Ez az év sem a demokráciák megerősödésének jegyében kezdődött világszerte - 2024 Krónikája.

**2024 Krónikája - Világ: Az Év Főbb Eseményeinek Tükrében** Ebben a sorozatban, amelynek címe "2024 Krónikája - Világ", célunk, hogy részletesen felfedezzük az év legmeghatározóbb eseményeit. Negyedévenként visszatekintünk a történésekre, és most elérkeztünk az első részhez, ahol megelevenítjük az év kezdeti hónapjainak emlékezetes pillanatait. Készülj fel, hogy együtt újjáteremtsük a 2024-es év varázslatos és kihívásokkal teli világát!

A tajvani elnökválasztás során a Demokratikus Haladó Párt jelöltje, Laj Csing-tö, a szavazatok kicsivel több mint 40 százalékával aratott győzelmet. Ez a győzelem különleges jelentőséggel bír, hiszen az 1996 óta tartó szabad elnökválasztások történetében most először sikerült egy pártnak egymás után harmadszor is megnyernie a választást. A választásokkal egy időben zajló parlamenti voksoláson a Kuomintang, amely Tajvant a szükségállapot 1987-es feloldásáig diktatórikus módon irányította, az első helyet szerezte meg, de nem tudta elérni a szükséges többséget. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2008 óta érvényes választási rendszer bevezetése óta először fordul elő, hogy a hárompárti törvényhozásban senkinek sincs abszolút többsége. Laj Csing-tö, aki május 20-án lépett hivatalba, Caj Ing-ven alelnöke volt, aki az alkotmány által engedélyezett két mandátumot követően távozott a politika színpadáról.

Peking Tajvant renegát tartománynak tekinti, és a Lajtot is ugyanazzal a szeparatista jelzővel illeti, mint párttársát, Cajt, akinek 2016-os beiktatásakor megszakította a hivatalos kapcsolatokat Tajpejjel. Caj és utódja határozottan hangsúlyozzák, hogy Tajvan már most is szuverén entitás, ezért szerintük nincs szükség a függetlenség kikiáltására. Ezzel párhuzamosan Kína katonai invázióval fenyegeti Tajvant, ha az bármilyen lépést tenne a hivatalos függetlenség irányába. Peking továbbra is aktívan törekszik Tajpej diplomáciai elszigetelésére; az idén például Naurut sikerült magához csábítania, így már csupán 12 ország ismeri el hivatalosan Tajvant – Európából pedig csak a Vatikán áll mellette.

Laj az év végén a csendes-óceáni térségben lévő, Tajvant elismerő miniországokban tett körútja során megállt az USA szövetségi államának számító Hawaiin is, a szintén Washington ellenőrzése alatt álló Guam szigetéről pedig videóbeszélgetést folytatott az amerikai képviselőház republikánus és demokrata vezetőjével. Kína mindkettőre bőszen reagált, és az év során egyre provokatívabb hadgyakorlatokat tartott Tajvan környékén.

Felszámolási eljárást indított egy hongkongi bíróság az Evergrande ellen, amely nemrég még Kína legnagyobb ingatlanfejlesztője volt, de összeroppant a mintegy 300 milliárd dolláros adóssága alatt, amit két éve nem tudott törleszteni. 25 milliárddal a cég a külföldi hitelezőinek tartozik, az igazi adósságbomba a kínai ingatlanpiacot fenyegeti. Ez felélesztette a félelmeket az egész kínai gazdaság egészségével kapcsolatban, hiszen a lendületet az utóbbi években az export mellett az ingatlanfejlesztés adta.