Dánia történelmi lépést tett, amit eddig senki más nem vállalt: a világ első országaként bevezette a tehenek által kibocsátott káros anyagok adóztatását.
Hosszas és alapos egyeztetési folyamatot követően a dán parlament végül rábólintott egy új törvényjavaslatra, amely 2030-tól kezdődően környezetvédelmi adót fog bevezetni a mezőgazdasági szektorban a károsanyag-kibocsátás miatt. A tervezet különös figyelmet szentel a tehenek által kibocsátott metánra is, amely szintén a szabályozás hatálya alá fog tartozni.
Dánia úttörő lépést tett a környezetvédelem terén, hiszen elsőként a világon bevezette az adót, amely a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást célozza meg. Ezen adó alá tartozik többek között a tehenek által kibocsátott metán is. A javaslat kidolgozása során hónapokig tartó egyeztetések zajlottak a kormány, a mezőgazdasági ágazat, a szakszervezetek és a környezetvédelmi szervezetek képviselői között. Végül a döntéshozók zöld lámpát adtak a javaslatnak, amely új irányt mutathat a fenntartható mezőgazdaság felé.
A dán mezőgazdaság átalakítása környezetbarát megközelítéssel valósul meg, amelynek középpontjában az áll, hogy minden érintett fél elégedettségét biztosítsák. Ezt a célt tűzte ki Dánia, ahogy arról az Interesting Engineering beszámolt.
A jogszabály értelmében a gazdálkodóknak 2030-tól kezdődően minden tonna kibocsátott metán vagy szén-dioxid után 300 dán koronát - ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 16 500 forintnak felel meg - kell befizetniük. Ez az összeg 2035-re 750 koronára - mostani árfolyamon mintegy 41 200 forintra - nő. A törvény célja, hogy csökkentse a mezőgazdaság által kibocsátott káros anyagokat.
Jeppe Bruus, a témában illetékes miniszter véleménye szerint az elképzelés hozzájárul Dániához, hogy sikeresen teljesítse klímaváltozással kapcsolatos ambiciózus céljait.
A beszámoló szerint a metán kibocsátásának mérséklése mellett kiemelt figyelmet kap a mezőgazdaság nitrogénszennyezése is, amely szintén kulcsszerepet játszik a megállapodásban. Ez a probléma ugyanis jelentős hatással volt a dán partok és fjordok ökoszisztémájára, súlyosan szennyezve azokat. A legfrissebb előrejelzések alapján 2027-től várhatóan évente 13 780 tonnával csökkenhet a nitrogénkibocsátás, ami remélhetőleg hozzájárul a vízi környezet állapotának javulásához.
Egy különleges figyelmet kap a biológiai sokféleség helyreállítása és a természetes élőhelyek bővítése is. A jövőbeli tervek között szerepel 250 000 hektár új erdő telepítése, valamint 140 000 hektár jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló tőzegláp rehabilitációja. Bruus megjegyzi, hogy a dán táj olyan átalakuláson megy keresztül, amire a vizes területek 1864-es lecsapolása óta nem volt példa.
Dánia területének körülbelül 60%-a jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, ami komoly kihívások elé állította a termelékenység fenntartását és a zöld reformok megvalósítását. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a felek a nehézségek ellenére képesek voltak megtalálni a megfelelő egyensúlyt, és sikeresen haladnak előre a kitűzött céljaik felé.
