László Attila: Az emberekben rejlő kreatív zenei kódok - interjú a Librarius.hu-n Az interjúban László Attila kifejti, hogy az emberi elme természeténél fogva képes a zenét különféle módokon dekódolni és értelmezni. Szerinte mindannyiunkban ott lakozik e

László Attila, Liszt Ferenc-díjas és érdemes művész, a jazzgitározás és zeneszerzés világában már öt évtizede jelen van. Első zenekarát nem kevesebb mint ötven évvel ezelőtt alapította, azóta pedig további nyolc saját formációt hozott létre. A modern magyar jazz egyik legfontosabb alakjával folytatott beszélgetésünk során pályafutásának mérföldköveiről, a jazz műfajának jövőjéről, valamint az előadóművészi jogok védelméről beszélgettünk. Az interjú az Előadóművészi Jogvédő Iroda keretein belül készült.

Fél évszázada vagy jelen a szakmádban, és sokan úgy vélik, hogy ekkorra egy építész vagy egy jazzgitáros valódi csúcsformáját éri el. Az évek alatt felhalmozott tapasztalatok és élmények mostanra egyedülálló művészi látásmóddá formálódtak.

Szerintem akkor érik be egy muzsikus, amikor a saját gondolatait meg tudja írni és elő tudja adni. Ez a képesség nálam már viszonylag korán megvolt: határozott elképzeléseim voltak arról, hogy mit szeretnék csinálni, ezért dolgozom zeneszerzőként is a kezdetektől a mai napig.

A jazzgitározást elég későn kezdtem el tanulni. Azóta foglalkozom csak hivatásszerűen zenéléssel, hogy befejeztem tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán. Ezt megelőzően azonban 1975-ben műkedvelő zenész társaimmal együtt megalakítottam a Kaszakő együttest, amivel 1977-ben a Ki-Mit- Tud televíziós vetélkedőn a jazz kategóriában második helyet és ezzel országos ismeretséget szereztünk. Ezután vált számomra egyértelművé, hogy zenével akarok foglalkozni.

Munkásságom során fantasztikus zenészekkel dolgozhattam együtt, akikkel évtizedes barátság és zenei együttműködés fűz össze. Számos nemzetközi eseményen léptem fel világszerte elismert művészekkel, mint például Peter Erskin, Billy Cobham, Bob Mintzer és Anthony Jackson. A lista hosszú, és mindegyik találkozás különleges élményt nyújtott számomra. Különösen büszke vagyok arra, hogy a magyar jazz egyre inkább része a globális zenei színtérnek, hiszen ennek kiemelkedő jelentősége van számunkra és a kultúránk számára.

A jazztanszék története 1964-re nyúlik vissza Budapesten, ahol a bécsi intézet után másodikként alakult meg. 2010 óta a Zeneakadémia részeként működik. Én magam már 37 éve tanítom a fiatal zenészeket, és vezetem az egyetem big bandjét, emellett improvizációs gyakorlatokat is tartok. Ez idő alatt több mint 500 növendékem volt, akik közül sokan olyan muzsikusokká váltak, akik a világ bármely színpadán megállják a helyüket, akár nagyzenekarokban, akár kisebb formációkban játszanak. Növendékeink improvizációs készsége kiemelkedő, és valódi értéket adnak hozzá a közös zenéléshez.

A magyar jazz színtér számos kiemelkedő és nemzetközileg elismert tehetséggel büszkélkedhet, akik mind hozzájárulnak a műfaj gazdagításához. Ez alapján bátran állítható, hogy Magyarország valóban jelentős szereplője az európai jazz világának.

