Európai Bizottság: A fehéroroszországi választások sem szabadnak, sem pedig tisztességesnek nem tekinthetők.
A Fehéroroszországban vasárnap zajló elnökválasztással kapcsolatban kiadott nyilatkozatban az uniós főképviselő és a bővítési biztos hangsúlyozta: az emberi jogok példátlan elnyomása, a politikai részvétel, valamint a független médiához való hozzáférés korlátozása megfosztották a fehéroroszországi választási folyamatot legitimitásától.
Bejelentették, hogy a minszki kormányzat akadályozta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) hozzáférését a választási folyamat legfontosabb szakaszaihoz. Ez újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a választások hitelessége teljes mértékben hiányzik. Ezen okok mellett, figyelembe véve, hogy a fehérorosz rezsim részt vesz Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában, valamint hibrid támadásokban a szomszédos országok ellen, az Európai Unió fenntartja a szankciókat és újabb célzott korlátozó intézkedéseket tervez bevezetni az országgal szemben. Ugyanakkor hangsúlyozza a civil társadalom és a fehérorosz demokratikus erők támogatását.
"A demokráciához szabad, tisztességes és átlátható választásokra van szükség, amelyek egy olyan társadalomban zajlanak, ahol az emberi jogok a gyülekezési és szólásszabadság korlátozása nélkül érvényesülnek, és amelyben a sokszínű média szabadon működhet" - fogalmaztak.
"Felszólítjuk a rezsimet, hogy azonnali hatállyal és minden feltétel nélkül szabadon engedje a politikai foglyokat, akik közül több mint ezren szenvednek önkényes bebörtönzésben, köztük az Európai Unió küldöttségének egy munkatársa is" - olvasható az uniós főképviselő és a bővítési biztos közös nyilatkozatában.
A vasárnapi elnökválasztáson a 70 esztendős Lukasenka megszerezheti hetedik megbízatását, ami lehetőséget ad számára, hogy újabb öt évig irányítsa az országot.
A 2020-as belorusz választásokat követően az ellenzéki erők a kormány csalásait kezdték el kifogásolni, ami tömeges demonstrációkhoz vezetett. A hatóságok azonban brutális erőszakkal válaszoltak a megmozdulásokra, míg az Európai Unió a választások legitimitását megkérdőjelezve nem ismerte el azok eredményeit. Jogi aktivisták becslései szerint jelenleg körülbelül 1200 ellenzéki politikai fogoly sínylődik a börtönökben.
