Jakab István hangsúlyozta, hogy Brüsszel nem hozhat döntéseket a gazdák sorsáról anélkül, hogy előtte ne vonná be őket a folyamatba. Szerinte a gazdák véleménye elengedhetetlen a megfelelő és igazságos döntésekhez, hiszen ők ismerik a legjobban a mezőgazd

Jakab István szerint a lopakodó brüsszeli jogalkotás nem új gyakorlat, az Európai Bizottság most is a gazdák feje fölött, őket megkerülve akar döntéseket hozni. Hozzátette, hogy az ukrajnai földbirtokokkal rendelkező nemzetközi érdekeltségek, nagybefektetők az agrárvállalkozásaikat uniós gazdaságokként akarják működtetni, ezért akarják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Közülük a legnagyobbak több mint 500 ezer hektáron gazdálkodnak, és nem szabad elhinni, hogy át fogják állítani a gazdaságaikat az uniós előírásoknak megfelelően, mert eddig sem tartottak be semmit. Amíg a magyar gazdák egészséges élelmiszert állítanak elő, meg kell ugyanezt követelni másoktól is, mert abból nem lesz versenyképesség, hogy az EU-n kívüli gazdálkodókra nem vonatkoznak az uniós előírások, a vidékfejlesztési forrásokat pedig jogállamisági feltételekhez kötik - fogalmazott.

Jakab István véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nem marad más lehetőség, mint az ellenállás, amely a gazdák számára az egyetlen hatékony módja a tiltakozásnak a velük szemben alkalmazott ellehetetlenítések ellen. Úgy véli, hogy idővel a nyugat-európai mezőgazdasági közösségek is felismerik a problémáikat, hiszen ők is hasonló nehézségekkel küzdenek, csupán a saját kormányzataik nem nyújtanak számukra támogatást. A magyar gazdák keményen megdolgoztak az elért eredményeikért, és nem hajlandók hátrálni. Ha létrejön egy európai gazdák közötti összefogás, az esélyt adhat a helyzet javítására. Az üzenet egyértelmű: az agrártámogatási rendszert fenn kell tartani, és nem szabad eltűrni, hogy Európa "agrárskanzenné" váljon, ahol a gazdák kénytelenek tétlenül szemlélni a fejleményeket - hangsúlyozta a Magosz elnöke.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke aggodalmát fejezte ki a 2027 utáni uniós agrárpolitikával kapcsolatban, amely szerint a brüsszeli javaslatok veszélyeztethetik a magyar termelők piacait, és kedvezőtlen hatással lehetnek a vidéki közösségekre. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság kétes eredetű élelmiszereket kívánna bejuttatni a családok asztalára, ami régóta aggasztja a gazdálkodókat. Zsolt hangsúlyozta, hogy az EU olyan "elfogadhatatlan" intézkedésekkel próbálja ellehetetleníteni a mezőgazdaságot, amelyek a források elvonásával járnak, miközben figyelmen kívül hagyják a gazdák tiltakozását. Ugyanakkor kiemelte, hogy ez a helyzet összekovácsolta az európai gazdatársadalmat, hiszen már 70 érdekképviseleti szervezet egyesítette erejét Brüsszelben a közös cél érdekében. A közösség elkötelezett abban, hogy addig nem állnak meg, amíg követeléseik nem találkoznak a megfelelő válaszokkal. A legfontosabb tét a területalapú támogatások jövője, amely több mint 100 ezer magyar családi gazdálkodót, őstermelőt és mezőgazdasági vállalkozót érint.