Fejérdy Gergely: Emmanuel Macron számára új kihívások várnak a távlatokban.

A francia közvélemény zöme az elnököt tartja a politikai patthelyzet fő felelősének, amely az előre hozott nyári választások következményeként alakult ki - nyilatkozta Fejérdy Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója részletesen bemutatta a lehetséges megoldásokat, és úgy véli, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv jövő nyáron újabb előre hozott választások kiírása lesz.

Szerdán Michel Barnier kisebbségi kormánya Franciaországban bizalmatlanságot szavaztak meg, ami súlyos politikai válságot idézett elő. A baloldali blokk mellett Marine Le Pen frakciója is ellene voksolt, így a kormányzati stabilitás újabb csapást szenvedett el. Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy olyan új vezetőt keres a kormány élére, aki képes lesz párbeszédet folytatni a különböző politikai irányzatokkal, és aki elfogadtatja a költségvetést, amely a megbukott kormány egyik fő vitatott kérdése volt.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban kifejtette, hogy számos név merült fel a politikai diskurzusban, de a legnagyobb kérdés az, vajon lehetséges-e szavazati többséget szerezni egy új miniszterelnök számára a jelenlegi patthelyzetben. A 577 fős parlamentben legalább 289 szavazatra van szükség, és a Macron mögött álló centrális erők nem képesek ezt a támogatást biztosítani. A szakértő hangsúlyozta, hogy a szocialista pártnak jelentős felelőssége van a kormánybuktatásban, hiszen ők, mint a baloldali blokk tagjai, bojkottálták a kormányzati támogatásokat. A 66 képviselőjük elegendő lenne ahhoz, hogy megerősítsék a centrista frakciót. Lehetséges forgatókönyv, hogy a szocialisták a miniszterelnöki posztot ajánlják fel cserébe a támogatásért, de Fejérdy Gergely véleménye szerint ez egy túl kockázatos lépés lenne.

A kutató véleménye szerint a jobboldalon is komoly kihívást jelent a megfelelő jelölt kiválasztása, miközben a Republikánus Párt Macronnal együttműködve próbálja megoldani ezt a politikai dilemmát. A lehetőségek között szerepel, hogy akár egy jelenlegi miniszter is kaphat jelöltséget, de Francois Baroin neve is felmerült, aki több mint öt éve távol van a politikai színpadtól, és jelenleg Troyes polgármestereként ismert, akit a közvélemény általában kedvezően fogad. "Macronnak sürgős feladatot adtak, hiszen viszonylag rövid időn belül kell döntéseket hoznia, különösen a költségvetési törvény kapcsán, ami nagy nyomást gyakorol a helyzetre" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a jogszabály elutasítása esetén a francia helyzet nem összehasonlítható az Egyesült Államokéval. Amennyiben a 2024-es költségvetési tervezet tovább halad, az számos előnnyel és hátránnyal is járhat: míg a nyugdíjasok jótékony hatásokat tapasztalhatnak, a munkavállalók jelentős része - előzetes becslések szerint akár 18 millió háztartás - adóemelésre számíthat, mivel az adók automatikusan növekednek, ami egyébként a 2025-ös költségvetési terv módosításával lett volna kezelve. "Jelenleg nem tapasztalható pánik, Franciaország viszonylag kedvező helyzetben van a nemzetközi pénzpiacokon, így sokan inkább kivárnak" - mondta Fejérdy Gergely. A mezőgazdaság területén azonban feszültségek várhatóak, mivel az ott dolgozók is a költségvetési hiány áldozatai lesznek, és eddig is gyakran vonultak utcára a jogaikért.

"A franciák többsége az elnököt tartja leginkább felelősnek ezért a helyzetért, hiszen a politikai patthelyzet az előre hozott nyári választásoknak köszönhetően alakult ki, emiatt 59 százaléka a lakosságnak Macron elnököt hibáztatja, de sokan a pártokat is felelősnek tartják, mert a pártvezetők nyilvánvalóan már az elnökválasztásra és a következő választásokra készülve próbálnak taktikázni" - magyarázta a Franciaország-szakértő. Az egyik nagy ellenálló a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali párt, amely a kezdetektől nem támogatta a Barnier-kormányt, mert úgy vélte, hogy neki kellett volna adni a miniszterelnököt, ehelyett a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, amely a legnagyobb párt a parlamentben 124 képviselővel, volt a mérleg nyelve az elmúlt időszakban, és támogatta bizonyos kérdésekben a kormány döntéseit. Ugyanakkor megszavazta a bizalmatlansági indítványt, amely megbuktatta a kormányt, ezért Fejérdy Gergely úgy véli, a politikai felelősség most elsősorban a Baloldali Front és Marine Le Pen oldalán van.

