Kovács Zoltán véleménye szerint a konnektivitás a modern globalizáció új arculatát képviseli.
A politikai vezető kiemelte, hogy a konnektivitás a magyar nagystratégia talán legmeghatározóbb kulcsszava. Hangsúlyozta, hogy a helyzetünkből, gazdaságunk nyitottságából és történelmi örökségünkből adódóan szinte elkerülhetetlen, hogy ezt az irányt kövessük.
Kiemelte: Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy ne maradjon a periférián, hanem aktívan kapcsolódjon a körülötte lévő globális közeghez. Az ország feladata, hogy kiaknázza a technológiai, ipari, gazdasági, diplomáciai és politikai kapcsolódás lehetőségeit, és így éljen a régió nyújtotta adottságokkal.
Az államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy akár négy-, ötpólusú új világrend is kiépülhet, amelyben a konnektivitás-felfogás helyettesíteni fogja a globalizáció elvét, amely nem volt más, mint a Nyugat és az Egyesült Államok világrendről szóló - az Egyesült Államok által betölteni tudott szerepen messze túlmutató - elképzelése.
Hozzátette, hogy a globalizáció időszaka a kommunizmus összeomlásától kezdődően egészen az új évezred első másfél évtizedéig terjedt. Ezen idő alatt az Egyesült Államok "ellenállhatatlan erőként terjesztette el kultúráját, gazdasági érdekeit és nyilvánvaló katonai erejét a világ különböző pontjain". Azonban mára világossá vált, hogy e képességek határai is vannak.
Európa helyzetéről szólva az államtitkár úgy nyilatkozott, Brüsszelnek nincs konnektivitás-felfogása, sőt éppen egy ellentétes folyamat zajlik az unió központjában; a legutóbbi ilyen javaslatként az orosz energiahordozókról való leválást említette, aminek "semmi köze a konnektivitáshoz", hanem "nyilvánvalóan egy politikai büntető hadjárat" Oroszország és energiájának vásárlói ellen.
Kovács Zoltán kifejtette, hogy Európában jelenleg nem létezik olyan konnektivitás-stratégia, amely lehetővé tenné az újrapozicionálást. Ennek következményeként a kontinens fokozatosan elveszíti előnyös helyzetét.
Az államtitkár arról beszélt: miközben Kína akadály nélkül fejleszti a mesterséges intelligenciát, az Egyesült Államok is lépett ebbe az irányba, Európa éppen a terület szabályozása felé mozdult el.
Nem tűnik úgy, hogy ez versenyképessé fogja tenni az európai digitális és mesterségesintelligencia-ágazatokat - jegyezte meg.
Egyedi megfogalmazásban: Példaként említette, hogy bár tavaly novemberben az unió versenyképességi paktumában hangsúlyozták az azonnali intézkedések fontosságát, a valóságban "nem igazán tapasztalunk előrelépést" ezen a téren. E közben rámutatott, hogy Európa szerepe a globális kereskedelemben egyre inkább csökken, és az energiaválság tovább súlyosbítja a kontinens versenyhátrányát.
Felvetette: hogyan tudna versenyképes maradni egy gazdaság, ha az energiaköltségei kétszer vagy akár háromszor magasabbak, mint a riválisaié?
A magyar lehetőségek rendelkezésre állnak, és alapvető érdekünk, hogy olyan kapcsolatok alakuljanak ki, amelyek a kölcsönös tiszteletre épülnek – nyilatkozta Kovács Zoltán.
Megjegyezte, a világrend átalakulása során mindenki a saját érdekeiből kiindulva próbálja beállítani az új egyensúlyt, aki ezt ideológiai alapon teszi, az "vereségre van ítélve".
Azt a luxust Európa nem engedheti meg magának, hogy elvágja magát az olcsó és hozzáférhető kelet-európai nyersanyagoktól, mert másokat hoz versenyelőnybe, és saját magát végérvényesen elszigeteli ebben a globális versenyben - fogalmazott.
Tárnok Balázs, aki a fesztivál szervezéséért felel, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjában működő John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatójaként tevékenykedik, hangsúlyozta: a kormányzat szándéka világosan mutatja, hogy a blokkosodás ellenére olyan gazdasági struktúra kialakítására törekszik, amely összhangban van a magyar gazdaság exportorientált és nyitott jellegével.
Arról értekezett, hogy a konnektivitás mint célkitűzés komoly kihívásokkal néz szembe, és nem világos, milyen új struktúrák alakulhatnak ki a nemzetközi kapcsolatok dinamikájának átalakulásával. Véleménye szerint a világ egyre inkább a multipolaritás irányába halad, ami számos új bizonytalansági tényezőt hozhat magával a globális kapcsolatok terén.
Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt emelte ki: nem opció, hanem létkérdés Kína mint "a világ legnagyobb kereskedő hatalma" számára a konnektivitás, hiszen világot átszövő kapcsolatok nélkül összeomlana a gazdasága.
A Kínát átható konfuciánus filozófia alapján az egyén nem önálló lényként, hanem a közösség szerves részeként nyeri el jelentőségét. Ennek következtében a társadalom a kapcsolatok széles hálózataként jelenik meg, ahol minden egyes ember szerepe összekapcsolódik másokéval. Ezen gondolkodásmód hatása a kínaiak más országokkal való viszonyulásában is megfigyelhető, hiszen tudattalanul is a kollektív kapcsolatok szövevényét tartják szem előtt.
