**Miért éppen Alaszka? - Érdekességek a Trump-Putyin-csúcs helyszínválasztásáról** Alaszka választása a Trump és Putyin közötti csúcstalálkozó helyszínéül nem csupán földrajzi szempontból különleges döntés, hanem számos érdekességet is rejt. Az Egyesült
Miért nem egy fővárosban rendezik meg a Trump és Putyin közötti csúcstalálkozót, amely az ukrajnai háború végére is hatással lehet? Miért éppen Alaszka a választott helyszín? – teszi fel a kérdést, ami az egykori népszerű sorozat címét idézi.
A pénteki Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti csúcstalálkozó kapcsán egyre csak gyűlnek a vélemények arról, ki is van valójában a helyzet fölényében. Sokan úgy vélik, hogy az orosz elnök a győztes, hiszen nem tett semmiféle engedményt, miközben az amerikai földre léphet. Emellett folyamatosan felmerül a kérdés, miért éppen Washingtontól távol, az északi Alaszkában találkoznak a két vezető.
Felütötte fejét néhány érdekes vélemény, amelyek azt sugallják, hogy Trump ezzel a lépéssel Putyinnak üzen: ő határozza meg a hatalmi viszonyokat. Bár az Egyesült Államokban folynak a tárgyalások, a helyszín nem a megszokott Washington, New York, San Francisco vagy Florida, hanem egy másik színpad, amely új dimenziót ad a politikai játszmáknak.
Ráadásul olyan területen, amely egykor az orosz birodalom része volt, és amelyet nevetségesen alacsony áron adtak el az Egyesült Államoknak - szó szerint, hiszen körülbelül 1 hold alaszkai föld mindössze 36 centért cserélt gazdát, amikor II. Sándor cár elhatározta, hogy eladja ezt a később szövetségi állammá váló régiót Amerikának.
E narratíva, amelyet az orosz ultranacionalisták is táplálnak, Alaszka egyfajta megalázó szimbólumként jelenik meg. Ugyanakkor Trump malőrén, miszerint Oroszországba utazik, valószínűleg sokan jót nevettek.
Más magyarázatok azonban azt emelik ki, hogy a Hágai Háborús Törvényszék vádlotti listájára felkerült Putyin elnöknek nem kell attól tartania, hogy útközben letartóztathatják. Orosz terület felett és a szűk Bering-szoroson átrepülve landol majd azonnal amerikai földön. Csakúgy,
Hasonlóan Moszkvához, Washington sem fogadja el a bíróság döntéseit, így elképzelhetetlen, hogy valamilyen fortéllyal elfogják és kiadják az orosz vezetőt.
Továbbá, az észak-amerikai szövetségi állam földrajzi távolsága Ukrajnától jelentős, ami azt sugallja, hogy Zelenszkij ukrán elnök számára Trump szavai mögött rejlő üzenet – egyes értelmezések szerint – azt mutatja, hogy bár Ukrajna kérdése terítékre kerül, Trump prioritása inkább az amerikai-orosz kapcsolatok erősítése.
A nagyhatalmi versengést figyelemmel kísérő történészek megjegyzik, hogy az amerikai-szovjet, később pedig az amerikai-orosz csúcstalálkozók gyakran a hidegebb éghajlatú tájakon zajlottak, mint Izland vagy Finnország, esetleg a részben északi jellegű Anglia.
A jelek felfedezői közben elmerülhetnek abban a gondolatban, hogy
Alaszka 1867-es eladása egyfajta pragmatikus területfeladás példája.
Moszkvában nem báró Ferdinand von Wrangel, az Orosz-Amerikai Társaság irányítója és Alaszka egykori orosz kormányzója állt a figyelem középpontjában, hanem II. Sándor cár és annak közvetlen környezete.
Az oroszok, a krími háborúban szenvedett súlyos verség után egyrészt pénzszűkében voltak, másrészt felismerték, hogy hiábavaló ábránd lenne megvédeni Alaszkát egy esetleges brit inváziótól, amely Kanadából és a tengerről indulna meg. A cárnak egyszerűen nem hiányzott, hogy egy újabb vesztes háború után esetleg határos legyen az országa a brit birodalommal, sőt úgy látta: a Kanadában található brit királyi haditengerészeti támaszpontot körbevevő amerikai körzet limitálja majd a britek lehetőségeit.
Ezért úgy határoztak, hogy a terület inkább az Egyesült Államokhoz kerüljön.
Lehetséges, hogy Trump és Putyin számára a közös történelmi helyszín egy szimbolikus lehetőséget kínál a kapcsolatok újraélesztésére.
