Kedves kertészek! Ne feledjétek, hogy a tavasz beköszöntével a fertőzött levelek komoly veszélyt rejtenek!

A fertőzött levelek eltávolítása és a megfelelő lemosó permetezés elengedhetetlen lépések a következő szezon védelmének biztosításához, különösen a platánok és vadgesztenyék esetében. Ezek a tevékenységek segítenek megakadályozni a kártevők és betegségek terjedését, így hozzájárulnak a növények egészségének megőrzéséhez.

"Növényvédelmi szempontból egy tanulságos évet hagyunk magunk mögött. Tavasszal hirtelen fordulatot vett az időjárás. A száraz január és február után két csapadékos hónap következett, amely kedvezett a kórokozóknak. A vadgesztenyék esetében megjelent a guignardia gomba, amely sajnos gyorsan elterjedt. Az aknázómoly két nemzedékének megfelelő permetezési időpontok ellenére sem tudtuk megakadályozni a gomba terjedését, és a leveleken megjelenő elszáradt foltok még mindig rontják a növények megjelenését. A platánfákon, hasonló körülményeket kedvelő apignomónia gomba is gyorsan terjedt, ami a levelek hirtelen lehullásához vezetett. Szerencsére a gyors permetezési intézkedések segítettek megfékezni a gomba további terjedését, és a május és június szárazabb időjárása is kedvezett a helyzet stabilizálásának" - írja Zsigó György.

A nyári hónapok forróságában és szárazságában nem kellett harcolni a kórokozó gombák és baktériumok ellen. Az aszály azonban továbbra is hatással volt a platánfákra, amelyek levelei folyamatosan hullottak (8. levél). A meleg időjárást kedvelő lisztharmatok még mindig jelen voltak, de szerencsére nem alakult ki járvány a kertekben és parkokban.

A kánikula nem akadályozta meg a kártevők szaporodását. Az előrejelző hálózatunk csapdáiban egyes területeken még a tavalyi adatokhoz képest is nőtt a vadgesztenyelevél-aknázómolyok száma. A szövedékükben élő takácsatkák különösen kedvező körülmények között fejlődtek, és helyenként súlyos károkat okoztak. A tripszek is hasonlóan kedvelik a meleg időt, és volt olyan eset, ahol a fagyal teljes lombhullását idézték elő a szívogatásukkal (7. levél). Ugyanezen a levélen beszéltem a napégésről és a megelőzési lehetőségekről is. További írásokat is találhatnak az oldalon!

A hűvös, kissé nedves október beköszöntével a lisztharmatok ismét aktívvá váltak, és megjelent a rózsa csillagrozsdája (diplokarponos betegség) is (2. levél). Ilyenkor már nem érdemes permetezni, helyette a lehullott beteg levelek gondos összegyűjtésével és megsemmisítésével csökkenthetjük a tavaszi fertőzések kockázatát. A lisztharmatra érzékeny növények, például a platán, vadgesztenye, tölgy és juhar esetében is fontos, hogy eltávolítsuk a fertőzött lombot. Emellett az őszi és tavaszi lemosás is hatékony védekezési módszer lehet.

Az idei utolsó jelentős feladat, az őszi lemosó permetezés, nem hoz különösebb újdonságokat. Az adott területen található fafajok és a nyári fertőzések mértéke alapján célszerű kiválasztani a megfelelő növényvédő szert, amit érdemes a növényorvos szakértelmére bízni. Különösen indokolt lehet a platánok, szivarfák, juharok, hársak és tölgyek, valamint más fásszárú növények őszi lemosása is. A kéregrepedésekben megbúvó kártevők, mint például csipkéspoloskák, levéltetvek, lepkekabócák és atkák ellen olajos rovarölő szerekkel védekezhetünk, míg a felületen megtelepedett gombák és baktériumok ellen réztartalmú gombaölő szerek alkalmazása javasolt. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a közbeszerzési eljárás a fák rügypattanásáig lebonyolódik, akkor lehetőség nyílik a növényvédő szerek cseréjére is. Például a platánokat most réztartalmú szerekkel kezelhetjük, míg tavasszal olajos rovarölővel folytathatjuk a védekezést.

A kiültetett árvácskákra télen folyamatosan oda kell figyelni. Bármennyire is tűnik, hogy a fagy nem okoz gondot, a virágzó állapot megőrzése kihívás, amely egészen késő tavaszig tart. A szürkepenész és a talajlakó gombák komoly nehézségeket okozhatnak, sőt, akár teljes pusztulást is eredményezhetnek, így az ágyás üresen és feketével borítva maradhat. Ráadásul a hideg időjárás miatt a növényvédő szerek hatékonysága is erősen csökken.

Az idei első "árvácskás" levelemben, valamint a legutóbbi, nyolcadik írásomban részletesen foglalkoztam a megelőzési lehetőségekkel, például a Trichoderma készítmények használatával.

Maradt még feladatunk a jövő évre is. Országszerte láttam, hogy a kerti begóniák ágyásokban és foltokban pusztulnak el. Sajnos, eddig nem tudtuk kideríteni a jelenség okát. Az augusztus 30-i fénykép ezt a szomorú látványt örökítette meg.

Kép: Zsigó György/NMNK

Budai lakóparkot övező fiatal hárssorhoz hívtak a nyáron. A pusztuló és málló kérgű fák sebeiben a boróka tarka díszbogár kirágási lyukaihoz hasonló, ovális nyílásokat fedeztem fel. Később egy fémesen csillanó szárnymaradványt is találtam. A hárs díszbogár lehetett a tettes? Még sok gondunk lesz a díszbogarakkal is.

Kép: Zsigó György/NMNK

Évek óta büszkén képviselem a Virágos Magyarország versenyt zsűritagként, és örömmel tapasztalom, hogy a magyar városok és falvak közterei egyre szebbé válnak. Külön gratuláció illeti a lelkes kertészeket! A képet Kőbányán, egy lakótelep szélén készítettem június 25-én, és azt hiszem, a fotó minden szónál többet mond. Ezzel a gyönyörű látvánnyal búcsúzom, és remélem, hogy jövőre ismét találkozunk! – Zsigó György, növényorvos.

Kép: Zsigó György/NMNK

Zsigó György neve összefonódik a magyar kultúrával és művészettel, így érdemes figyelmet fordítani az általa közvetített gondolatokra és értékekre. Az ő munkássága egyedülálló hozzájárulást jelent a hazai szellemi élethez, és inspiráló példát nyújt a jövő generációi számára.

Indexkép forrása: pixabay.com