Miért válik egyre gyakoribbá a repüléstől való félelem?
A repüléstől való félelem egyre inkább elterjedt jelenséggé válik a társadalomban. A CNN szakértője segítségével vizsgálta meg, milyen hatásai lehetnek a legutóbbi, tragikus légikatasztrófáknak azon emberek pszichéjére, akik már a repülés gondolatától is súlyos szorongást éreznek. E témával foglalkozik laptársunk, az Mfor.hu újságírója is, aki részletesen kifejti a helyzet következményeit.
A dél-koreai Muan városában, december végén, tragikus baleset történt: a Jeju Air egyik repülőgépe landolás közben túlfutott, majd egy betonfalnak ütközött, ezzel 179 ember életét oltva ki. Alig egy hónappal később, Washington D. C. felett, egy katonai helikopterrel ütközött az American Airlines regionális utasszállítója, ami 67 áldozatot követelt. Február elején pedig egy alaszkai légi tragédia rázta meg a közvéleményt, ahol a Bering Air kisgépe jégtáblákra zuhant, és ezzel tíz emberéletet követelt. És habár...
a repülés továbbra is a közlekedés legbiztonságosabb módjának számít, a közelmúltbeli tragikus esetek az utasok egy részének komfortérzetét teljesen lenullázták.
Nem is érdemes említeni azokat, akik már korábban is irracionális félelemmel viseltettek a repülés iránt.
A CNN cikkében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban körülbelül 25 millió ember, vagyis a lakosság tizenharmadik tagja szenved valamilyen fokú aviofóbiát, más néven repülésiszonytól. A Cleveland Clinic részletes elemzése szerint...
a legtöbb aviofóbiás a 17-34 évesek között található.
Ennek praktikus oka van: az emberek ugyanis ebben az életkorban olyan fontos események előtt állnak, mint a diplomaosztó, a házasságkötés vagy éppen a gyermekvállalás - és megijednek attól, hogy ezeket esetleg nem élhetik át, ha történik valami a repülőgépükkel.
A laptársunk, az Mfor.hu által közvetített információk szerint a CNN megszólította Gail Saltz amerikai pszichiátert, aki a New York-i Weill Cornell Medical College munkatársa. Ő hangsúlyozta, hogy lényeges megkülönböztetni a repüléssel összefüggő kellemetlen érzéseket és a tényleges félelmet.
Az emberek többsége természetes módon aggodalommal tekint a körülményekre – legyen szó az időjárásról, potenciális műszaki problémákról vagy késésekről. Ugyanakkor ez az aggodalom nem csap át irracionális félelembe. Nem élnek abban a hitben, hogy a repülés számukra elkerülhetetlen kockázatot jelentene, és nem érzik úgy, hogy a túlélésük esélye nullára csökkenne, amikor felszállnak egy repülőgépre.
A repüléstől való szorongásban szenvedők helyzete nem olyan súlyos, mint az aviofóbiásaké. Míg a szorongásuk nem jár komoly fizikai vagy pszichés problémákkal, és nem gátolja őket abban, hogy felfedezzék a távoli tájakat, a szakértők szerint ez még nem ok a komoly aggodalomra. Ezzel szemben az aviofóbiások esetében a repüléstől való félelem mértéke már kóros, és egy összetett tünetegyüttest eredményez, ami jelentősen befolyásolja az életminőségüket.
A repülésiszony jellemző fizikai tünetei közé tartozik a szapora szívverés, az izzadás, a remegés, a szédülés, a hányinger vagy hányás és a mellkasi fájdalom. Ezek mellé pszichés szimptómák is társulhatnak: már napokkal a repülés előtt koncentrációs vagy alvászavarok léphetnek fel, és a pánik is gyakor jelenség, amelyet fenyegetettségérzés és az a meggyőződés táplál, hogy a levegőben valami rossz fog történni.
Amint azt Gail Saltz a CNN-nek elmondta: az aviofóbiások nem kizárólag magától a repüléstől retteghetnek. Az általuk érzett szorongás kiterjedhet a repüléssel járó összes körülményre: arra, hogy zárt térben kell utazniuk, ahonnan a leszállásig nincs módjuk szabadulni, a tudatra, hogy esetleg elkapnak valamilyen fertőző betegséget a többi utastól, hogy tériszonyuk lesz, turbulenciába kerül a gép vagy éppen lezuhan.
A repülési szorongás kialakulásának hátterében több tényező is állhat. Ilyen például a már meglévő szorongásos zavarok, vagy egy korábban átélt traumatikus esemény, mint például egy autóbaleset vagy természeti katasztrófa, amikor az egyén életveszélyes helyzetbe került. Emellett nem elhanyagolható a tanult viselkedési minták szerepe sem: azok a gyerekek, akik tanúi voltak szüleik félelmének a repüléssel kapcsolatban, nagyobb valószínűséggel öröklik ezt a szorongást, így maguk is aviofóbiássá válhatnak.
Saltz hangsúlyozta, hogy azok számára, akik félnek a repüléstől, fontos, hogy a felszállás előtt és közben tudatosan elkerüljék azokat a dolgokat, amelyek növelhetik a szorongásukat.
