Az egész életünket kerekesszékben tölteni egy olyan tapasztalat, amely tele van kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt. A mindennapok során a mozgás korlátai új perspektívát adhatnak, és másképp értelmezhetjük a világot. A kerekesszék nem csupán egy es
A fogyatékkal élők nyílt napján kiemelt figyelmet kapott az érzékenyítés. Török Tibor, aki kerekesszékben közlekedik, inspiráló példája volt annak, hogyan lehet hidat építeni a különböző világok között.
A FÉNY nap eseményéről a rendezvény egyik kulcsszereplője, Kardos Ferenc, a Mozgáskorlátozottak Nagykanizsa és Vidéke Egyesületének elnöke tájékoztatta hírportálunkat. Elmondása szerint a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületével közösen azért szervezték meg ezt a különleges napot, hogy a különböző fogyatékkal élő emberek közelebb kerülhessenek egymáshoz, valamint hogy a közönség számára is betekintést nyújtsanak élethelyzeteikbe és tapasztalataikba. A letenyei rendezvény színhelyéül a Madárvilág Ökocentrum szolgált, ahol a szervezők mellett Vida László letenyei polgármester is üdvözölte a megjelenteket. Az esemény során a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy új ismeretségeket kössenek, eszmét cseréljenek, közös jövőbeli teendőiket megvitassák, emellett pedig a szórakozás és a kikapcsolódás sem maradt el.
Kit tekintünk fogyatékkal élőnek? A fogyatékkal élők csoportjába azok az egyének tartoznak, akik valamilyen tartós fizikai, mentális vagy érzékszervi korlátozottsággal élnek. Ezek a korlátozottságok befolyásolják mindennapi életüket, és különféle nehézségeket okozhatnak a társadalmi részvételben, a munkahelyi környezetben, vagy akár a tanulás során is. A fogyatékosság fogalma széles spektrumot ölel fel, hiszen egyaránt magába foglalja a látás- és halláskárosodást, a mozgáskorlátozottságot, valamint a pszichés vagy kognitív eltéréseket is. Fontos, hogy elfogadjuk és támogassuk ezeket az embereket, hiszen a társadalom színessége és gazdagsága az egyéni különbségekből is fakad.
Kardos Ferenc megjegyezte, hogy a fogyatékkal élők közé soroljuk azokat is, akik olyan egészségügyi problémákkal küzdenek, amelyek mindennapi életvitelüket nehezítik. Ezért a különféle immunbetegségekben szenvedők is ide tartoznak. Ha ezt a megközelítést figyelembe vesszük, akkor a magyar társadalomban körülbelül egymillió ember él fogyatékkal, ami az ország lakosságának körülbelül tíz százalékát jelenti. Érdemes megjegyezni, hogy a látható fogyatékkal élők száma ennél alacsonyabb, hiszen például az autizmus, a cukorbetegség egyes formái és bizonyos mentális egészségi problémák nem mindig észlelhetők külsőleg. Ezen kívül a végtaghiány sem minden esetben nyilvánvaló a környező emberek számára. A Dél-Zala térségében, ahol körülbelül 75 ezer ember él, hozzávetőleg 4-5 ezer fogyatékkal élő személy található, közülük 5-600 mozgáskorlátozott.
Közvetlenebb kapcsolattartás a városvezetés és a lakosság között.
Kardos Ferenc kiemelte, hogy az általa irányított egyesület hat különböző csoporttal büszkélkedhet, amelyek közül a nagykanizsai mellett működik Beleznán, Szentliszlón, Murakeresztúron, Zalakaroson és Letenyén is. A legutóbbi FÉNY Napot Letenyén szervezték meg, részben azért, mert itt régen tartottak már nyilvános eseményt, másrészt pedig a városban az utóbbi időszakban kedvező fejlődésen mentek keresztül. A közösség aktívabb lett, és mivel Bedőcs Attila, a csoport vezetője, most már önkormányzati képviselő és alpolgármester is, a városi önkormányzattal való kapcsolatuk is szorosabbá vált.
