Klímatudatos talajgazdálkodás a gyakorlatban: Magyar-Szerb Együttműködés a C-FARMS Projekt Keretében A fenntartható mezőgazdaság iránti egyre növekvő igény közepette a klímatudatos talajgazdálkodás kiemelt szerepet kap. A C-FARMS projekt keretében megval

A C-FARMS projekt célja, hogy a határrégió mezőgazdasági szereplőit olyan gyakorlati ismeretekkel, eszközökkel és közösségi megoldásokkal ruházza fel, amelyek révén képesek alkalmazkodni az éghajlati kihívásokhoz, miközben csökkentik ökológiai lábnyomukat.

A Kárpát-medence klímaváltozással kapcsolatos kihívásai különösen élesek a mezőgazdaság számára. A hosszan tartó aszályok időszakait váratlanul, de intenzíven érkező esőzések szakítják meg, ami nem csupán a termésbiztonságot fenyegeti, hanem a talaj minőségét is jelentősen rontja. A vízháztartás és a tápanyagmegtartás csökkenése miatt a gazdák egyre inkább kiszolgáltatottá válnak, miközben a karbonsemlegesség iránti igények folyamatosan növekednek. A megoldások keresése közös felelősségünk - ennek szellemében indult el a C-FARMS projekt, amely a magyar-szerb határtérség együttműködésével kívánja előmozdítani az éghajlatváltozásra való alkalmazkodást célzó fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését.

A C-FARMS, teljes nevén Klímatudatos Talajgazdálkodás a Karbonsemleges Gazdaságokért (Climate Smart Soil for ZERO-CARBON Farms), egy innovatív projekt, amely 2024 augusztusában indult el az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia Együttműködési Program keretein belül. A kezdeményezés vezetője a szerbiai Szántóföldi és Zöldségtermesztési Intézet, míg partnerei között található az újvidéki Bačka Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a magyarországi Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület. A projekt célja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása és a karbonsemlegesség elérése a két országban.

A projektünk célja, hogy a határrégió mezőgazdasági szereplőit olyan tudással, eszközökkel és közösségi megoldásokkal támogassa, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyan alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás kihívásaihoz, miközben csökkentik ökológiai lábnyomukat. A megvalósításhoz különböző eszköztárat használunk, mint például képzések, workshopok, gazdaságlátogatások, "élő laboratóriumok" (Living Labs), valamint szakmai műhelyek, ahol a jó gyakorlatokat osztjuk meg egymással. E kezdeményezés célja, hogy elősegítse a fenntartható mezőgazdasági megoldások elterjedését és a szakmai közösségek megerősítését.

A képzés fundamentuma: az elmélet és a gyakorlat szoros együttműködése.

A program szerves részét képezi egy hat alkalmas oktatási sorozat, amelyben magyar és szerb gazdák, tanácsadók, kutatók és civil szakemberek vesznek részt. A képzési alkalmak célja nem csupán a tudásátadás, hanem az is, hogy a résztvevők tovább tudják adni az elsajátított ismereteket saját közösségeikben.

A foglalkozások témakörét számos izgalmas terület gazdagítja, többek között az alábbiak:

A gyakorlati tudásátadás kiemelt szerepet kapott. A program részeként szervezett gazdaságlátogatások során a résztvevők személyesen is megismerkedhetnek a regeneratív mezőgazdaság működő példáival.

A 2025. februárjában Ópusztaszeren megrendezett képzési esemény során a résztvevők a kiszombori Szeredi Attila gazdaságába nyerhettek betekintést. A több mint 1200 hektáron gazdálkodó gazda lebilincselő előadás keretében osztotta meg tapasztalatait a no-till gazdálkodás, a szénmegkötő növénytársítások és a diverzifikáció terén. A látogatók testközelből figyelhették meg a talajművelő retek, pillangós növények és spenót alkotta takarónövény-keverék kedvező hatását a talajszerkezetre, sőt, még az édesre fagyott spenótból is ízelítőt kaptak. Emellett a mezővédő erdősávok létrehozásának fontossága is középpontba került: a résztvevők megcsodálhatták egy négy éve telepített, több fajt magában foglaló sávot, amely kiváló példát nyújt a szélvédelem és a biodiverzitás fokozására.

A program következő megállója a ferencszállási Kukutyin Műhely volt, ahol Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke osztotta meg tapasztalatait saját gazdaságának működéséről. A résztvevők betekintést nyertek a regeneratív mezőgazdaság sokrétű világába: a takarónövények és vetésforgók alkalmazásától kezdve a gabona feldolgozásán át egészen a legeltetéses sertéstartás fortélyaiig. A bemutató kiemelten foglalkozott a tápanyagkörforgás fenntartásának fontosságával, a talajélet serkentésével, valamint a biodiverzitás növelésének lehetőségeivel.

