Hadiállapot Magyarországon 2025: Mit takar a háborús veszélyhelyzet és a katonai vészhelyzet bevezetése? - Pénzcentrum A 2025-ös évben Magyarországon a hadiállapot bevezetése olyan jogi keretet teremt, amely a legmagasabb szintű védekezést biztosít a háb

2022. november 1-jén jelentős átalakításokat vezettek be a különleges jogrend keretein belül Magyarországon. Az új jogszabályok világosan elkülönítik a háborús veszélyhelyzet, a szükségállapot és a hadiállapot fogalmait. Eddig hatféle állapot létezett, de a jogalkotók célja a különleges jogrendi helyzetek egyszerűsítése volt. Ennek részeként az Alaptörvényből eltávolították a védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás fogalmát, míg a rendkívüli állapot helyébe a hadiállapotot iktatták be. Ahogy 2025-be lépünk, fontos megérteni, hogy mit is jelent a hadiállapot Magyarországon. Ez a jogi kategória különösen súlyos katonai konfliktusok idején kerülhet alkalmazásra, amikor az ország területe vagy biztonsága közvetlen fenyegetés alatt áll. A hadiállapot lehetővé teszi a kormány számára, hogy széles körű intézkedéseket hozzon a védelmi képességek fokozása érdekében, beleértve a katonai erők mozgósítását és a lakosság helyzetének sürgős kezelését. A háborús veszélyhelyzet ezzel szemben olyan helyzetet jelöl, amikor a háborús konfliktus közvetlen veszélye fennáll, de a hadiállapot elrendelésére még nincs szükség. Ilyen esetben a kormány ideiglenes intézkedéseket hozhat a lakosság védelme érdekében, anélkül, hogy a hadiállapot teljes jogi keretei érvénybe lépnének. A szükségállapot elrendelésére pedig különösen olyan katonai vészhelyzetek esetén kerülhet sor, amikor a belső rend vagy a közbiztonság fenyegetett, és gyors intézkedések szükségesek a helyzet stabilizálása érdekében. E három jogi kategória tehát szorosan összefonódik, és a megfelelő intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a nemzeti biztonság megőrzéséhez.

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a különleges jogrend változás kapcsán: most megtudhatod, mit jelent a katonai vészhelyzet és a katonai veszélyhelyzet Magyarországon, mit jelent a háborús veszélyhelyzet fogalma és milyen esetben lehet hadiállapot Magyarországon 2025 évében. Mikor vezethetnek be hadkötelezettséget, sorkatonaságot Magyarországon, hogy működik a magyar katonaság a hatályos törvények alapján?

2022. november 1-jén lépett életbe az Alaptörvény kilencedik módosítása, amely alapvetően a különleges jogrend átalakítását célozta meg. Eredetileg 2023. július 1-jén tervezték a módosítás hatályba léptetését, de a tizedik módosítás előrehozta az intézkedések bevezetését. Ennek következtében a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás fogalmai eltűntek az Alaptörvény szövegéből. A rendkívüli állapotot pedig a hadiállapot fogalma váltotta fel.

Tehát: a fokozatosság elve alapján jelenleg három különleges jogrendi helyzetet különböztetünk meg, amelyek katonai veszélyhelyzet, a szükségállapot és a hadiállapot Magyarországon.

A különleges jogrend első szintje a katonai veszélyhelyzet, amely az alaptörvény módosítása révén jön létre. E jogi keretek között a kormány olyan rendkívüli állapotot hirdethet ki, amely kifejezetten természeti vagy ipari katasztrófák bekövetkezése esetén lép életbe. Érdekessége, hogy a veszélyhelyzet nem csupán megelőző céllal, hanem utólagosan is kihirdethető, főként a katasztrófa következményeinek kezelésére és felszámolására. Az alaptörvény értelmében a veszélyhelyzet életet és vagyont fenyegető csapásokra vonatkozik, amelyek a társadalom biztonságát súlyosan érinthetik.

