Dobrowiecki Péter véleménye szerint Tusk kényes helyzetbe került a migrációval kapcsolatos kihívások miatt.

Most, hogy Németország egyre inkább visszaküldi - gyakran jogtalanul - Lengyelországba a migrációs hátterű egyéneket, egy politikai bomba robbant - nyilatkozta a Vasárnap.hu-nak Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője. Őt a lengyel migrációellenes közhangulat fokozódásának hátteréről kérdeztük.

- Mi történik Lengyelországban, illetve mennyire hatottak meglepetésként a hétvégén országszerte megvalósuló migrációellenes tüntetések?

Nem mondanám, hogy ez a fejlemény túlságosan meglepetés lenne. Az elmúlt hónapokban egy folyamatos társadalmi reakciófolyamat bontakozott ki, amely valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Amikor tavaly decemberben elkezdődött a lengyel elnöki kampány, már január környékén nyilvánvalóvá vált, hogy a migráció kérdése kiemelt fontosságúvá válik. Hasonlóan ahhoz, ami Németországban történt a Bundestag-választások idején, Lengyelországban is a középpontba került. A különbség csupán annyi, hogy míg Németországban konkrét terrortámadások és erőszakos események fokozták a feszültséget, Lengyelországban ezek nem játszottak szerepet. A lengyel-belorusz határon kialakult helyzet kulcsfontosságú tényezővé vált, és emellett először merült fel a lengyel választások során, hogy a Lengyelországban élő több millió ukrán munkavállaló és menekült milyen hatással van a lengyel munkaerőpiacra, illetve hogy a számukra elérhető szociális juttatások miként alakulnak.

A határokon megjelenő konkrét migrációs kihívások, valamint az Ukrajnához és az ukrán néphez fűződő ambivalens kapcsolat kulcsfontosságú szerepet játszott, és ezekre épült rá az új német kormány szigorító intézkedéseinek következménye.

A lengyel-német határon kialakult újabb feszültség egy már meglévő problémára épült, és ezután az események gyors egymásutánban kezdtek kibontakozni:

civil kezdeményezések jöttek létre Lengyelországban a határ őrzésére, figyelésére, amire válaszul a Tusk-kormánynak is lépnie kellett, hiszen az állam elvesztette a monopóliumát az erőszakszervezetek fölött: a belső schengeni határ őrzését - ha lehet ezt annak mondani -, nem a határőrség vagy a rendőrség látta el immár, hanem civilek.

Ezek miatt a fejlemények miatt a lengyel kormány is szigorúbb intézkedésekhez folyamodott, és mostanában egyre inkább feszültté válik a németek és lengyelek közötti viszony. A politikai színtéren ugyan még viszonylag konszenzus tapasztalható, de a hétköznapi emberek között a kommunikáció egyre élesebbé válik. Ennek legfrissebb példája a hétvégén lezajlott tüntetéssorozat volt, amely a lengyel nagyvárosokban zajlott, és jól mutatja a társadalmi feszültségeket.

Milyen mértékű politikai támogatottság áll a demonstrálók mögött?

A helyzet meglehetősen figyelemre méltó, hiszen a legtöbb ellenzéki párt - egyedül a Razem nevű kisebb baloldali formációt kivéve - a szigorítás politikáját támogatja. Legyen szó a Jog és Igazságosságról, a Konföderációról, vagy a Braun-féle Szabadság és Függetlenség Konföderációról, mindannyian a szigorúbb intézkedések mellett állnak ki. Ezen kívül a kormánykoalíció támogatóinak egy része is osztja ezt a nézetet, különösen a Polgári Platform szavazóinak körében. Így a lengyel társadalom többsége, ahogyan a közvélemény-kutatások is jelzik, a szigorítás mellett foglal állást.

Csakhogy egy olyan helyzetben kell lavíroznia ebben a témakörben Donald Tusknak, ami meglehetősen kényes, hiszen még a korábbi, '23-as lengyel kampány során ő úgy kampányolt, hogy Lengyelország támogatni fogja az EU migrációs paktumát;

részben üzenve a brüsszeli irányba, hogy a Lengyelország számára befagyasztott pénzek feloldását ettől se tegyék függővé. Aztán amikor kormányra került, akkor fokozatosan egyre inkább szigorított álláspont mellett tette le a voksát, továbbépítették a határzárat a Belorusz határ mentén, most pedig ott tartunk, hogy Lengyelország is határellenőrzéseket vezetett be nemcsak a lengyel-német határon, hanem a lengyel-litván határon is.

Karol Nawrocki, az ellenzéki jelölt győzelme az államfőválasztáson alapjaiban formálhatja a Tusk-kormány migrációs politikáját?

