Megszólalt a vészharang: így nem érhetjük el a klímasemlegességet Európában.

Március 6-án egy különleges esemény vár rátok, ahol az ESG-szempontok, a megfelelésük és a zöld átállás gyakorlati megvalósításának izgalmas témáit járjuk körbe. Fedezd fel a legfrissebb trendeket és megoldásokat az új ESG konferenciánkon! További információkért kattints a linkre.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint

Az EU csupán nyolc kulcsfontosságú klímacél elérésére lesz képes a 28 közül.

Tehát a célok kevesebb mint egyharmadánál van valós lehetőség arra, hogy megvalósuljanak. A jelentés kiemeli, hogy "különösen aggasztó" a helyzet olyan alapvető területeken, mint például:

A legtöbb mutató esetében a következő években drámai mértékben fel kell gyorsulnia a változás ütemének.

A jelentés figyelmeztetést küld.

Még nem minden remény veszhetett el: léteznek olyan célkitűzések, amelyek reálisnak tűnnek. Ilyen például a levegőminőség javítására irányuló cél, amely a jelentés értelmében "nagyon valószínű", hogy megvalósul. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) úgy véli, hogy ha a jelenlegi tendencia továbbra is fennmarad, akkor elérhetővé válhat az az ambiciózus cél, amely szerint 2030-ra 55%-kal csökkenteni lehet az idő előtti halálozások számát, amelyeket a légszennyezés idéz elő (a 2005-ös adatokhoz viszonyítva).

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy az EU fogyasztási lábnyoma továbbra is növekedhet, ami éles ellentétben áll a Zöld Megállapodás célkitűzéseivel, amelyek az európai ökológiai lábnyom csökkentésére irányulnak. A biodiverzitás mutatói pedig szintén aggasztó trendeket jeleznek:

A várakozások szerint az EU valószínűleg nem fogja tudni teljesíteni a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó céljait, beleértve azt a fontos elkötelezettséget is, hogy 2030-ig jogi védelmet nyújtson a szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-án.

Emellett a jelentés szerint valószínűleg nem sikerül elérni a szélsőséges időjárási és klímaeseményekhez köthető gazdasági veszteségek csökkentését sem 2030-ig; ugyanígy kérdéses a vízhiány, valamint a környezetkárosító fosszilis tüzelőanyag-támogatások visszaszorításának üteme is.

Miközben a jelentés sürgetőnek nevezi a környezetvédelmi jogszabályok szigorúbb betartatását, az EU-ban egyre több vita övezi a Zöld Megállapodás intézkedéseit. A mostani bizottsági ciklus a "zöld jogszabályok egyszerűsítésére" törekszik, ami egyes aggályok szerint a környezetvédelmi kötelezettségek lazulását eredményezheti.

A jelentés végül arra világít rá, hogy sok, a Zöld Megállapodás keretében elfogadott intézkedés még nem lépett teljes hatályba, vagy csupán nemrégiben került bevezetésre. Ezért "túl korai lenne megítélni ezek teljes hatását." Mindazonáltal kiemeli:

Ez a szituáció világosan rámutat arra, hogy Európának azonnali lépéseket kell tennie az energiarendszerek, a közlekedési infrastruktúra, az élelmiszertermelés és az ipari folyamatok átalakítása érdekében, miközben nem feledkezhetünk meg a beépített környezet megújításáról sem.

Az EEA megállapításai szerint az elkövetkező évek sorsdöntő jelentőségűek lesznek Európa klímasemlegességi és környezetvédelmi vállalásainak tényleges megvalósítása szempontjából. Kérdéses, hogy a kontinens képes lesz-e betartani ezeket az ígéreteket, vagy újabb intézkedések és szigorúbb jogszabályok bevezetésére lesz szükség ahhoz, hogy az uniós zöld célkitűzések ne csupán üres szavak maradjanak.