Újabb korlátozások az önkormányzatok terhére
A Magyar Szövetség képviselői sajtótájékoztatót tartottak, ahol éles kritikát fogalmaztak meg a kormány uniós források elosztásának gyakorlatával kapcsolatban.
A szlovák kormány legújabb költségvetési lépése újabb nehézségeket okozhat az önkormányzatok számára. Az uniós támogatások terén 700 millió euró megtakarítását tűzték ki célul, ám ennek érdekében 200 millió eurót a helyi és területi önkormányzatok fejlesztési forrásaiból kívánják "kivonni" vagy befagyasztani. Ez a döntés súlyosan érintheti a közszolgáltatásokat és a helyi fejlesztéseket, amelyek kulcsfontosságúak a közösségek számára.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Mészáros András, a Pro Civis Polgári Társulás önkormányzati szakértője, közös sajtótájékoztatót tartottak június 25-én, kedden délután Pozsonyban, a párt székházában. Az esemény keretében mindketten hangsúlyozták a döntések lehetséges következményeit, valamint a helyi hatóságokat érintő komoly kockázatokat.
Őry Péter kiemelte, hogy az önkormányzati szektor ismét komoly kihívásokkal néz szembe az európai uniós támogatások befagyasztása következtében. Megjegyezte, hogy a közbeszédet jelenleg a felelősségkeresés dominálja, holott sokkal lényegesebb lenne a valódi megoldások felkutatására koncentrálni.
"Nincs világosan meghatározható bűnös vagy kedvezményezett - csupán egy összetett helyzet áll fenn, amelyet sürgősen megoldásra kellene bízni."
- emelte ki Őry. Véleménye szerint a közbeszéd partnerségi alapú működtetése elengedhetetlen a fejlődéshez az állami és önkormányzati szereplők között.
A Magyar Szövetség már tavaly nyáron figyelmeztetett arra, hogy az óvodafinanszírozás módosítása problémákat okozhat az uniós források felhasználása terén. Akkor az állam még azt ígérte, hogy a rendszer átalakítása éppen a pályázati lehetőségek fenntartását szolgálja.
"Most azonban a fagylalt határozottan vissza akar bújni."
- fejtette ki Őry.
A politikus véleménye szerint a 200 millió eurós csomag befagyasztása várhatóan átcsoportosításokhoz és később elvonásokhoz fog vezetni. Noha projektszinten ez az összeg nem tűnik hatalmasnak, a fejlesztések szempontjából mégis komoly hiányosságokat okozhat.
Őry hozzátette: a finanszírozási rendszer egyes elemei, mint például a tengerszint feletti magasság alapján történő többletjuttatás, elavultak és nem tükrözik a klímaváltozás realitásait.
"Az a rendelet, hogy 300 méter felett több támogatás jár, nem veszi figyelembe, hogy 35 fok van, és mindenhol megy a klíma - ez pluszköltséget jelent minden önkormányzatnak"
- hívta fel a figyelmünket.
A szót ezt követően Mészáros András, a Pro Civis PT elemzője vette át, aki egy figyelemfelkeltő prezentációt készített a témával kapcsolatban. Ezt a jelenlévők számára kivetítve mutatta be, hogy még inkább szemléltethesse az információkat. Mészáros kiemelte, hogy összesen 1679 települést érintenek a kutatás eredményei, amelyek 300 méteres tengerszint feletti magasság alatt helyezkednek el, így forráshiányban szenvednek. Ez a szám a helyi önkormányzatok 58%-át és a szlovákiai lakosság több mint 63%-át jelenti.
Jelenleg 376 önkormányzat fejezte ki támogatását azzal az elképzeléssel kapcsolatban, hogy a magassági és nagyságrendi szorzókat ki kell vonni a rendszerből, ezzel elősegítve egy igazságosabb elosztási folyamat megvalósítását.
- mondta az elemző. Példaként szlovák többségű településeket is említett, amelyek támogatóan reagáltak, jelezve, hogy ez nemcsak a magyar közösség ügye.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi elosztási rendszer évente 30 millió eurós eltérést okoz a magassági szorzó következtében, továbbá 100 millió eurós különbséget eredményez a nagyságrendi szorzónak köszönhetően. Ennek következtében az 50 ezernél több lakosú városok jelentős többletforráshoz juthatnak.
"Az óvodafinanszírozási képlet módosítása következtében ezek az aránytalanságok az utóbbi időszakban még kifejezettebbé váltak."
- fűzte hozzá.
A prezentációt követően ismét Őry Péter vette át a szót. Kiemelte, hogy a korábban kizárólag a magyar önkormányzatokat sújtó hátrányos megkülönböztetés mára már a szlovákiai települések önkormányzataiban is egyre inkább érezhető. Ez a jelenség komoly kérdéseket vet fel az érdekvédelmi szervezetek képességét illetően, mivel felmerül, hogy mennyire tudják objektív mércékkel és igazságosan elosztani a forrásokat, függetlenül az uniós támogatásoktól.
Ezt követően egy másik kiemelten fontos témára tért rá, és felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban két eset is komoly kérdéseket vetett fel a kisebbségi és az államnyelvhasználat gyakorlati érvényesülése kapcsán.
"Két konkrét példa világít rá arra, hogy mennyire komoly problémák merülnek fel ezen a területen."
- fogalmazott. Kifejtette, hogy Komáromban a képviselő-testületi ülések közvetítésének felfüggesztése arra vezethető vissza, hogy jelenleg nincs elérhető támogatás a feliratozási folyamatokhoz.
"Senki nem finanszírozza azt, hogy mondjuk Komáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban vagy akár Királyhelmecen biztosítani tudják a nyelvi egyenrangúság technikai feltételeit. Ezt saját forrásból kell az önkormányzatoknak megoldaniuk"
- hívta fel a figyelmünket. A komáromi ülésekkel kapcsolatos fejleményekről szerkesztőségünk is beszámolt.
Őry Péter hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösségek nyelvi jogait soha nem szabad másodlagos szempontként kezelni, függetlenül a körülményektől.
Hasonlóan aggasztónak nevezte az érsekújvári esetet is, ahol a helyi szlovák vállalkozók nyíltan megtagadták a magyar nyelvű feliratok elhelyezését, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezi őket.
"Amennyiben egy demokratikus jogállamban létezik jogszabály, azt mindenképpen tiszteletben kell tartani és érvényesíteni szükséges."
- Emelte ki Őry.
A Magyar Szövetség alelnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy a nyelvhasználat terén elengedhetetlenek a jogszabályi garanciák. Rámutatott, hogy a hivatali kommunikáció során elengedhetetlen, hogy a különböző nyelvek egyenrangúként jelenjenek meg, amelyhez megfelelő törvényi kereteket kell kialakítani.