A hangszerek sokszínűségét tekintve Magyarország valóban a jazz európai nagyhatalmai közé sorolható. A modern jazz-zongorázás alapjait Szakcsi Lakatos Béla rakta le, aki nemcsak kiváló előadó, hanem tanárként is formálta a jövő zenészeit. Oláh Kálmán, a zongorista és zeneszerző, a kortárs zenei élet egyik leginspirálóbb alakja, aki a világ minden táján elismerést vívott ki magának. A jazz-szaxofon mestere, Tony Lakatos, valamint a nemzetközi színtéren is kiemelkedő dobos, Borlai Gergő, szintén a magyar jazz világának ékkövei. Ne feledkezzünk meg a korábbi legendás gitárosainkról sem, mint Zoller Attila, akinek hatása ma is érződik. A fiatal zenészek, akik a nagy elődök nyomdokain haladnak, egyedi és különleges stílusukkal gazdagítják a jazz nemzetközi palettáját.

A közösségi média kulcsszerepet játszik a magyar zenészek népszerűsítésében és ismertségük növelésében. Az online platformok, mint például a Facebook, Instagram és TikTok, lehetőséget adnak a művészeknek arra, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek közönségükkel, és saját márkájukat építsék. Ezek a platformok nem csupán a zenék megosztására szolgálnak, hanem lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a zenészek kreatív tartalmakat, például backstage videókat, élő fellépéseket vagy személyes történeteket osszanak meg. Ezáltal a rajongók jobban megismerhetik őket, ami növeli a közönség elköteleződését. Ezen kívül a közösségi média lehetőséget nyújt a zenészek számára, hogy együttműködjenek más művészekkel, ami új közönségek elérését segíti elő. A virális trendek és kihívások révén egy-egy zenei produkció gyorsan elérheti a nagy közönséget, így a fiatal zenészek számára is adott a lehetőség, hogy hirtelen népszerűségre tegyenek szert. Összességében a közösségi média nemcsak a zenészek ismertségét növeli, hanem hozzájárul a zenei kultúra dinamikus fejlődéséhez is Magyarországon.

Amikor még nem létezett a közösségi média, az együtt zenélés a külföldi nagyokkal jelentette az ismertség megteremtésének útját. Szerintem ez ma is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy muzsikust igazán értékeljenek. Az élő zene koncertek előidézett varázsa a személyesség és a valósidejűség. Ez a megmutatkozás sokszor legalább olyan fontos, mint amit a közösségi médiában a közönség elérésének száma mutat.

A közösségi média új lehetőségeket nyitott meg a közönség valós idejű elérésére. A Covid idején, amikor a koncertek megszűntek, a jazz zenészek számos alkalommal a ilyen módon kezdtek el együtt játszani: különböző országokban élő zenészek osztott képernyőt használva zenéltek egymással, még virtuális big band formációk is születtek így.

A jazz jövője izgalmas és sokszínű lehet a folyamatosan változó világunkban. A globális hatások, technológiai újítások és a kulturális keveredés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jazz folyamatosan megújuljon. A digitális korszak lehetőségei révén a jazz művészek könnyebben kapcsolódhatnak egymáshoz, felfedezhetnek új inspirációkat és közönséget építhetnek világszerte. Az online platformok és közösségi média lehetővé teszik, hogy a műfaj határokon átívelően terjedjen, új hangzásokat és stílusokat hozva létre. Emellett a jazzt a különböző művészeti ágak, mint például a vizuális művészetek, a tánc vagy a digitális művészetek is gazdagíthatják. Az improvizációs elem, ami a jazz egyik alapköve, különösen jól illeszkedik a modern művészeti kísérletekhez, így a jövő jazz zenei és multimédiás együttműködések színtere lehet. Ezenkívül a társadalmi kérdésekre való reflektálás, a politikai állásfoglalások és a közösségi aktivitás is fontos szerepet játszhat a jazzban. A fiatal generációk egyre inkább a zenei kifejezésmódot használják a társadalmi igazságosságért folytatott harcban, így a jazz mint kifejezési forma újra felerősödhet. Összességében a jazz jövője tele van lehetőségekkel, és a folyamatos innováció, valamint a kulturális párbeszéd révén új irányokat vehet. A viharos átalakulás nem csupán kihívásokat, hanem inspiráló lehetőségeket is hoz a műfaj számára.

