Kezdetben a kormány óvatosan visszakozott, ám hamarosan egy váratlan fordulat tette izgalmassá a helyzetet.

Bár még néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy a kormány végül visszalép a vitatott rendelettervezetétől, amely az óvodák utolsó évét érintette volna, és a nagycsoportosokat kiemelte volna megszokott környezetükből, most új fejlemények láttak napvilágot. A legfrissebb módosítás értelmében kötelezővé válik naponta 45 perc iskolára felkészítő foglalkozás. A Szülői Hang egyértelműen tiltakozik, Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője pedig arra figyelmeztet, hogy ez a lépés szinte ugyanolyan káros hatásokkal járhat, mint az eredeti elképzelés. A Belügyminisztérium egy új felmérésre hivatkozik, amely aggasztó adatokat tárt fel a gyermekek fejlődésével kapcsolatban.

A 2025. április 15-én, kedden megjelent Magyar Közlönyben a kormány bejelentette, hogy a kritikák ellenére, amelyek az óvodák iskolásításával kapcsolatos rendelettervezetet övezték, most mégis módosításokat hajtanak végre. A Belügyminisztérium korábban arról tájékoztatott minket, hogy visszavonják ezt a tervet, amely a nagycsoportos gyermekek kiszakítását célozta meg a vegyes csoportokból, hogy kizárólag életkor szerinti osztályokat hozzanak létre az utolsó óvodai évükben. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy bevezeti a 45 perces "iskolára felkészítő napi oktatást", így a gyermekek mégis részesülnek az iskolai élet előkészítésében.

A szöveg lényege, hogy a gyermekek későbbi iskolai sikeressége érdekében kiemelten fontos a korai képességek és készségek fejlesztése. Ennek érdekében az óvodai csoportokban napi 45 perces időtartamban, a feladatokat a gyermekek egyéni igényeihez és terhelhetőségéhez igazítva, - amennyiben a környezet ezt lehetővé teszi - külön helyszíneken megvalósított iskola-előkészítő foglalkozásokon vesznek részt.

A kormány álláspontja szerint a változtatások révén az óvodai átmenet zökkenőmentesebbé válik a gyermekek számára. Ennek érdekében Orbán Viktor által aláírt rendelet keretében módosítják az óvodai nevelés országos alapprogramját. Úgy vélik, hogy ez a lépés jelentős hatással lesz a gyerekek személyiségfejlődésére, fokozza a tanulás iránti lelkesedésüket, sőt, a hazaszeretet iránti elköteleződésüket is erősíti majd a módosított program.

Nagyon úgy néz ki, hogy az érdekszervezeteket ismét nem kérdezték meg a módosításról, hiszen a Szülői Hangtól (amelynek a petícióját 18 ezren írták alá) a PDSZ-en (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) és PSZ-en (Pedagógusok Szakszervezete) keresztül a Civil Közoktatási Platform is arra próbálta terelni a rendeletet, hogy ne az óvodákat iskolásítsák, hanem inkább az iskolák alsóbb osztályait óvodásítsák a gyerekek könnyebb alkalmazkodása érdekében. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez nem sikerült.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője lapunknak kifejtette, hogy kezdetben optimistán tekintettek a helyzetre, mivel a szakmai érvek alapján azt remélték, hogy a tervezetet teljes mértékben visszavonják. Azonban a valóságban csak egy „félig-meddig” visszavonás történt, hiszen a foglalkozások biztosítása továbbra is szükséges.

Úgy gondoljuk, hogy ez a lépés felesleges és káros hatással lesz az óvodák működésére. Még ha a gyermek nem is tölti az egész óvodai időt más csoportban, akkor is felmerül a kérdés: miért kell őt állandóan mozgatni? A stabilitás és a megszokott környezet rendkívül fontos a kicsik fejlődése szempontjából.

- fejtette ki.