- A győzelem konkrétan betetőzte a folyamatot, hiszen maga a kampány volt az, amely során jól látszott, hogy Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester - aki a Polgári Platform fő jelöltje és így a kormánykoalíció elsődleges jelöltje volt - ebben a kérdésben a liberális centrista pozícióból folyamatosan jobboldali irányba mozdult el, mert látta azt, hogy ellenfele, Nawrocki mennyire sikeresen tudja megszólítani a migráció kérdésével a bizonytalan szavazókat. Tehát mindenképpen hozzájárult Nawrocki győzelme a migráció megváltozó kezeléséhez, de már a kampány is megmutatta azt, hogy ez egy más Lengyelország most, a Tusk-kormány másfél-két éves regnálását követően, mint volt az 2023 őszén, amikor két Jog és Igazságosság vezette ciklust követően egyfajta kormányváltó eufória jelent meg a társadalom egy részében.

- Visszatérve a tüntetőkre, mi az, amit ők el akarnak, illetve el tudnak érni?

A migrációval foglalkozó csoportok alapvető követelése, hogy a Németországba érkező migránsokat ne irányítsák vissza Lengyelország felé.

Ők tiltakoznak a német migrációs politika szigorítása ellen, különösen akkor, ha az közvetlen hatással van Lengyelországra.

A Közép-Európa iránti érdeklődés a migrációs áramlatokban nem áll az első helyen, hiszen a legtöbben a gazdag nyugat-európai országok felé veszik az irányt. Azok a személyek, akik sikeresen átkeltek a szigorúan őrzött lengyel-belorusz határon vagy a balti útvonalon, gyakran Németország felé folytatják útjukat. Lengyelország, bár nyilvánvalóan érintett ebben a folyamatban, nem volt annyira kényes téma, mint ahogy azt sokan gondolták. Az ország helyzete sokkal inkább árnyalt, és a migrációval kapcsolatos diskurzusok is sokszor más megvilágításba kerültek. Viszont

Most, hogy Németország már visszatoloncolja - sok esetben jogi alap nélkül - Lengyelországba ezen egyéneket, politikai bomba robbant.

Nyilvánvaló, hogy Lengyelországban jelentős számú vendégmunkás él és dolgozik, mivel a munkaerőpiacon komoly hiányosságok tapasztalhatók. Ezzel együtt azonban aggasztóan megnőtt azoknak az eseteknek a száma is, amikor külföldiek követtek el erőszakos cselekményeket lengyel állampolgárok ellen. A német rendőrség által folytatott intézkedések és az utóbbi hetek, hónapok során tapasztalt fokozódó erőszakos események hozzájárultak ahhoz, hogy a jobboldali politikai erők, valamint a társadalom egy része egyre aktívabban foglalkozik ezzel a problémával, és demonstrációkat szerveznek Lengyelországban.

Lehetséges-e, hogy a helyzet hasonlóan drámai fordulatot vegyen, mint Spanyolország egyes kisvárosaiban, ahol a helyiek és a migránsok között majdnem összecsapásokba torkollottak a feszültségek? Az erőszak monopóliumát - ahogy egyesek fogalmazták - átmenetileg elvesztette a rendőrség, és a városban erőszakos események zajlanak. Felmerül a kérdés: vajon ez a feszültség elég súlyos-e ahhoz, hogy utcai összecsapásokhoz vezessen?

Az olyan súlyos konfliktusok, mint amilyenek Franciaországban vagy Spanyolországban zajlottak, valószínűleg elkerülhetők, mivel a hazai lakossághoz viszonyítva a külföldiek aránya rendkívül alacsony. Itt most nem a többmilliós ukrán közösségre gondolok, hanem inkább olyan munkavállalókra, mint a kolumbiaiak vagy a Fülöp-szigetiek. Nagyobb összecsapásokat nem valószínű, hogy elképzelni tudnánk. Ugyanakkor az elmúlt hetek eseményei, mint például egy szórakozóhelyen történt nézeteltérés, ahol kolumbiai vendégmunkások és lengyelek között alakult ki konfliktus, ami tragikus késeléshez vezetett, vagy egy újabb kolumbiai állampolgár letartóztatása, aki verekedés során megsebesített egy lengyelt, arra utalnak, hogy a feszültségek fokozódhatnak. Sajnos, ennek a jelenségnek van reális veszélye.

Kapcsolódó:

Marad a határellenőrzés, tartós a német-lengyel vita a kitoloncolásokról (FRISSÍTVE)

Lengyelországban feszültség tapasztalható a migrációs helyzet következtében, és több mint 80 városban vonultak utcára az emberek, hogy kifejezzék véleményüket.

Tusk feje mostanra felforr, hiszen a patrióta Karol Nawrocki diadalmaskodott a lengyel elnökválasztáson.

Vezetőkép: Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője. Forrás: mcc.hu