad, Thompson úgy véli, hogy elképzelhető, hogy az egyik irányelv az élelmiszer-gyűjtési gyakorlatokat, míg a másik az elosztási folyamatokat dokumentálta. A kutatás különösen fontos, mivel új fényt vet az ősi andoki kultúrák információkezelési technikáira, lehetővé téve számunkra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a múltjukba.

A hajdanán virágzó birodalomról mintegy 1600 darab kipu maradt fenn, melyek csomóírásos rendszert alkalmaznak. Ezek a különleges tárgyak főként amerikai és európai gyűjteményekben találhatók. A digitalizálási kezdeményezések folyamatosan zajlanak, és a kutatók abban bíznak, hogy így újabb összefüggéseket tárhatnak fel, amelyek gazdagíthatják tudásunkat az ősi andoki civilizációkról.