Kedd este váratlan jogszabály-özön zúdult a parlamentre: a kormányoldal 760 oldalnyi új jogi javaslatot nyújtott be.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd este fél tizenegy és éjfél között nem kevesebb mint kilenc törvényjavaslatot terjesztett a kormány nevében az Országgyűlés elé, köztük öt salátatörvényt, összesen 718 oldalon. Ezen kívül három fideszes képviselő is benyújtott saját beadványt. A kedd esti jogszabály-áradat érinti többek között a költségvetés alapjait, az adótörvényeket, az igazságszolgáltatás reformját és a települések önazonosságát. A képviselői indítványok között Halász János a közélet átláthatóságát, Kósa Lajos az utónévkincs megőrzését, Ovádi Péter pedig az állatok védelmét kívánja újragondolni.

Közeleg a tavaszi parlamenti ülésszak zárása, amely hivatalosan június 15-ig tart, és ilyenkor a minisztériumok sűrűn próbálják kiüríteni a fiókjaikat. Az Országgyűlés az előre meghatározott munkarendje alapján még két ülést tervez május 19. és 26. között, valamint június 10-11-én. Így várható volt, hogy a kormány a nagy szabadságolások előtt még egy utolsó lendülettel „szőnyegbombázást” hajt végre.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden késő este szorgalmasan dolgozott, hiszen a nap végén, 22 óra 42 perc és 23 óra 50 között kilenc kormányzati törvényjavaslatot küldött el Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

A törvényjavaslatok kronológiai sorrendje a következőképpen alakul:

Három fideszes képviselő is beterjesztett egy-egy önálló törvényjavaslatot:

Kétségkívül a legnagyobb terjedelmű előterjesztés az igazságügyi reformcsomag, amelynek révén többek között módosítják a büntetőeljárási törvényt. Ennek keretében egyszerűsödnek az elektronikus adatok eltávolítására és hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó eljárások, csökken a párhuzamos eljárások száma, valamint hatékonyabbá válik a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem.

Az újonnan bevezetett szabályozás egy finomított rendszert állít fel a nyomozások határidejére, amely a bűncselekmények súlyosságának figyelembevételével különböző nyomozási időkereteket határoz meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi a legbonyolultabb eseteknél, hogy a határidők többlépcsős meghosszabbítására is sor kerüljön.

A törvényjavaslat magában foglalja azokat a módosításokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a személyes erőszak áldozatai a jövőben távoltartási intézkedéseket kérhessenek a szabadságvesztés büntetését letöltött elítéltekkel szemben. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy az állam a sértettek védelme érdekében jogi korlátozásokat vezessen be és érvényesítsen a sértett és az elítélt közötti kapcsolattartásra és találkozásra, még akkor is, ha az elítélt már szabadlábra került.

A törvényjavaslat indoklása szerint a bírói, ügyészi, közjegyzői hivatás öregségi nyugdíjkorhatár elérését követő, 70. életévig tartó gyakorlására vonatkozó lehetőség megadásával az igazságügyi szervezetrendszer keretei között tartható az akár évtizedek alatt megszerzett és felhalmozódott speciális szaktudás, ami a színvonalas jogalkalmazói gyakorlat folyamatosságát szolgálja.

Az egyik legnagyobb vitákat generáló javaslat alapján egy új jogi intézmény bevezetésére készülnek, amely első körben a polgári perek keretein belül, majd 2026. július 1-jétől a közigazgatási perek esetében is érvényesülne. Ennek értelmében, ha a bíróság a törvényben meghatározott intézkedési határidőt túllépi, akkor a határidő lejártától számítva vagyoni kártérítést nyújtanának a feleknek. Ezt a kártérítést külön kérelem benyújtása nélkül, hivatalból állapítanák meg, és a felek automatikusan megkapnák az összeget.

A kormány két fontos pénzügyi salátatörvényt terjesztett elő: az egyik célja a költségvetés előkészítése, míg a másik az adótörvények módosítását célozza.

A költségvetést megalapozó jogszabály célja, hogy a Magyar Államkincstár tevékenységét hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében módosítja a nyugdíjak kifizetésére, valamint a költségvetési és csekély összegű támogatások szabályszerű kiutalására, nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásokat. Az új eljárási szabályok bevezetésével a törvény célja, hogy elősegítse a közhiteles törzskönyvi nyilvántartások pontosabb vezetését, valamint erősítse a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzési rendszerét.

Íme néhány izgalmas és figyelemfelkeltő költségvetést megalapozó szabályozás:

Az adótörvények módosítását illetően a legfrissebb szabályok értelmében a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára előírt különadó kötelezettség 2026-ban is érvényben marad. Az adóalap a 2024. adóévi éves beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra, figyelembe véve a különböző módosító tételeket, amelyek befolyásolják az adózás előtti eredményt. A jövő évi módosítás értelmében az adó mértéke 20 milliárd forintig 8 százalék, míg a felette lévő összeg után 20 százalékos adókulcsot kell alkalmazni.

Az adócsomagból szeretnénk kiemelni néhány figyelemre méltó rendelkezést: