Riasztó, ami hazánkban zajlik: kétségtelen, hogy cselekednünk szükséges - Agrárszektor.

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti - olvasható az Infostart oldalán.

A szakértők a nyári hőmérsékleti és csapadékviszonyokat vizsgálták 1971 óta, az európai E-OBS adatbázis alapján, amely a nemzeti meteorológiai szolgálatok állomásain végzett felszíni megfigyelésekre támaszkodik. Az elemzések eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt több mint ötven évben egy északnyugat-délkelet irányú melegedési tendencia figyelhető meg. Szabó Péter hangsúlyozta, hogy míg Írországban a nyári hőmérséklet csupán 1 Celsius-fokkal emelkedett, ami statisztikailag nem jelentős, addig a Balkán térségében, Magyarországon és a tőlünk keletebbre fekvő területeken a nyári hőmérséklet 3-4 Celsius-fokkal nőtt, ami jelentősen túllépi a globális átlagot.

A csapadékadatok tükrében Európa két ellentétes irányba halad: az északi országokban, mint Írország, Svédország és Dánia, a csapadék mennyisége körülbelül 30%-kal nőtt, míg a kontinens többi részén, különösen hazánk térségében, 25-40%-os csökkenést figyelhetünk meg. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a százalékos arányok némileg megtévesztőek lehetnek. Például Portugáliában a csökkenés mértéke százalékban kétszerese Svájcénak, viszont milliméteres adatokat nézve éppen fordított a helyzet – mindez a két ország eltérő nyári éghajlati viszonyainak tudható be.

- hívta fel a figyelmet Szabó Péter.

A tanulmány eredményei szerint térségünk fokozatosan a szárazabb kontinentális éghajlat felé tart, ami jellemzően forróbb és szárazabb nyarakat eredményez. Az ELTE doktorandusza rámutatott, hogy míg Északnyugat-Európában az Atlanti-óceán hatása képes mérsékelni a hőmérséklet-emelkedést, addig a Földközi-tenger már nem tudja ugyanezt a szerepet betölteni. Ennek következtében a mi térségünk sokkal intenzívebben melegszik, mint a globális átlag.

Szabó Péter hangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés folyamata nem lineáris, hanem sokkal bonyolultabb. Az Európára vonatkozó adatok szerint a 2005-2010 közötti időszakban a felmelegedés üteme átmenetileg lelassult, sőt, néhány országban meg is állt. Azonban a 2020-as évtől kezdve a hőmérséklet ismét drámai módon emelkedni kezdett. Az utolsó öt év eseményei, mint például a szélsőséges aszályok és a hirtelen bekövetkező árvizek, világosan jelzik, hogy sürgősen alkalmazkodási stratégiákra van szükség. E stratégiák megvalósítása azonban a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre költségesebb és bonyolultabb feladattá válik – tette hozzá az éghajlatkutató.