Véleménye szerint aki ezt kitalálta, egyáltalán nem ért az óvodapedagógiához, sem azt nem érti, hogy mi a vegyes csoportok lényege, vagy hogy az óvodai nevelés úgy általában miről szól, hiszen az iskolai előkészítés nem az utolsó egy évben történik. "Ez teljesen egy eltévedt dolog, hogy így részben visszaléptek" - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy egyáltalán nem volt semmiféle egyeztetés a szakszervezetekkel (a Belügyminisztérium erről másképp vélekedik, a cikk végén az ő álláspontjukat is leírtuk), annyi történt, hogy ők is véleményezték az előző tervezetet, mint más szakemberek és érdekcsoportok is, és "abból lett ez".

Valószínű, hogy nemcsak mi, hanem mások is követelni fogják ennek a visszavonását. Amennyiben új kormány alakul, akkor mi is kérni fogjuk, hogy ezt szíveskedjenek eltörölni.

- fogalmazott arra kérdésre, hogy már nem nagyon lehet a rendelet ellen tenni, hiszen megjelent a Magyar Közlönyben, tehát "élesedett".

A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását - írta közleményében a Szülő Hang, reagálva a módosításra.

"A kormányzati intézkedés keretein belül megjelenő iskola-előkészítés nem számít újdonságnak, viszont a kormány mostantól aktívan beavatkozik a folyamatba. Előírásaik nemcsak az időkereteket szabják meg, hanem azt is, hogy ezeket lehetőség szerint elkülönített helyszíneken valósítsák meg" - emelték ki.

Szakértők véleménye szerint ez is egy lehetséges megoldás, de óvodánként és egyénenként eltérő módon lehet a leghatékonyabban megszervezni a gyermekek fejlesztését. Éppen ezért egy központi irányelv alkalmazása nem mindig bizonyul célszerűnek. Néhány esetben például a külön helyszínen tartott foglalkozások azt eredményezhetik, hogy a gyerekek nem az őket legjobban ismerő óvodapedagógussal dolgoznak együtt, hanem egy másik szakemberrel, ami hátrányos következményekkel járhat.

A kormányrendelet további kihívások elé állítja a vegyes életkorú csoportokban működő óvodákat, hiszen "ezzel egyfajta nyomást gyakorolnak az intézményekre, hogy inkább a homogén, életkor szerint szervezett csoportokat részesítsék előnyben". Az óvodai közösségek és a fenntartók számára azt ajánlják, hogy ne adják meg magukat a kormányzati nyomásnak, hanem saját pedagógiai megfontolásaik alapján döntsenek a vegyes vagy homogén csoportok kialakításáról, figyelembe véve, melyik forma szolgálja jobban a gyermekek fejlődését.

A Szülői Hang álláspontja szerint a kormányzatnak inkább ahelyett, hogy feleslegesen beavatkozik az óvodák működésébe, fontosabb feladatokra kellene fókuszálnia. Jelenleg a kisgyermekek a drámai óvodapedagógus- és szakemberhiány miatt szenvednek hátrányos helyzetben. Az óvodai csoportok számára elengedhetetlen, hogy legalább két diplomás óvodapedagógus legyen jelen, és hogy elegendő segítő is rendelkezésre álljon: például dajkák, pedagógiai asszisztensek, fejlesztő- és gyógypedagógusok, óvodapszichológusok, valamint egyéb szakemberek.

Ezzel ellentétben a kormányzat 2020 óta azt a szabályozást vezette be, hogy a diplomás óvodapedagógus jelenléte már csak 8-12 óra között kötelező. Ezen időszakon kívül bármilyen szakirányú végzettség nélküli személy is foglalkozhat a gyermekekkel, ami komoly aggályokat vet fel a gyerekek fejlődése és a minőségi oktatás szempontjából.

2023 óta megkezdődött a középfokú óvodai nevelő képzés bevezetése, amelynek következtében az óvodapedagógusok felsőfokú végzettsége fokozatosan háttérbe szorul. Ennek eredményeként egyre több óvoda fog középfokú képesítéssel rendelkező szakemberekkel dolgozni, ami jelentős hatással lehet a kisgyermekek nevelésére.