Veszélyhelyzet esetén - amíg a veszélyhelyzet fennáll - kiszélesedik a Kormány hatásköre: rendeleteivel felfüggesztheti a törvények alkalmazását, a törvényektől eltérhet vagy hiányzó jogszabályokat helyettesíthet. A veszélyhelyzet megszűnésével a veszélyhelyzeti rendeletek is hatályukat vesztik (ezek hatálya alapesetben is mindössze 15 nap), azonban, ha az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, a rendelet hatálya meghosszabbítható.

Magyarországon jelenleg háborús veszélyhelyzet van érvényben: a Magyar Közlöny 2025.05.12-én megjelent 55. számában a Kormány 180 nappal meghosszabbította a különleges jogrendet. A háborús veszélyhelyzet Magyarországon 2025.11.14-ig tehát biztosan marad.

A szükségállapot egy különleges jogrend, amelyet arra az esetre tartanak fenn, ha lázongások vagy polgárháború törne ki. Ennek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges, de ha az Országgyűlés nem tud ülésezni, a köztársasági elnök is jogosult ezt megtenni. A szükségállapot idején a köztársasági elnök jogköre jelentősen bővül: rendeleteket adhat ki, melyek a szükségállapot megszűnésével vagy legkésőbb 30 napon belül érvényüket vesztik. Ezen kívül felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását, eltérhet azok rendelkezéseitől, és elrendelheti a Magyar Honvédség bevetését is. Fontos megjegyezni, hogy a szükségállapot alatt az Országgyűlés nem oszlatható fel, és folyamatosan üléseznie kell.

Katonai vészhelyzet Magyarországon is bekövetkezhet, éppen ezért a különleges jogrend szabályai szerint hadiállapot Magyarországon is bevezethető. Akkor áll fenn hadiállapot két vagy több ország között, amikor megtették a hadüzenetet, az ultimátum - ha volt ilyen - lejárt, illetve, ha kinyilvánították a hadiállapotot és a felek hadicselekményeket követnek el. Hadiállapot esetén hatályba lépnek a háborús rendelkezések, jogszabályok. Hadiállapot Magyarországon 2025 a nemzetközi jog szabályai szerint:

A hadiállapotról az Alaptörvény 49. cikkelye szabályoz, amely szerint az Országgyűlés a háborús helyzet kihirdetése, a háborús veszély, valamint külső fegyveres támadás (vagy ehhez hasonló cselekmények) esetén, továbbá a kollektív védelemre vonatkozó szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében jogosult hadiállapotot bevezetni.

Jelenleg nincs ok aggodalomra, hiszen 2025-ben Magyarországon nem áll fenn hadiállapot, és a sorkatonaság visszaállításának kérdése sem aktuális. A hatályos jogszabályok értelmében a hadkötelezettség a honvédelmi kötelezettségek részeként vonatkozik a magyar állampolgárok egy bizonyos csoportjára, akiknek személyesen kell eleget tenniük ennek a feladatnak, amennyiben megfelelnek a katonai alkalmassági követelményeknek.

A hadkötelezettség, amely 2004-ben nem megszüntetésre, hanem felfüggesztésre került, nem feltétlenül azonos a tényleges katonai szolgálattal. Az, hogy valaki hadköteles, még nem garancia arra, hogy be is sorozzák. Ezzel szemben a sorkatonaság kifejezetten a gyakorlatban végzett katonai szolgálatot jelenti, amelyet a hadköteles állampolgároknak kell teljesíteniük, ha a sorsolás során rájuk esik a választás.

A főszabály szerint a magyar állampolgárságú, 18 és 50 év közötti férfiakat hívhatják be hadiállapot esetén, azonban 2004-ben a teljes honvédelmi rendszert átalakították, melynek értelmében Magyarországon nincs kötelező sorozás, senkit sem hívnak be akarata ellenére katonának. Sorkatonai szolgálat helyett az önkéntes katonai szolgálatot vezették be, jelenleg is ez a rendszer van érvényben, így vannak hivatásos és tartalékos katonák, utóbbiak pedig önkéntes vagy területvédelmi alapon lépnek szolgálatba.