Követem a tanítványaim pályáját. Ezek a muzsikus sokszor egész fiatalon, 18-19 évesen kerültek be a Zeneakadémiára és ma már befutott művészek. Ők és zenekaraik próbálkoznak alternatív megoldásokkal: akár az ének zenekari megszólalással, vagy ritmusszekció-szólista párosításban, akár úgy, hogy groove, a ritmikus lüktetés, vagy a harmóniavilág kerül előtérbe a zenék alatt. Vannak persze sematikusan vagy panelszerűen összerakott zenék, de az alternatív zene nagy részében is meg tud maradni a kreatív igényesség. Egy kicsit olyasmi ez, mint a népművészet.

Az a jazz, amiben felnőttünk, a következő évtizedekben egy teljesen más típusú, interaktív zenévé válhat?

A jazz mindig is olyan erőként működött, amely képes összekapcsolni és megtermékenyíteni a különböző zenei irányzatokat. Az a magasztos és mélyre ható játékmód, hangzás és ritmus, amit ez a műfaj megteremtett, úgy érzem, hogy örök érvényű marad. Az alternatív kísérletekkel való párhuzamos létezés formálja a zene jövőjét. Az emberekben van egyfajta, a jazzhez hangolt vevőkészülék, amely azonnal reagál, amikor egy igazán kreatív zene megszólal.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda jogdíj bizottságának tagjaként rengeteg izgalmas feladat vár rád. A jogdíjak védelme és nyomon követése nemcsak kihívást jelent, hanem lehetőséget is arra, hogy hozzájárulj a művészi közösség érdekeinek képviseletéhez. Minden nap új kihívásokkal és lehetőségekkel találkozol, hiszen a jogdíjak megfelelő kezelése és elosztása kulcsfontosságú a művészek megélhetésének biztosításában. Készen állsz arra, hogy aktívan részt vegyél ebben a fontos munkában?

Nagyon büszke vagyok arra, hogy a kezdetektől fogva részt vehettem abban a fontos munkában, amelynek célja, hogy a magyar előadóművészek jogdíjhoz jussanak. Különösen nagyra értékelem, hogy az EJI folyamatosan kiáll az előadók érdekeiért, és minden tőle telhetőt megtesz a jogdíjak hatékony behajtása és igazságos felosztása érdekében. Európában nem mindenütt található ilyen szintű és hatékony képviselet. Bár általában a komolyzenészek, a könnyűzenészek és a színészek is rendelkeznek képviselettel, az előadóművészet minden területét összefogó szervezetből nagyon kevés működik.

A zenehallgatás napjainkban jellemzően az online platformokon zajlik, ezért különösen boldoggá tesz, hogy az egyesület kemény munkával sikeresen érvényesítette a jogdíjakat számos streaming szolgáltatónál.

Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy a zenészek aktívabban közreműködjenek ebben azzal, hogy részletekbe menően bejelentsék az előadásaikat és közreműködésüket az egyes produkciókban, annak érdekében, hogy jogdíjukat az EJI kifizethesse.

Az EJI a mai világban - amelyben a létrehozói teljesítmény nincs mindenhol megfelelően értékelve -, ezeket a nagyon fontos humán értékeket hatékonyan képviseli, és a lehető legjobban igyekszik érvényre juttatni.

Ha olyan szempontból közelítjük meg a kérdést, hogy a jazz a jövőben egy átalakuló, szinte népzeneszerű interaktív alkotássá válik, akkor az előadók honorálása egy olyan teljesítmény, amihez szükség van az EJI kiválóan működő apparátusára.

A jogdíj nem csupán egy teljesítmény pénzbeli elismerése; ez egyfajta pozitív visszajelzés is a közönségtől, amely tükrözi az alkotás értékét és hatását.

Egy nagyobb koncert sugárzása a televíziós vagy rádió csatornákon az előadóknak általában többet jelent anyagilag mint a felvétel közzététele a youtube-on, ugyanakkor a jogdíj egy visszajelzés is, hiszen megmutatja, hányan voltak kíváncsiak az előadásra és hányan hallgatták végig, azaz mennyire tetszett a közönségnek. Ez a mai átalakuló világ közönségének egyfajta tetszésnyilvánítása.