"A kormányzatnak a valós problémák megoldása helyett csak pótcselekvésre futotta, pedig a gyermekek nem attól fognak jobban fejlődni, ha kívülről előírják az óvodák működését, hanem attól, ha van elegendő és jól képzett óvodapedagógus és szakember, akiknek jut ideje és energiája arra, hogy a gyerekek egyéni fejlesztési szükségleteire odafigyeljenek" - így fejezték ki magukat.

A legfrissebb rendelkezés kapcsán megjegyezték, hogy az nem harmonizál azzal a kérelemmel, amely lehetővé tenné a gyerekek számára, hogy egy évvel tovább maradhassanak az óvodában. Az Oktatási Hivatal ugyanis csak január-februárban kezdi el a kérelmek elbírálását, így könnyen előfordulhat, hogy a gyermekek már szeptember óta részt vesznek a kötelező foglalkozásokon - ami teljesen felesleges, hiszen ekkor még nem készülnek iskolába.

Ha az óvoda saját hatáskörében dönthetne a további egy év óvodai nevelésről, mint ahogyan azt a 2020-as kormányzati intézkedések előtt tették, akkor valószínűleg nem állnának fenn ezek a problémák.

- így fejezték ki magukat.

A jelenlegi intézkedéstől nem valószínű, hogy jelentős mértékben csökkenne az iskolába éretlenül belépő gyermekek száma. Szakértők szerint ahelyett, hogy a 45 perces foglalkozások szigorítására összpontosítanánk, inkább a plusz egy év óvodai lehetőség könnyítésére lenne szükség.

Kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot is a témában, és szerdai közleményükben válaszoltak, amely a következőképpen fogalmazódott meg:

Szakmai kutatások és hónapokig tartó szakmai, valamint társadalmi konzultációk után új szabályozás lép életbe az óvodai nevelés területén. A változások értelmében ősztől minden nagycsoportos gyermek számára napi 45 perc iskolára felkészítő foglalkozás biztosított, amely akár három 15 perces szakaszra is bontható. Az erről szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. Ez a lépés segíti az iskolakezdést, és könnyebbé teszi a családok életét.

2025 őszétől minden nagycsoportos óvodás számára automatikusan elérhetővé válik napi 45 perces iskolára felkészítő foglalkozás, amely akár három részletben, 15 perces blokkokban is lebonyolítható. Célunk, hogy a gyermekek a lehető legjobb készségekkel és magabiztossággal lépjenek be az iskolai környezetbe. E döntés hátterében egy országos felmérés áll, amelyben a kormány az óvodaigazgatók véleményét kérte ki a háromévesek fejlődéséről. Az eredmények aggasztóak: a válaszadók 86%-a jelezte, hogy a gyerekek beszédkészsége romlott, 81%-uk a szociális képességek gyengülését tapasztalta, míg 73%-uk a mozgáskészségek csökkenéséről számolt be az elmúlt öt év során.

A változások hátterében számos tényező állhat, de az okoseszközök elterjedése és a túlzott képernyőhasználat hatása különösen jelentős. E helyzetre reagálva szakmai intézkedés született: az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása, amely megerősíti az óvodák szerepét a készségfejlesztés terén. A program hangsúlyozza az alapvető képességek - mint a beszéd, a mozgás és a szociális készségek - életkorhoz illeszkedő fejlesztését. A szabályozás továbbra is prioritásként kezeli a játékos tanulás fontosságát, a mindennapi mozgást, az élőszavas mesélést, valamint a népi játékok és a magyar hagyományok megőrzését.

A célunk egy olyan óvoda kialakítása, amelyben a gyermekek szabadon, örömmel és természetes módon fejlődhetnek. Az új szabályozás létrehozása során széles körű szakmai és közösségi konzultációra került sor. Ebben részt vettek óvodapedagógiai szakmai szervezetek, egyházi fenntartók, családszervezetek, felsőoktatási intézmények képviselői, valamint az Országos Köznevelési Tanács tagjai is.