Készítsd el a saját hídodat, mindezt a kényelmes otthonodban, a négy fal között - ezt üzeni a TASZ.

Az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai és jogalkotási lépései egyre magrkánsabban támadják és kérdőjelezik meg a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot. A Pride megtiltása, a hídfoglaló tüntetések körüli fenyegetések, valamint az a feje tetejére állított jogértelmezés, amely szerint néhány száz tüntető nem zavarhatja a több százezer ember közlekedését - mind ugyanabba az irányba mutatnak:

A TASZ-nál kiemelt jelentőséggel bír számunkra, hogy mindenki tisztában legyen a gyülekezési szabadság lényegével. Ezért fontosnak tartjuk, hogy részletesen bemutassuk, mit is takar ez az alapjog, valamint tisztázzuk, mi nem tartozik a fogalom körébe.

A gyülekezés joga nem csupán egy privilégium, hanem egy alapvető szabadságjog, amely minden egyén számára elengedhetetlen a demokratikus társadalom működéséhez. Ez a közügyekbe való belépés egyik leglényegesebb módja, mely lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak szemléljük, hanem aktívan formáljuk is a politikai eseményeket. A közéletben való részvétel nem csupán a négyévente esedékes szavazásról szól; a választások közötti időszakban is kifejezhetjük véleményünket, akár az utcán, akár más fórumokon, hangot adva elképzeléseinknek és igényeinknek.

Sokan hajlamosak a tüntetők számát összevetni azokéval, akik a demonstrációt zavarónak találják. Ez a megközelítés azonban félrevezető lehet. A szabadságjogok éppen azért élveznek alkotmányos védelmet, mert a tüntetők általában kevesebben vannak, mint a nem tüntető többség. Az utcai megmozdulások célja jellemzően az, hogy a kisebbségi álláspontot képviselők felhívják a társadalom figyelmét valamilyen igazságtalanságra vagy problémára, amelyet fontosnak tartanak.

A demokratikus közösségek kiemelten fontosnak tartják, hogy a kisebbségi vélemények is teret kapjanak, biztosítva ezzel mindenki számára a szabad véleménynyilvánítás jogát.

Az alkotmányos védelem azt is jelenti, hogy a szabadságjogok csak nagyon szigorú feltételek mellett korlátozhatók. Mások kényelme, a közéleti kellemetlenségek elkerüléséhez való vágya nem tartozik a legitim korlátok közé.

A gyülekezési szabadság gyakorlása óhatatlanul együtt jár mások kisebb-nagyobb mérték űzavarásával, a hétköznapi rutin időszakos felborulásával. Egy tüntetés azonban éppúgylegitim módja a közterületek - utcák, terek - használatának, mint a közlekedés.

A tüntetések által előidézett időszakos közlekedési fennakadások a városi élet természetes velejárói, akárcsak a dugók vagy az útlezárások. Ezért teljesen elfogadható, hogy a tüntetések zavarhatják a közlekedést, ahogyan az is, ha sportesemények, építkezések, vagy éppen külföldi delegációk érkezése miatt tapasztalunk forgalmi korlátozásokat.

Induljunk ki abból, hogy a 2018-as gyülekezési törvény keretei között a rendőrség rendelkezik azokkal az eszközökkel és irányelvekkel, amelyek lehetővé teszik számára a tüntetések bejelentésének kezelését és biztosítását.

Bár egy időben és térben korlátozott demonstráció valóban nem akadályozhatja meg teljesen a közlekedést, fontos hangsúlyozni, hogy a rendőrség feladata nem csupán a tüntetés biztosítása. Emellett a forgalom irányítása és alternatív útvonalak kijelölése is a hatáskörükbe tartozik. Budapest esetében, ahol számos híd köti össze a különböző városrészeket, ez a feladat nem tűnik lehetetlennek - még akkor sem, ha a forgalomszervezésre több napon keresztül szükség van.

A március 25-re tervezett hídfoglalás kapcsán a Kúria kifejtette, hogy figyelembe véve az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Alkotmánybíróságnak a gyakorlatát, a gyülekezési szabadság részeként a gyülekezés helyszínének megválasztása kulcsfontosságú. Ennek értelmében, ha a gyülekezés helyszínén a közlekedés előreláthatóan lassul vagy elterelődik egy körülbelül 6 órás időtartamra, az önmagában nem jogosít fel arra, hogy a közlekedés rendjét olyan mértékben sérelmesnek ítéljük, ami a gyűlés betiltását indokolná.

Természetesen, még a legprofibb rendőri biztosítás és forgalomterelés mellett is előfordulhat, hogy egy demonstráció időben vagy térben annyira elnyúlik – például több híd elfoglalásával vagy napokon át tartó hídfoglalásokkal –, hogy az már túlzott terhet ró másokra. Ilyenkor elengedhetetlen az arányosság mérlegelése, amely szintén a rendőrség feladata. E folyamat során meg kell vizsgálniuk, hogy a tüntetés valóban aránytalanul sérti-e a közlekedés rendjét. Fontos, hogy ez a mérlegelés ne legyen önkényes: csak olyan döntés születhet, amely bírósági felülvizsgálat esetén is megállja a helyét.

A bejelentési kötelezettség célja, hogy a rendőrség megfelelően felkészüljön a feladatai ellátására, nem pedig az, hogy megalapozatlan döntésekkel terhelje a tüntetés szervezőjét.

Ráadásul a hatóságoknak felelősségük, hogy támogassák a békés gyűlések lebonyolítását, függetlenül attól, hogy a demonstrációt előzetesen bejelentették-e vagy sem. A békés véleménynyilvánítás jogszerűsége nem csorbul attól, ha a rendezvény helyszíne vagy időpontja eltér az eredeti tervtől. Egy demonstráció nem válik automatikusan jogellenessé csupán azért, mert más helyszínen vagy hosszabb ideig zajlik, mint ahogy azt előzetesen meghatározták.

Kérjük a rendőrséget, hogy a békés tüntetések és a résztvevő polgárok véleménynyilvánítását ne minősítse jogellenesnek, sem a helyszínen, sem hivatalos nyilatkozataiban, amennyiben képes a közlekedés zavartalanságát biztosítani.

A miniszterelnöktől pedig elvárjuk, hogy hangulatkeltés helyett tájékozódjon a hatályos gyülekezési törvényről, ami kifejezetten előírja a rendőrség számára a tüntetések és a közlekedés rendjének az egyidejű biztosítását. Nem arra van szükség, hogy a jogalkotó további korlátozásokat írjon a törvénybe, hanem arra, hogy a rendőrség a felhatalmazása keretein belül tegyen mindent, ami a feladata.

Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője

Bármilyen hátrány is érjen amiatt, ha tüntetsz, mi segítünk abban, hogy jogorvoslathoz juss.