A kutató azt is felidézte, hogy a parlamenti patthelyzetet az idézte elő, hogy miután a Nemzeti Tömörülés megnyerte az európai parlamenti választásokat, Macron kiírta az előre hozott választást, és az első fordulót is fölényesen megnyerte Marine Le Pen. Ekkor azonban azonban érvényesült az úgynevezett köztársasági összefogás, a szélsőbaloldaltól kezdve a középjobboldalig mindenki összefogott, hogy a radikális jobboldali jelöltet meg lehessen fojtani, ez sikerült is, csak ez hozta létre a mostani patthelyzetet.

"A Barnier-kormány bukása Marine Le Pen számára nagyon nehéz szituáció, hiszen egyszerre nyer és egyszerre veszt vele. Nagyon nehéz döntés lehetett, hogy valóban beáll-e a baloldal mögé, amely mindent megtett 2024 nyarán, hogy őt elbuktassa" - mondta a szakértő, aki szerint ezzel a lépéssel sok szavazó előtt kompromittálódhatott Marine Le Pen, és a tehetősebb szavazói körök, amelyek a stabilitást szeretnék, inkább a számukra biztosabbnak tűnő centrista erők felé fognak húzni. A másik oldalon viszont szerinte Marine Le Pent nyomás alá helyezte a saját pártja, hogy lépjen fel Macronnal szemben.

Emmanuel Macron kijelentette, hogy végig fogja vinni a mandátumát, azonban a támogatottsága a legmélyebb pontra zuhant, hiszen a társadalom csupán 20-25%-a áll az elnök mögött. A radikális pártok véleménye szerint a helyzet megoldásának kulcsa Macron lemondásában rejlik. Fejérdy Gergely azt is megemlítette, hogy ha Macron lemondana, akkor talán újra megpályázhatná a posztot, mivel még nem töltött ki két teljes elnöki ciklust, ami után nem lenne lehetősége újra indulni. Azonban a francia alkotmányjogászok többsége úgy véli, hogy ez nem lehetséges. "Macron elnök nem tervezi, hogy lemond, de lehet, hogy a politikai környezet egy olyan helyzetet teremt, amikor az elnöki pozíció már nem vállalható számára" - tette hozzá.

Egy alternatív lehetőség, hogy a francia alkotmány 16. szakaszának felhasználásával az elnök a teljes hatalmat saját kezébe vonhatja, azonban ehhez rendkívüli és kritikus helyzet szükséges. A szakértő szerint ennek a lépésnek a valószínűsége alacsony, mivel számos hátrányos következménye is lenne. „Macron számára ez az utolsó mandátum, szeretné, ha a történelemkönyvekben mint sikeres francia elnök maradna meg, nem pedig mint egy diktátor” - fogalmazott.

Megoldás lehet egy újabb előre hozott választás, de ezt csak a nemzetgyűlés feloszlatás után egy évvel lehet kiírni ismételten, tehát 2025 júniusában lehet legközelebb előre hozott választást megtartani. "A legtöbb politológiai elemzés azt mondja, hogy ez lesz a valószínű megoldás, hiszen ezt hosszú távon nem lehet így csinálni. Van egy másik elképzelés is, hogy esetleg az 577 képviselő úgy dönt, hogy lemond egyszerre, de ennek a valószínűsége a nullával egyenlő" - vélekedett.

Fejérdy Gergely véleménye szerint a legvalószínűbb opció az új kormány megalakulása, amely megkísérli átvinni a költségvetést. Azonban ez csupán ideiglenes megoldást jelenthet, hiszen a bizalmatlansági indítvány bármikor veszélyeztetheti a kormány stabilitását. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem készíthető el olyan költségvetés, amely minden érdekelt fél számára elfogadható lenne, mivel a gazdasági környezet nem kedvező: a költségvetési hiány 6,1 százalékra rúg, az államadósság pedig már 110 százalékon áll. Éppen ezért Macron elnök számára elengedhetetlen egy működőképes kormány, hiszen ez hozzájárulhat a pénzpiacok stabilizálásához és a globális gazdasági szereplők megnyugtatásához, biztosítva, hogy Franciaország a demokrácia keretein belül keressen megoldásokat a felmerülő problémákra - tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.