Drámai áremelkedés várható az üzletek polcain: ismét a vásárlók maradhatnak hoppon? - Agro Napló
Az elmúlt években gyakran keltett aggodalmat az a tény, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések jelentősen megnövelik majd az élelmiszerárakat, azaz bizonyos ezekhez köthető többletköltségeket a fogyasztóknak kell majd megfizetni. A nívós Nature Food szaklapban frissen közölt tanulmány szerzői szerint azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A modern élelmiszergazdaság hosszabb ellátási láncai ugyanis valamelyest tompítják a fogyasztói árak drasztikus emelkedését, a gazdagabb és a fejlődő országok között ugyanakkor ezen a téren is jelentős különbségek vannak.
A globális élelmiszerfogyasztási trendek tanulmányozása során egyértelműen nyilvánvalóvá válik, hogy a fogyasztók jelenleg egyre nagyobb mértékben fordulnak az állati eredetű termékek és a feldolgozott élelmiszerek felé. Emellett a gyorséttermek, éttermek, menzák és büfék látogatása is folyamatosan növekszik. Ennek következményeként a végső élelmiszerárak egyre jelentősebb részét a feldolgozás és a szolgáltatások költségei teszik ki, míg a mezőgazdasági termelők részesedése az alapanyag-előállításból folyamatosan csökken - mutatnak rá a Nature Food című szaklapban megjelent kutatás szerzői. E változás különösen jól megfigyelhető az Egyesült Államok esetében, ahol a becslések szerint az 1950-es években az élelmiszerre költött dollárok körülbelül 50%-át a mezőgazdasági üzemek kapták, míg 2017-re ez az arány 20% alá zuhant.
A szakértők megfigyelései alapján egy figyelemre méltó trend rajzolódik ki: ahogy a jövedelmek emelkednek, a fogyasztók egyre inkább hajlamosak a menzákra és éttermekre költeni, ami a szolgáltatásokból származó hozzáadott érték arányának további növekedését eredményezi. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű országokban a háztartások kiadásainak jelentős része az alapvető élelmiszerekre irányul. Például az Egyesült Államokban 2021-ben a fogyasztói élelmiszerkiadások körülbelül 55 százaléka a vendéglátásra ment el, míg Kínában 2016-ban az elfogyasztott kalóriák 26 százaléka származott étkezde- vagy étteremláncokból.
Egy friss kutatás rámutat arra, hogy az élelmiszerárak reakciója a mezőgazdaságot érintő klímapolitikai intézkedésekre jelentős eltéréseket mutat. A gazdagabb országokban a szolgáltatások és a feldolgozási költségek enyhítik az árváltozások hatását, míg az alacsony jövedelmű államokban, ahol a termelői költségek dominálnak, az éghajlatpolitika következményeként bekövetkező élelmiszerár-emelkedés komolyabb nehézségeket és terheket okozhat.
Még a legmerészebb éghajlatpolitikai intézkedések mellett is, amelyek jelentős többletköltségeket jelentenének a mezőgazdasági ágazatra nézve, a fogyasztói árakra gyakorolt hatás 2050-re várhatóan sokkal enyhébb lesz a tehetősebb országokban.
"Az éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos kutatásunk során arra a megállapításra jutottunk, hogy a gazdagabb országokban az élelmiszerárak csupán 1,25-szörösei lennének a többletköltségeknek a klímapolitika következtében, még abban az esetben is, ha a termelői árak 2050-re 2,73-szoros növekedést mutatnának" - nyilatkozta Benjamin Bodirsky, a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatója és a tanulmány szerzője. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű országokban a fogyasztói élelmiszerárak várhatóan 2,45-szörösükre, míg a termelői árak 3,3-szorosukra emelkednek 2050-re. Ez a helyzet különösen súlyosan érinti az alacsony jövedelmű országok lakóit, akik számára még nehezebbé válik az elegendő és tápláló élelmiszerek beszerzése.
