Magyarország jogi lépéseket tett az Európai Tanács ellen | Vajdaság MA
Magyarország kulcsfontosságú jogi küzdelembe kezdett Brüsszellel: a kormány álláspontja szerint az Európai Tanács jogellenesen került ki a magyar vétó alól, amikor közel 5000 milliárd forintnyi orosz eredetű vagyon hozamát Ukrajna katonai támogatására fordította. A luxembourgi Törvényszék előtt zajló eljárás precedensértékű lehet az uniós döntéshozatali folyamatok jövője szempontjából.
Hivatalosan is bírósági útra terelte Magyarország azt a vitát, amely már tavaly is komoly feszültséget okozott Budapest és Brüsszel között: Magyarország kormánya a Luxembourgi Törvényszéknél (alsóbb fokú uniós bíróság) indít pert, hogy megtámadja az Európai Tanács és az Európai Békekeret (EPF) döntését az Ukrajnának juttatott pénzek ügyében. A magyar álláspont szerint az uniós döntéshozók a magyar hozzájárulás jogellenes kihagyásával irányították át az Európai Unióban zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna katonai támogatására, közli a hirado.hu portál.
A tét óriási, hiszen...
Az uniós országokban körülbelül 80 ezer milliárd forint (vagyis 200 milliárd euró) értékben van orosz állami vagyon befagyasztva, amelynek jelentős része a belga Euroclear pénzügyi központban található.
A vagyon továbbra is Oroszország tulajdonát képezi, de az unió befagyasztotta azt, és a vagyonkezelésből évente 3-5 milliárd eurónyi kamat és befektetési hozam képződik.
Az Európai Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozata úgy rendelkezett, hogy e nyereség 99,7 százalékát az EPF alapjába kell irányítani, amelyet végül nagyrészt Kijev által használt fegyverekre és hadianyagra fordítanak.
Az alap eddig összesen nagyjából 4400 milliárd forintnyi összeggel (11 milliárd euró) támogatta Kijevet.
A magyar kormány már a tavalyi döntés megszületésekor jelezte, hogy azt jogellenesnek tekinti. A Tanács tavaly az egyhangú döntést igénylő szavazásból gyakorlatilag kizárta Magyarországot, azzal az indokkal, hogy nem számít "hozzájáruló államnak", így a magyar vétó nem érvényesülhetett.
"Egyértelműen kijelenthető, hogy ez egy vörös vonal" – nyilatkozta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy elfogadhatatlan, ha Brüsszel jogsértésekkel próbálja aláásni a tagállamok szuverenitását.
A kormány legújabban benyújtott keresete azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg a 2025 februárjában született végrehajtási határozatot, valamint az azt dokumentáló jegyzőkönyvet. Az érvelésük szerint a döntéshozatal során sérültek az uniós alapszerződésekben megfogalmazott jogszerűség elvei.
Brüsszelben az a nézet terjedt el, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamata nem számít új költségvetési kötelezettségnek, hanem inkább egy már létező szabály betartásáról van szó. Ezért ebben az esetben nincsen szükség egyhangú jóváhagyásra. Az utalások Ukrajna felé továbbra is aktívan zajlanak.
A most kezdődő jogi harc akár évekig is elnyúlhat.
A folyamat több fázisra bontható: kezdetben egy írásos szakasz következik, ezt követi a főtanácsnoki indítvány, majd a tényleges tárgyalás és az ítélet meghozatala. Az eljárás végén akár fellebbezés is benyújtható az Európai Bíróságra. Ezen időszak alatt a kifizetések folyamatosan történnek, bár Magyarország jogosult ideiglenes felfüggesztést kérni.
A vita messze túlmutat a puszta számokon, mivel precedens értékű döntés születhet. Amennyiben Magyarország győz, a jövőben lehetetlen lesz hasonló módon megkerülni a tagállami vétókat. Viszont ha a bíróság elutasítja a keresetet, Brüsszel birtokában marad az a hatalmi eszköz, amely lehetővé teszi számára, hogy a nemzetállamok megkerülésével hozza meg a leglényegesebb döntéseket.
