Genetika vagy életmód? Ez a kérdés sokunkban felmerül, különösen, amikor az egészség és a jólét kérdése kerül terítékre. Az életkor előrehaladtával egyre inkább érezzük, hogy a kettő közötti kapcsolat hogyan formálja életünket. Fiatalabb korban talán hajl

Hogyan élhetünk tovább, és mi lehet a kulcs a 100 év feletti élet titkához? Valójában sokkal többet tehetünk a gazdagabb és hosszabb életért, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

Az emberi élettartam növekedése világszerte megfigyelhető tendencia, amely mögött az orvostudomány fejlődése és az életkörülmények javulása áll. Mi lehet a titka azoknak, akik a 100 éves kort is meghaladják: az életmódbeli tényezők vagy inkább a genetika játszik ebben nagyobb szerepet? A New York Times erre kérdésre kereste a választ

Számos kutatás igazolja, hogy az életmódbeli döntések jelentős hatással vannak az átlagos élettartamra. Egy több mint 276 ezer amerikai veterán bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy nyolc egészséges szokás elsajátítása akár 24 évvel is meghosszabbíthatja az életet. Ezek közé tartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a stressz kezelése, az erős társas kapcsolatok fenntartása, valamint a káros szenvedélyek, mint a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mellőzése.

Sofiya Milman, az Albert Einstein Orvosi Főiskola orvos-genetikai professzora hangsúlyozza: "Egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az egészséges életmód az általános népesség körében valóban meghosszabbítja az élettartamot."

Ahogy az emberek közelednek a 100 éves korhoz, a genetika szerepe egyre meghatározóbbá válik. Thomas Perls, a Bostoni Egyetem orvosprofesszora szerint általánosan az élettartamot 25%-ban a gének, 75%-ban pedig a környezet és az életmód határozza meg, de ez az arány megfordul a 100 évhez közeledve.

A Bostoni Egyetem által végzett Long Life Family Study eredményei alátámasztják ezt az elméletet. A kutatás szerint vannak olyan, kifejezetten hosszú életű családok, ahol több egészségtelen életmódbeli faktor is megfigyelhető. Ugyanakkor ezekben a családokban gyakran azonosíthatók olyan génváltozatok, amelyek segítenek elkerülni a betegségeket és meghosszabbítani az élettartamot.

A kutatók több olyan gént azonosítottak, amelyek szerepet játszhatnak a hosszú életben. Például az APOE gén befolyásolja az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, míg a FOXO3 gén a sejtek egészségének számos aspektusában játszik szerepet.

Fontos kiemelni, hogy ezek a "hosszú élet titkát rejtő" gének rendkívül szokatlanok, és valószínűleg a lakosság kevesebb mint egy százalékában találhatók meg. Perls véleménye szerint a megfelelő genetikai kombináció birtoklása "olyan, mintha megnyernénk a lottót".

Az átlagos élettartam meghosszabbításában kulcsszerepet játszanak a különböző életmódbeli tényezők, mint például a táplálkozás minősége, a rendszeres fizikai aktivitás és a káros szenvedélyek mellőzése. Ugyanakkor, amikor a rendkívül hosszú élet, különösen a 100 év fölötti kor eléréséről van szó, a genetikai örökség szerepe egyre inkább előtérbe kerül. Mivel az ilyen genetikai adottságok viszonylag ritkák, a legtöbb ember számára az egészséges életmód követése tűnik a legmegbízhatóbb útnak a hosszú és boldog élet felé.