Fedezd fel az oroszok ambiciózus elképzelését: ez a forradalmi felfedezés alapjaiban változtathatja meg a baromfitartás világát - Agrárszektor.
A decemberi Agrárszektor konferencián már 11. éve ünnepeljük az agrárium kiválóságait, amikor is 10 különböző kategóriában átadjuk rangos agrárdíjainkat. E díjakra azok a szakmai tevékenységet végző egyének és szervezetek pályázhatnak, akik kiemelkedő hozzájárulást nyújtanak az ágazat fejlődéséhez.
A Kazanyi Állatorvostudományi Akadémia tudósai arra hívták fel a takarmányipar figyelmét, hogy érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a fekete katonalégy lárváinak felhasználási lehetőségeit a hús- és csontliszt és az importált takarmány-adalékanyagok kiváltására. A kutatók egy komplex kísérletet végeztek három, egyenként 21 fürjből álló csoporttal. Az első csoport normál takarmányt kapott, a második ugyanezt 3% szárított lárvával kiegészítve, a harmadik pedig 7% lárvatartalmú takarmányt fogyasztott.
A kéthónapos kutatás végén a tojások összetevőit gázkromatográfiás módszerrel elemezték. Az eredmények alapján a fekete katonalégy lárvájával dúsított takarmány számos előnnyel jár: a természetes kiegészítést kapó fürjek tojásaiban a lizintartalom 17%-kal, a metionintartalom 16%-kal, míg a triptofántartalom 21%-kal emelkedett. Ezen kívül bizonyos zsírsavak mennyisége is jelentősen növekedett: a linolsav tartalma 25%-kal, a linolénsavé pedig figyelemre méltó 250%-kal múlta felül a kontrollcsoport által mért értékeket.
A legújabb kutatások szerint a fekete katonalégy tenyésztése ígéretes megoldást jelenthet a baromfiipar számára, különösen az importfüggőség mérséklésében. Jelenleg Oroszország takarmány-adalékanyagainak körülbelül 95%-át külföldről szerzi be, főként Kínából. A szakértők úgy vélik, hogy ez a fenntartható alternatíva nem csupán az import kiváltására kínál lehetőséget, hanem hozzájárulhat a fürjtojások tápértékének növeléséhez is. A kísérletek során megfigyelhető volt, hogy az esszenciális aminosavak szintjében akár 21%-os növekedés is tapasztalható.
A kutatók megállapították, hogy a lárvák tenyésztése sokkal kevesebb erőforrást igényel, mint a hagyományos hús- és csontliszt előállítási folyamatok. Ezek a rovarok rendkívül gyorsan fejlődnek, és képesek hatékonyan feldolgozni a szerves hulladékokat, ezzel zárt termelési ciklust alakítva ki. Ez azt jelenti, hogy a rovarok által termelt melléktermékek tápanyaggá válnak saját növekedésükhöz, így egy fenntartható, önellátó rendszert hoznak létre.
A Kazanyi Állami Agrártudományi Egyetem legfrissebb közleménye kiemeli, hogy a technológia rendkívül sokoldalúan alkalmazható, nemcsak csirkék, hanem kacsák és pulykák esetében is.
Az orosz rovaripar fejlődése az utóbbi években viszonylag lassan haladt előre. Számos befektető jelezte ugyan, hogy szeretnék megkezdeni a kereskedelmi célú rovartermelést a takarmányipar számára, de a tömeges kereskedelmi termelés még mindig várat magára. A 2024-es konferencián Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a rovarból készült liszt alkalmazását célszerű lenne a haltakarmányokra korlátozni. Ugyanakkor az Orosz Mezőgazdasági Minisztérium megbízásából készült új tanulmány arra utal, hogy az orosz kormány nem hagyja teljesen figyelmen kívül a rovartakarmányok fejlesztésének lehetőségeit.