Egy másik terepi program keretében a résztvevők a vajdasági Ada közelében elhelyezkedő Kaszás Gellért gazdaságát látogatták meg, amely a regeneratív mezőgazdaság elveit követi. A látogatás során a résztvevők gyakorlati bemutatón vehettek részt, ahol megismerkedtek a talajegészség felmérésére szolgáló innovatív módszerekkel és a precíz talajmintavételi technikákkal. Ez a gazdaság remek példaként szolgál arra, hogyan lehet a no-till és takarónövényes rendszereket hosszú távon fenntartható módon alkalmazni, így hozzájárulva a környezeti egyensúly megőrzéséhez.

Szerbiában, a LoginEko nevű vállalkozás Novi Kneževac melletti területén is járt a csoport. Az ökológiai alapokon működő gazdaság bemutatta, hogyan lehet minimalizálni a külső inputokat a talajmegőrzés és a tájléptékű vízvisszatartás jegyében. A látogatók betekintést nyerhettek az intercropping gyakorlati alkalmazásába, valamint a talajmikrobiológiai folyamatok szerepébe a hosszú távú szénmegkötésben.

A C-FARMS projekt egyik innovatív eleme a "Living Labs" koncepció, vagyis olyan élő kísérleti helyszínek létrehozása, ahol a talajmegújítást és szénmegkötést célzó technológiákat a résztvevők közösen tesztelhetik és értékelhetik.

Az alkalmazott technikák között megtalálható:

A megszerzett tapasztalatok nem csupán a résztvevő gazdaságok számára hozhatnak előnyöket, hanem a térség mezőgazdasági közösségében is széleskörűen alkalmazhatók és hasznosíthatók.

A C-FARMS nem csupán a tudás átadására fókuszál, hanem a kapcsolatok építésére is. A workshopok és terepi programok révén számos értékes együttműködés jött létre magyar és szerb szakemberek között. A résztvevők közös gondolkodása megalapozta egy határokon átnyúló szakmai közösség kialakulását, amely a jövőben is képes lesz reagálni a térséget érintő agrárökológiai kihívásokra. A program értékét jól tükrözik a résztvevők visszajelzései, amelyek alapján a későbbi eseményekbe még hangsúlyosabban építették be a gyakorlati, "kézzelfogható" elemeket. Ilyen például a Rimski Šančevi kísérleti területein végzett terepgyakorlatok, valamint a digitális eszközökkel támogatott talajmintavételezési bemutatók.

A mezőgazdaság klímasemlegessége nem csupán egy távoli célkitűzés, hanem elengedhetetlen szükséglet és egyben nagyszerű lehetőség is. A C-FARMS projekt célja, hogy a gazdák ne csupán passzív elszenvedői, hanem aktív alakítói legyenek a változásoknak. A talaj, mint alapvető erőforrás, kulcsszerepet játszik az alkalmazkodás folyamatában: a benne tárolt szerves szén megőrzése és gyarapítása a jövő fenntartható agráriumának megteremtésének egyik legfontosabb eszköze.

Ez a dokumentum a "C-FARMS: Klímatudatos talajgazdálkodás a karbonsemleges gazdaságokért" elnevezésű projekt keretében jött létre, amelynek azonosítója: HUSRB/23S/11/034.

A projekt időtartama: 2024.08.01 - 2026.01.30.

Vezető partner: Szántóföldi és Zöldségtermesztési Intézet, Szerb Köztársaság Országos Intézete

Partnerek:

A Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. székhelye Újvidéken található, Szerviában. Ez a szervezet elkötelezett a helyi közösségek fejlődésének elősegítése iránt, támogatva a gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést a Bácska régióban.

2. Vackor Környezetvédelmi és Természetvédelmi Egyesület, Magyarország

A C-FARMS projekt 2024 augusztusában indult el az Interreg IPA VI-A Magyarország-Szerbia program keretében. A projekt összköltsége 195.339,75 euró, amelyből az Európai Unió 166.038,78 eurót biztosít. A tervek szerint a projekt befejezése 2026 januárjára várható.

Az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia program a 2021-2027-es időszakban, az Európai Unió pénzügyi keretének részeként, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretein belül valósul meg. A program célja, hogy a két részt vevő ország, Magyarország és Szerbia, közös irányítási rendszerén keresztül támogassa a határon átnyúló együttműködési projekteket. A fókuszban a Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyék, valamint Szerbia különböző közigazgatási régiói – mint Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség – állnak, ahol a program keretein belül a helyi szervezetek közötti partnerségek erősítése és fejlesztése valósulhat meg.

A program célja, hogy elősegítse a stabil és együttműködő régió fejlődését, valamint javítsa az életminőséget a határrégióban. Lehetőséget biztosít a két ország intézményei közötti gazdasági együttműködés erősítésére, miközben ápolja a határrégió közös identitását, kulturális örökségét és történelmi hagyományait. Emellett hozzájárul a környezeti fenntarthatóság növeléséhez és a régió biztonságának javításához.