Fedezd fel az oroszok ambiciózus újítását: ez a felfedezés forradalmasíthatja a baromfitartás jövőjét - Agro Napló

Orosz tudósok új kutatása arra utal, hogy a fekete katonalégy lárvája ígéretes alternatívát kínálhat a baromfiágazat takarmányozási gyakorlatában. A legfrissebb eredmények szerint az ilyen lárvákat tartalmazó takarmányok nemcsak a tojások tápértékét növelik, hanem hozzájárulnak az adalékanyagok importjának csökkentéséhez is – olvasható a Poultry World beszámolójában.
A Kazanyi Állatorvostudományi Akadémia szakértői felhívják a takarmányipar figyelmét arra, hogy érdemes lenne mélyebben feltárni a fekete katonalégy lárváinak potenciális felhasználási lehetőségeit a hús- és csontliszt, valamint az importált takarmány-adalékanyagok helyettesítésére. A kutatók egy átfogó kísérletet végeztek, amelyben három, egyenként 21 fürjből álló csoportot vizsgáltak. Az első csoport a szokásos takarmányban részesült, míg a második csoport ezt 3%-os arányban szárított lárvával gazdagítva kapta, a harmadik csoport pedig 7%-os lárvatartalmú takarmányt fogyasztott.
A két hónapos kutatás végén gázkromatográfiás elemzéssel vizsgálták meg a tojások összetevőit. Az eredmények azt mutatták, hogy a fekete katonalégy lárvájával dúsított takarmány használata jelentős előnyöket kínál: a természetes kiegészítést kapott fürjek tojásaiban a lizintartalom 17%-kal, a metionintartalom 16%-kal, míg a triptofántartalom 21%-kal nőtt. Emellett bizonyos zsírsavak mennyisége is emelkedett: a linolsav szintje 25%-kal, a linolénsavé pedig akár 250%-kal volt magasabb a kontrollcsoportban mért értékekhez képest.
A kutatók állítása szerint a fekete katonalégy tenyésztése ígéretes megoldás lehet a baromfiipar számára, különösen az importfüggőség csökkentésére. Jelenleg Oroszország a takarmány-adalékanyagok körülbelül 95%-át külföldről szerzi be, főként Kína révén. Ez a fenntartható megoldás nem csupán az import helyettesítésére nyújt lehetőséget, hanem a fürjtojások tápláló értékét is növelheti. A kísérletek során megfigyelték, hogy az esszenciális aminosavak szintje akár 21%-kal is emelkedett.
A kutatók szerint a lárvák tenyésztése kevesebb erőforrást igényel, mint a hús- és csontliszt előállítása. Az rovarok gyorsan növekednek és feldolgozzák a szerves hulladékot, zárt termelési ciklust biztosítva. Ez azt jelenti, hogy a rovarok által termelt hulladék tápanyagforrásként használható a növekedésükhöz, önfenntartó rendszert létrehozva.
A Kazanyi Állami Agrártudományi Egyetem legfrissebb közleménye kiemeli, hogy a fejlett technológiák nemcsak csirkék, hanem kacsák és pulykák esetében is sikeresen alkalmazhatók.
Az oroszországi rovaripar fejlődése az elmúlt években meglehetősen lassú volt. Bár több befektető is jelezte, hogy kereskedelmi célú rovartermelésbe kezdene a takarmányipar számára, a tömeges kereskedelmi termelés még nem indult el. Egy 2024-es konferencián Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a rovarból készült liszt felhasználását a haltakarmányokra kellene korlátozni. Az új tanulmányt azonban az Orosz Mezőgazdasági Minisztérium állami megbízásából végezték, ami arra utal, hogy az orosz kormány nem tervezi teljesen feladni a rovartakarmányok fejlesztésére vonatkozó terveit.