Kettős játszma: Miként nyerhet Putyin a budapesti csúcstalálkozón?
Ha a találkozó konkrét megállapodás nélkül ér véget, az Trump számára hitelvesztést eredményezhet, Orbán pedig könnyen a gúny céltáblájává válhat. Eközben Putyin a kialakult zűrzavart kihasználva saját politikai érdekeinek szolgálatába állíthatja a helyzetet.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy Budapesten találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyaljanak. A találkozó akár két héten belül megvalósulhat, a Fehér Ház szerint Orbán Viktor miniszterelnök már telefonon is egyeztetett az amerikai féllel.
A bejelentés hullámokat vert, mind a hazai, mind a nemzetközi médiában: ha az amerikai és az orosz elnök találkozója valóban létrejön, az a közelmúlt egyik legjelentősebb stratégiai és politikai eseményévé nőheti ki magát. Ugyanakkor számos kérdés és bizonytalanság merül fel, valamint komoly potenciális csapdák is rejlenek a helyzetben. Ráadásul, ha mindez Budapest szívében, Orbán Viktor közvetítésével valósul meg, akkor nem csupán a miniszterelnök vállal kockázatot, hanem a magyar politika jövőjére is komoly hatással lehet.
A tavalyi elnökválasztási kampány során Trump egyik kiemelkedő ígérete az volt, hogy hivatalba lépését követően mindössze huszonnégy órán belül békét teremt Ukrajnában. Azonban a valóságban ez nem így alakult – a nemrégiben napvilágra került orosz-ukrán tárgyalások híre újabb példát szolgáltat arra, hogy az amerikai elnök ambiciózus mediátori szerepre tör a folyamatosan változó világrendben. Noha Trump és Putyin számára is vonzó lehetőségeket rejthet egy esetleges megegyezés, a kézzelfogható eredmények elérése nem lesz egyszerű feladat. A helyszínválasztás, Orbán Viktor szerepvállalása és a jogi keretek (például Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból) mind olyan kritikus tényezők, amelyek befolyásolhatják a találkozó sikerét, különösen figyelembe véve, hogy Putyin jelenleg is háborús bűnök miatt nemzetközi körözés alatt áll.
Elemzők véleménye alapján a budapesti tárgyalások áttörése igen valószínűtlennek tűnik. Az orosz-ukrán konfliktus hátterében húzódó mélyen gyökerező ellentétek és az egymással szemben álló, kölcsönösen kizáró követelések dominálják a diskurzust. A területi viták, a fegyverszállítások kérdése, valamint a biztonsági garanciák ügyében a kompromisszum elérése szinte lehetetlennek látszik. A nemzetközi elemzők különböző lehetséges kimeneteket vizsgálnak, amelyek a következőképpen alakulhatnak:
Bármi is lesz a csúcstalálkozó eredménye, a legfontosabb kérdések (az orosz megszállás alatt álló donbaszi területek, a Krím-félsziget státusza vagy a hosszú távú fegyveres jelenlét) valószínűleg a későbbi szakaszokra maradnának.
A nemzetközi szakértők három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a tárgyalások kimenetele kapcsán, és mindegyik eléggé pessimista. Az első lehetőség, hogy a találkozó teljesen meghiúsul, vagy ha mégis lezajlik, akkor konkrét megállapodás nélkül, pusztán üres formalitásokkal zárul. A felek nem képesek túllépni az udvariaskodáson és az egymásnak való tapsoláson; így nem történik érdemi előrelépés, és a közös nyilatkozat is elmarad. Az ukrán közvélemény és szövetségeseik csalódottak maradnak, a "béketárgyalás" narratíva pedig kiüresedik, elveszítve hitelét. Ez a forgatókönyv potenciálisan kedvező helyzetet teremthet Putyin számára, hiszen utólag győzelemként tüntetheti fel, hogy Trump végső soron legitimálta az orosz katonai jelenlétet Ukrajnában. Az amerikai elnök külpolitikai hitelessége csorbulna, és ellenfelei joggal hivatkoznának arra, hogy "lepacsizott egy háborús bűnössel". Ezen felül, Orbán Viktorral kapcsolatban is erősödne a kritika a magyar kormány "Putyin-barát" politikájával szemben, amely tovább fokozná a belpolitikai feszültségeket.
A csúcsot az orosz elnök saját propagandájának terjesztésére használja, Trump (tudatosan vagy nem) "elengedi" Ukrajna kezét. Elemzők szerint elképzelhető, hogy Putyin békét ajánl, de csak azzal a feltétellel, az ukrán vezetés lemond az orosz megszállás alatt álló területekről, a Krímről és a Donbaszról. Az ukrán elnök ezt az "ajánlatot" eddig minden alkalommal kategorikusan elutasította, és ez várhatóan nem is lesz másként. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, a Kreml azt kommunikálhatná, hogy "Trump kész elfogadni az új orosz határokat", a magyar kormányra pedig úgy tekinthetnek, mint ami felületet adott a putyini propagandának.
A tárgyalás rendkívül kockázatos, mivel még a legapróbb hiba is komoly feszültségeket generálhat a NATO-n belül. Különösen aggasztó lehet néhány kelet-európai ország számára, hogy esetleg ők is "áldozatul eshetnek" a döntések során.
Hogy melyik félnek miért éri meg a budapesti csúcstalálkozó, arról itt írtunk bővebben.