Kritikus helyzetbe sodródhat a Balaton: ezt már most is érezheti, ha a Balaton partján tölti a nyári vakációját.

A szakértő szerint 30-32 C-foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amelyek bizonyos életközösségeket károsan érintenek. A"pocsolyahőmérséklet" az olyan egzotikus kórokozóknak is kedvezhet, mint a párkányi fürdőtragédia révén hírhedtté vált agyevő amőba.

2025 nyara valóságos figyelmeztető jel lett mindazok számára, akik eddig még nem érzékelték a klímaváltozás kézzelfogható hatásait Magyarországon. A Balaton vízminősége látványosan romlik, a Tisza vízszintje rekordközeli mélypontra süllyedt, a környezeti károk pedig már nemcsak a természetet, hanem a turizmust és az emberi egészséget is fenyegetik.

A mértéktelen aszály következtében a vízszint drámaian csökkenni kezdett, ami a víz hőmérsékletének emelkedéséhez vezetett. Ez a folyamat könnyen ökológiai katasztrófához vezethet. Az algásodás már most is jelentős gondot okoz, és a "pocsolyahőmérséklet" olyan egzotikus kórokozóknak is kedvezhet, mint a párkányi fürdőtragédia által hírhedté vált agyevő amőba.

30-32 foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amelyek bizonyos életközösségeket károsan érintenek, és a táplálkozási lánc miatt természetesen a teljes életközösséget érinteni fogják. Tíz fokos hőmérséklet-emelkedéssel duplájára emelkedik a biokémiai reakciók sebessége, ez fogyasztja az oxigént, amit az élővilág egyre nehezebben tolerál

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – hangsúlyozta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádió YouTube-csatornáján.

A Balaton és a Tisza térségének aktuális kihívásai világosan megmutatják, hogy sürgős lépésekre van szükség a vízminőség javítása, az ökoszisztémák védelme és a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében. A fenntartható vízgazdálkodás, a szennyezés minimalizálása és a felelős turizmus támogatása elengedhetetlen a jövőbeli ökológiai katasztrófák megelőzéséhez. De mi is zajlik valójában a két legismertebb hazai víztest körül? Milyen tudományos kutatások és elemzések állnak a háttérben? Hogyan járulhatunk hozzá egyénileg és közösségi szinten a károk mérsékléséhez? E kérdésekre választ keresve fontos, hogy mindannyian tudatosan lépjünk fel, és aktívan részt vegyünk a megoldások keresésében.

Ha valaki idén nyáron a Balatonhoz készül fürdőzni, könnyen csalódhat: a jól ismert, kristálytiszta víz és a napfényben fürdőző emberek helyett zöldes elszíneződést, zavaró szagokat, sőt, habzó vízfelületeket is észlelhet. Ezek a jelenségek nem csupán a természet szeszélyei, hanem egy komoly ökológiai problémának, az algásodásnak a következményei. Az algák elszaporodása nemcsak a víz esztétikai értékét rontja, hanem az egész ökoszisztémát is veszélyezteti.

A Hun-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei műholdas felvételek alapján egyértelműen azonosították, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jelentős algásodás történt. Ezek a mikroszkopikus algák, különösen a fonalas cianobaktériumok, komoly oxigénhiányt idéznek elő a vízben, ami nem csupán a halak és a vízi ökoszisztéma szempontjából veszélyes, hanem az emberek, különösen a gyermekek bőrére és szemeire is irritáló hatással lehet.

Mindezek együttesen kedveznek az algák burjánzásának, amely zöldre festi a tavat, elzárja a napfényt a víz alsó rétegeitől, és gátolja a természetes öntisztulást.

A Tisza folyó helyzete legalább annyira aggasztó, csupán más megjelenési formát ölt. Szolnok térségében a vízszint június végére már veszélyesen alacsonyra süllyedt, közelítve a korábban mért legkisebb értékekhez. A kisvízi meder alja szinte már-már a felszínre bukkan, a folyó vize csupán lassan hömpölyög, és egyre inkább elveszíti természetes ökológiai és mezőgazdasági funkcióit.

Ezek a folyamatok nem csupán ökológiai kockázatokkal járnak, hanem gazdasági és közegészségügyi problémákat is maguk után vonhatnak. A magas sótartalom például komoly fenyegetést jelenthet az ivóvízkészletekre, amelyek így használhatatlanná válhatnak. Ezen kívül a vízi ökoszisztéma megbomlása rovarinváziókhoz is vezethet, mint például a szúnyogok vagy legyek elszaporodása, ami további egészségügyi kihívásokat teremt.

A vízpótlás sürgető szükségessége miatt több helyszínen is szivattyúkat üzemeltek be, hogy a Tisza vízszintjét stabilan tartsák. Azonban ezek a megoldások csupán ideiglenes intézkedések: nem képesek orvosolni a problémák gyökerét, amely a vízgazdálkodás hiányosságaiban, az éghajlati szélsőségek hatásában és az emberi beavatkozások következményeiben rejlik.

A hazai és nemzetközi szakértők véleménye alapján az alábbi intézkedések bevezetése elengedhetetlen lenne:

Lehet, hogy úgy érzi, hogy egyetlen egyén nem képes érdemi változást elérni. Azonban, ha sokan összefognak, és közösen figyelnek néhány fontos dologra, az már komoly és tartós eredményeket hozhat.

A Balaton és a Tisza az idei nyári hónapokban nem csupán a vakációk népszerű célpontjai, hanem az éghajlati válság „élő laboratóriumai” is. Amit ott tapasztalunk, az nem csupán a nyári időszak átmeneti zűrzavara, hanem egy figyelmeztetés arra, hogy sürgősen át kell gondolnunk a természettel való kapcsolatunkat. A víz – ez a létfontosságú, mégis sokszor természetesnek vett erőforrás – egyre végesebb, és rajtunk múlik, hogyan kezeljük ezt az értékes kincset.