Az MNB újabb jelentős, 248 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el, ezzel a deficit összesen 1833 milliárd forintra nőtt.

A személyi kölcsönök és lakáshitelek iránti kereslet egyre fokozódik, mintha csak édes cukorkát osztogatnának, míg a vállalkozások körében a hitelfelvételi kedv láthatóan csökkent. A lakóingatlanok ára a megszokott magas szinten túl is emelkedett, ami még inkább megnehezíti a vásárlást. Az erősödő forint, bár kedvező jeleket mutat, nem bizonyult elegendőnek a jegybank számára, hiszen a veszteségek továbbra is jelentősek – mindez az MNB legfrissebb féléves jelentéséből derül ki.

A Magyar Nemzeti Bank az idei első félévet 248 milliárd forint veszteséggel zárta, ahogy azt a legfrissebb jelentésében közzétette. Ez a szám ugyanakkor kedvezőbb a tavalyi év hasonló időszakához képest, amikor a veszteség mértéke 386 milliárd forint volt. Ennek ellenére az MNB saját tőkéje már mínusz 1833 milliárd forintra csökkent.

Korábban, amikor hasonló helyzet adódott, a költségvetésből azonnali intézkedésként pótolni kellett volna a jegybank tőkéjének mínuszba esését. Azonban a magas infláció következtében megugró kamatok és az MNB-t sújtó jelentős veszteségek hatására a jogszabályokat módosították. Jelenleg a szabály úgy rendelkezik, hogy ha egy ilyen állapot huzamosabb ideig fennáll, akkor egy ésszerű időkereten belül kell a megfelelő mértékű visszapótlást végrehajtani. Ezt a megfogalmazást sokan különbözőképpen értelmezhetik – jelenleg éppen azt jelenti, hogy a kormány számára nem szükséges évről évre több száz milliárd forintot előteremteni a költségvetésben.

A több százmilliárdos veszteség mértéke ugyan jelentős, ám kedvezőbb a tavalyi év hasonló időszakához képest. A magyarázat a kamatok alakulásában rejlik. Idén 257 milliárd forintos mínuszban zárta ezt a tételt az MNB, ami még mindig kedvezőbb a 2024 első félévében tapasztalt 435 milliárdos veszteségnél. Míg tavaly az alapkamat 10,75%-ról 7%-ra csökkent, idén végig 6,5%-on maradt, ami azt jelenti, hogy a jegybanknak ugyan több kamatot kellett kifizetnie, de ez mégis alacsonyabb összeg, mint amit egy évvel ezelőtt kellett kezelnie.

Az MNB nem élvezte annyira a forint erősödéséből származó előnyöket. Tavaly ilyenkor a jegybank 93,1 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el az árfolyamváltozásokból, míg idén ez az összeg már csak 43,2 milliárd forintra csökkent. A jegybank profitja akkor növekszik, ha az alacsonyabb árfolyamon megszerzett devizatartalékokat magasabb piaci árfolyamon értékesítheti. Ezért, amikor a forint erősödik, a jegybanki nyereség is csökkenhet. Az MNB azzal indokolja a változást, hogy a konverziós mennyiség idén alacsonyabbra esett.

A magyar bankrendszer továbbra is stabil, a sokkoknak is jól képes ellenállni - állapította meg a jelentés. A hitelezésben viszont nagyon látványos a kettősség: a lakosság egyre több hitelt vesz fel, a cégek alig. A lakossági hitelállomány 10 százalék fölött nőtt, a vállalati hitelkeresletben viszont csak 2 százalékos volt a növekedés.

Idén január és június között a lakáshitelek iránti kereslet jelentősen megnövekedett: az előző év azonos időszakához képest 26 százalékkal több, körülbelül 800 milliárd forint értékű hitelt vettek fel. Érdemes megjegyezni, hogy ez a növekedés még azelőtt következett be, hogy a szeptembertől elérhető, 3 százalékos kamatozású hitel bevezetésre került. A fogyasztási hitelek piaca még inkább fellendült: a személyi kölcsönök esetében 40 százalékos bővülést tapasztaltak. Az MNB elemzése szerint ennek hátterében az áll, hogy egyre több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamattal elérhető személyi kölcsönöket, különösen a magasabb jövedelmű ügyfelek számára. Ezenkívül a januárban elindított munkáshitelprogram első fél évében közel 28 ezer szerződést kötöttek, összesen 107 milliárd forint értékben.

A vállalati befektetések és hitelfelvételek továbbra is stagnálnak, alig mutatnak növekedést. A jegybank hangsúlyozta, hogy a fordulat jelei egyelőre nem észlelhetők, sőt, a beruházási hitelek iránti kereslet még csökkenő tendenciát mutat.

A következő időszakban kulcsfontosságú kérdésként merül fel, hogy milyen irányt vesznek a lakásárak. Az MNB legfrissebb kimutatásai szerint az első negyedév során a lakások átlagosan 15,3 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest, míg mindössze egy negyedév alatt az árak 7 százalékkal emelkedtek. Budapesten a növekedés mértéke elérte a 22,3 százalékot, míg a vidéki városokban 13,9, a falvakban pedig 10 százalékos drágulás figyelhető meg.

A jegybank rendelkezik egy olyan indikátorral, amely a lakások túlértékeltségét méri, kijelölve azt a szintet, amelyet a makrogazdasági alapok indokolnának. Jelenleg ez az érték 16,3 százalékra emelkedett, ami a tavalyi 13,7 százalékhoz képest egy jelentős növekedést mutat.

Az MNB legutóbbi jelentésében részletesen bemutatta saját működésének aspektusait is. Miután Varga Mihály átvette a jegybank vezetését márciusban, a tervezett éves működési költségvetést 106 milliárd forintról 95 milliárd forintra csökkentették. A munkavállalók jövedelmére 25 milliárd forintot fordítottak, ami 5,5 milliárd forinttal magasabb az előző évhez képest. Az átlagos béremelés azonban mindössze 9 százalék volt, ami részben annak is köszönhető, hogy az őrzés-védelmi feladatokat már nem egy jegybanki leányvállalat keretein belül számolják el, hanem közvetlenül az MNB költségei között. Ennek következményeként az üzemeltetési költségek 2,7 milliárd forinttal csökkentek, mivel az előzőekben ezt a tételt másként könyvelték el.

A legfrissebb hírek szerint bejelentették, hogy a jegybank munkatársainak közel egyhatodát elbocsátják, ami hozzájárult a bérköltségek emelkedéséhez is. Az MNB azonban a „további költségek” rovatban 1,18 milliárd forint megtakarítást könyvelhetett el, amit nagyrészt a kommunikációs kiadások csökkentésének tudhat be.