MNB-botrány: "Úgy tűnik, hogy vannak olyanok, akiknek megadták a kilövési engedélyt, de a hatóság nem jut el a legmagasabb szintekig."

Az MNB alapítványi vagyongazdálkodása körüli felelősségre vonás kérdését a HVG-nek nyilatkozó felügyelőbizottsági tag, Nyikos László, a Jobbik delegáltja, úgy véli, hogy nem számít a legmagasabb szinten sem. Nyikos kifejezte, hogy lelkiismeret-furdalása van amiatt, hogy az ellenőrző szerv nem vizsgálhatja az alapítványok kiadásait, valamint a jegybank ingatlanfejlesztéseit sem. Az interjú során elismerte, hogy az MNB több mint 470 milliárd forintot költött el anélkül, hogy a testületnek lehetősége lett volna ellenőrizni ezeket a tranzakciókat.

Nyikos László, aki 2015 óta a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett, a hvg360-nak adott interjújában kifejtette, hogy az MNB alapítványi vagyongazdálkodása kapcsán a legmagasabb szintű felelősségre vonás nem játszik szerepet.

A most 85 éves Nyikos közgazdász, pályáját a Ganz-vállalatoknál kezdte, majd 1973-tól 1984-ig a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese, 1989-től 2001-ig az ÁSZ alelnöke volt. A Jobbik országgyűlési képviselője, a párt jelölésére az Országgyűlés 2015-ben, az MNB fb tagjává választotta. De facto már nem tag, de jure viszont nem járt le a mandátuma és jogi vitája is van a jegybankkal.

Az Állami Számvevőszék jelentései alapján arra a megállapításra jutott, hogy a hanyag és hűtlen kezelés gyanúja miatt az ügyészséghez fordul. Ez a kérdés a felügyelőbizottságban is felvetődött, és a megbízott jogászaink is hasonló következtetésekre jutottak. Mindezekről részletes információk találhatóak az ülésekről készült, nem nyilvános jegyzőkönyvekben - nyilatkozta Nyikos a lap munkatársának.

Szerinte a kormány által kidolgozott "szakszerűtlen jegybanktörvény" elfogadása azt jelenti, hogy az Országgyűlés gyakorlatilag átadta az irányítást, mintha csak a gyeplőt dobták volna a lovak közé, így a legfőbb tulajdonosi jogok az igazgatóság kezébe kerültek.

Bár a legtöbb esetben Matolcsy nevét hozzuk összefüggésbe az MNB-alapítványok körüli botrányokkal, Nyikos hangsúlyozta, hogy mások is részt vettek a döntéshozatalban. Az igazgatóság tagjai közül csupán Patai Mihály volt az, aki kritikát fogalmazott meg az "esztelen költekezéssel" kapcsolatban, ám Nyikos állítása szerint őt törvénytelenül eltávolították a posztjáról.

Nyikos, amikor 2015-ben bekerült az fb-be, jelezte Varga Mihály pénzügyminiszternek, miután kormányzati előterjesztésre 2011-ben és 2013-ban úgy változtatták meg a jegybanktörvényt, hogy

"az érdemi részvényesi hatáskörök az MNB igazgatóságához lettek delegálva, emiatt az ügyvezetésnek túlhatalma van: elkészíti a költségtervet, a végrehajtásáról szóló beszámolót, majd jóvá is hagyja azt, és dönt arról, mire fordítja az osztalékot. Ez példátlan, hungarikum."

Varga érdekesnek találta a felvetéseit, jelezte, majd az fb foglalkozik az üggyel, de utóbbi nem vette napirendre Nyikos előterjesztését, arra hivatkozva, hogy ők törvényalkalmazók és nem törvényalkotók.

A 2015-ben megválasztott fb megalakulása után Papcsák Ferenc elnök javaslatára kialakítottak egyfajta munkamegosztást, ez alapján Nyikosnak az ingatlanstratégia megvalósítására kellett "rámozdulnia". Az ingatlan-ügyek ellenőrzésével kapcsolatban most azt mondta a hvg-nek, a jelentéseiben tucatnyi általános érvényű megállapítása volt, amelyek között szerepelt, hogy a közpénzek kezelésében sem az áttekinthetőség, sem az elszámoltathatóság nem érvényesült maradéktalanul. Később "Varga Levente igazgató - már nincs az MNB-ben -, hogy a beruházás lebonyolítására saját leányvállalatot hoznak létre, kiszervezik az MNB-Ingatlan Kft.-be, hogy kíméljék a jegybanki apparátust. Onnan elveszítettük a fonalat. Nem ismerhettük meg sem a tervezői, sem a kivitelezői szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a kft-nek saját felügyelőbizottsága van."

Mivel a jegybanki alapítványok ügyeivel egy másik tag, Madarász László foglalkozik, ő ezeket az ügyeket nem vitte tovább. Később egy jogszabályi változtatás következtében az MNB-alapítványok ellenőrzése kizárólag a számvevőszék hatáskörébe került, és az fb tudomásul vette, hogy a jövőben már nem lesz kapcsolata velük.

Nyikos a kérdésre reagálva, miszerint számít-e a felelősségre vonás az eltűnt, mintegy 470 milliárd forintnyi közpénz kapcsán, kifejtette, hogy a helyzetet tekintve nem lehet teljes körű felelősségre vonásról beszélni.

"Nem hiszem, hogy a csúcsokig elmennének a hatóságok. Matolcsy elnöksége első három évében közel 900 milliárd forint árfolyamnyereség jött össze, ott ült ezen a hatalmas pénztömegen, és olyan hatásköröket kapott, amelyek józan ésszel nem érthetők. Észszerűtlenül, pazarló módon, viszont többnyire szabályosan költött. Úgy látom, egyesekre van "kilövési engedély", Somlai Bálintra, Matolcsy Ádámra, és bűnbak lehet esetleg a volt főigazgató vagy az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője. A volt elnök felelőssége jogilag nehezen bizonyítható, morális felelőssége viszont óriási. A jegybank nem volt, ma sem költségérzékeny, az éves működési költsége tíz év alatt 32 milliárdról 90 milliárd közelébe nőtt. Ez nagyobb, mint Debrecen város éves működési költsége"

- mondta a volt felügyelőbizottsági tag.

Nyikos kijelentette, hogy van lelkiismeret-furdalása, és úgy véli, hogy lehetett volna "bátrabb vagy határozottabb" a helyzet kezelésében. Hozzátette, hogy inkorrektnek tartotta volna, ha azokat a jelentéseit, amelyeket a Facebook nem hozott nyilvánosságra, ő maga kiszivárogtatja. "Nem tettem meg, nem mentem el a végsőkig" – fogalmazott.

Nyikost a lap arról is faggatta, hogy milyen ingatlanügyeket ellenőrzött korábban, és ezekről milyen jelentést készített. A részleteket itt találják.